2019. december 6-án lőtték fel a világ legkisebb, 5x5x5 cm-es műholdját, amely a Műegyetemen készült. A SMOG projekt keretein belül készült űreszköz kettős célt teljesít: egyrészt a fedélzetén berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt,

az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást, azaz elektroszmogot mérő feladatait a Földről kapott instrukcióknak megfelelően folyamatosan végzi, és küldi vissza az adatokat.

Az űrben 6 hónapja keringő SMOG-P a 350 km magasságú pályáról 4000 km átmérőjű, kör alakú területet figyel meg, az innen az antennájába érkező jelek révén eddig már 2000 mérést készített, mondta el Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense.

A Műegyetem közleményében a projekt vezetője megjegyezte, hogy a műhold a pályája magasságából prognosztizálható, hogy az egyéves évfordulót nem fogja megérni, várhatóan szeptember végén, a sűrűbb légrétegekbe érve elég.

„A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően a Földet beborító elektroszmogról is van térképünk. Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások” – mondta Gschwindt András.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) karain, illetve tanszékein évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez az űrtudományhoz kapcsolódó tevékenységet az alapkutatástól a technológiai fejlesztéseken át a különféle eszközök és szolgáltatások gyakorlati megvalósításig, valamint az oktatás és képzés különböző formájáig. A Műegyetem az élére állt az űrmérnök mesterszak létrehozására vonatkozó hazai kezdeményezésnek, és a BME Szenátusa 2019 decemberében egyhangúlag támogatta egy új szak, az űrmérnök MSc képzés megalapítását a Villamosmérnöki és Informatikai Karon. A szakalapítási eljárása jelenleg is zajlik és a képzés várhatóan 2021 őszén indul a Műegyetemen.