"Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyjon ennyire világos jelzéseket" – írták a Nature Climate Change című szaklapban annak a tanulmánynak a szerzői, akik az elmúlt 40 évben emelkedő hőmérsékleti értékek műholdas méréseit vizsgálták meg.

A földfelszín hőmérsékletének melegedése az emberi tevékenység következménye, ennek bizonyossága a tudósok szerint elérte az öt szigma szintet, vagyis a tudományos statisztikai mérőmódszer azon szintjét, melyet például 2012-ben a Higgs-bozon felfedezésekor alkalmaztak. Benjamin Santer, a frissen megjelent tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai Lawrence Livermore laboratórium munkatársa reméli, az eredmények meggyőzik a kételkedőket és tettekre sarkallnak. Santer szerint

"tévedésnek bizonyult a kételkedők érve, mely szerint a tudósok még nem ismerik a klímaváltozás okát. De, ismerjük."

A mérvadó tudományosság álláspontja, hogy a fosszilis üzemanyagok égetése okozza az egyre több áradást, szárazságot, hőhullámot és a tengerszint emelkedését.

Egy 2018-ban végzett kutatás szerint az amerikaiak 62 százaléka hiszi, hogy a globális felmelegedést az ember okozza, 2013-ben ez az arány még csak 47 százalék volt. Ennek ellenére Donald Trump amerikai elnök például gyakran ad hangot kétségeinek és azt tervezi, hogy országa jövőre kihátrál a 197 ország által aláírt párizsi klímaegyezményből, mely véget akar vetni a fosszilis üzemagyagok korszakának, és tisztább forrásokból – többek között a szél és a napfény erejéből – biztosítaná az energiát.

Twitter / @HopelessSurfer

Az amerikai, kanadai és skót tudósokból álló kutatócsoport szerint a globális felmelegedés bizonyítékai már 2015-ben elérték az öt szigma szintet két tudományos műholdas adatkészletnél, a harmadik esetében 2016-ban érték el ezt a szintet. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hivatalos közleményében már 2013-ban arra jutott, hogy a globális felmelegedés "rendkívül nagy valószínűséggel" az emberi tevékenységnek tulajdonítható, vagy "legalább 95 százalékban valószínű, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás fő oka az 1950-es évek óta".

A rendszeres mérések 19. századi kezdete óta az elmúlt négy év volt a legforróbb. A történelem eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.

A klímaváltozás miatt régóta kongatják már a vészharangot a szakemberek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által közreadott legfrissebb jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A klímaváltozás ráadásul a kihalási dominóeffektust is beindíthatja, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet.

Amazónia esőerdeiben már változásnak indult a fafajok összetétele, de a probléma a hidegebb helyekre, így például Svájcra is hatással van: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakemberei korábban arra figyelmeztettek, a globális felmelegedés hatására a jövőben kevesebb hó fog esni Svájc területén, és hevesebb esőzések fogják sújtani. Pedig a változáshoz nincs szükség csodára, elég lenne ezt a 10, viszonylag egyszerű dolgot betartani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.