A magas genetikai kockázattal rendelkezőknél és egészségtelen szokásokkal élőknél háromszor nagyobb eséllyel alakul ki demencia, mint azoknál, akiknél alacsony a genetikai kockázat, de egészséges életmódot folytatnak. Viszont a genetikai tényezőktől függetlenül a megfelelő étrend, a testedzés, a mérsékelt alkoholbevitel és a dohányzás mellőzése jelentős mértékben csökkentik a demencia kialakulásának esélyét – közölték kutatók a Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Senki sem garantálhatja, hogy el lehet kerülni ezt a szörnyű betegséget, de az egészséges életmóddal csökkenteni lehet a kialakulás kockázatát – mondta John Haaga, az öregedéssel foglalkozó amerikai intézet (NIA) kutatója, aki társaival az Alzheimer Szervezet Los Angeles-i nemzetközi konferenciáján mutatta be a kutatás eredményeit.

Világszerte mintegy 50 millió ember szenved demenciában, melynek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nagy a baj: a jelenlegi trendeket nézve 30 éven belül háromszor annyi embernél lép majd fel az időskori elbutulás, mint manapság. A genetikai hajlam és az életmód jelentősen hozzájárul több betegség kialakulásához is, de a kutatók számára csak nemrég váltak elérhetővé olyan eszközök és információk, amelyek révén nagyobb kutatásokat végezhetnek annak kiderítésére, mely tényezők számítanak.

[800 ezer magyar szenved napi szinten, de alig van hatásos terápia ezekre a betegségekre]

Elzbieta Kuzma, az Exeteri Orvosi Egyetem kutatója és munkatársai a brit Biobank adatbankot használva mintegy 200 ezer, 60 éves vagy annál idősebb személynél vizsgálták a demenciára utaló jeleket vagy a kór tüneteit. A genetikai kockázat alapján magas, közepes és alacsony rizikójú csoportba osztották őket. Csoportokat hoztak létre az életmód alapján is.

A vizsgálat nyolcadik éve után a magas genetikai kockázatúak és egészségtelen életmódot folytatók 1,8 százalékánál fejlődött ki demencia, míg az egészségesen élők és alacsony genetikai kockázatúaknak csupán 0,6 százalékánál. A magas genetikai kockázatúak körében az egészséges életmódot folytatók 1 százalékánál, az egészségtelen életmódot folytatóknak viszont 2 százalékánál alakult ki demencia.

A kutatók kiemelték: csak európai ősökkel rendelkezőknél fellépő mutációkról voltak információik, így nem ismeretes, hogy az eredmények etnikai és faji csoportokra is érvényesek-e.

Az eredmények bátorítást jelenthetnek azok számára, akik attól tartanak, hogy önmagában a genetikai mutáció befolyásolja sorsukat. Az Alzheimerhez köthető mutációk kevesebb mint öt százalékánál garantált, hogy kialakul a betegség. Rudy Tanzi, a Massachusettsi Kórház genetikusa rámutatott:

ez azt jelenti, hogy a mutációk 95 százalékánál az életmóddal jelentős változás érhető el.

Ha értesülni szeretne az Alzheimer-kór legyőzésével kapcsolatos fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.