Az ESA által megrendelt vizsgálat megállapította, hogy a szonda a Marsra ereszkedés közben nagyon rövid ideig, csupán egy másodpercig vadul pörgött, ami túlterhelte a szonda érzékelőit, és a rendszer úgy értelmezte ezt, hogy a jármű már elérte a bolygó felszínét. Ezért a szonda túl korán kibontotta az ejtőernyőjét, és csak rövid időre kapcsolta be a leszállórakétáit. Ennek következtében a Schiaparelli óránként 540 kilométeres sebességgel csapódott a Marsba, az itt is látható krátert ütve.

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység leszállását október 19-re tervezték a marsi egyenlítő környékén, a Meridiani-síkságon. A közben a vele együtt a Marshoz érkező ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondája sikeresen pályára állt a bolygó körül. A Schiaparelli, miutá erről levállt, megkezdte a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot a leszállóegységgel.

ESA

Az ESA szakembereihez ugyanakkor rengeteg adat jutott el a Schiaparelli leszállásáról, mivel az űreszköz célja éppen a módszer tesztelése volt, mielőtt az ExoMars program következő lépésében egy nagyobb, önjáró laboratóriumot juttatnának a Marsra. Az ESA igazgatója szerint ha a mérnökök előre látták volna, hogy egy ilyen erős forgás bekövetkezhet, úgy tervezték volna a rendszert, hogy képes legyen azt kezelni. David Parker szerdán hozzáfűzte, hogy a jelentés eredménye segíthet a tudósoknak egy 2020-as robotos Mars-misszióra való felkészülésben.

Az európai-orosz expedíció, amelybe az ESA 1,3 milliárd, a Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót fektetett, a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását.