Az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan fénykép készült már a világegyetem egyes részeiről, ami ámulatba ejti az embert. Jó példa erre a NASA Hubble űrteleszkópja, ami még 30 évnyi működés után is képes ilyen lélegzetelálló felvételeket készíteni. Most egy másik eszköz, a német–orosz fejlesztésű és üzemeltetésű Spektr-RG műhold készített egy egészen impresszív fotót – az egész világegyetemről.

A műholdat még 2019 júliusában lőtték fel a világűrbe, hogy aztán elinduljon a megfigyelésre szánt, a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre lévő helyére. Miután ellenőrizték, hogy minden rendszer működik-e az egységen, decemberben megindulhatott a megfigyelés. Ennek köszönhetően az eszköz minden irányba "elnézett", hogy az eRosita nevű műszerével rögzítse a röntgensugárzást. Ezen adatok konvertálása alapján tudták a tudósok elkészíteni ezt a képet.

Jeremy Sanders, Hermann Brunner, Andrea Merloni, eSASS (MPE) / Eugene Churazov, Marat Gilfanov (IKI)

A BBC beszámolója szerint a múlt hét folyamán összerakott képet mintegy egymillió röntgensugárzást kibocsátó forrásból tudták összerakni. Ez azért is óriási eredmény, mert ennyi forrást a csillagászat elmúlt 60 évében rögzítettek, vagyis lényegében

hat hónap alatt megduplázták az eddig ismert források számát.

A kékes foltok az erős, míg a vöröses foltok a gyengébb sugárzás színkódjának felelnek meg. A kép közepén a mi Tejútrendszerünk látható, amelynek nagy részén jól láthatóan magas energiaforrású területek találhatók. Ezek erős mágneses mezővel és rendkívül forró légkörrel rendelkező csillagokat takarnak.

A zöldes-sárgás rész a galaxisunk belsejében és az azon kívül található forró gázok helyét jelöli. Ezek igen sok információval bírnak arról, hogy miként keletkezett a Tejútrendszer.

Jeremy Sanders, Hermann Brunner, Andrea Merloni, eSASS (MPE) / Eugene Churazov, Marat Gilfanov (IKI)

Az ellipszis jobb szélén, a Tejútrendszer alatt az Orion-köd látható, míg a kép jobb szélén a Rák-ködöt is felfedezhetjük. A fehér foltok a szupermasszív feketelyukak helyét jelölik. Néhány ezek közül akkor keletkezett, amikor a világegyetem még jóval fiatalabb, nagyjából 1 milliárd éves volt. Ez körülbelül a 10 százaléka a mostani életkorának.

A tudósok a következő 3,5 év során további hét felvételt készítenek még a világegyetemről, hogy finomítani tudják a "térképet". Ennek köszönhetően ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy megtudjuk, hogyan épül fel a világegyetem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.