A mellékhelyiségekben is terjedhet a koronavírus, de tehetünk ellene

A mellékhelyiségekben is terjedhet a koronavírus, de tehetünk ellene

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai Harvard Egyetem tudósa, Joseph G. Allen szerint érdemes azzal is számolni, hogy a koronavírus-járvány a wc-k használatával is terjedhet. Még úgy is, hogy nem egy fertőzött után használtuk.

Többször is hallhattunk már az elmúlt hetekben arról, hogy a szakemberek a szennyvizet vizsgálva igyekeznek előrejelezni, mikorra várható, hogy emelkedni fog a koronavírussal fertőzöttek száma. Idehaza szeptember 1-jén is kimutatták, hogy emelkedik a vírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben, de külföldön is hasonló módszerrel igyekeznek felkészíteni a lakosságot és az egészségügyet a várható megbetegedésekre. Ezek alapján viszont felmerülhet a kérdés: mennyire tekinthetők fertőzőnek a mellékhelyiségek?

Az amerikai Harvard Egyetem tudósa, Joseph G. Allen szerint ezzel a veszélyforrással is érdemes számolni. A Washington Postba írt cikkében a szakember rámutat: augusztus végén egy dél-koreai nőről kiderült, hogy a repülőgép mosdójában fertőződött meg, amikor még márciusban Olaszországból menekítették ki. Bár a nő társaival együtt védőmaszkot viselt, és a gépen is tartották a kötelező távolságot, a nő a repülőgép mosdójában levette a maszkját. Ezek után kezdték el vizsgálni a szakemberek, mennyire lehetnek ilyen szempontból veszélyesek a wc-k.

©

Ami biztos, hogy az öblítéskor a víz mozgásával a széklet apró darabkái a levegőbe kerülnek. Ezek az úgynevezett bioaeroszolok ezután még egy darabig ott is maradnak. Egy 2018-as kutatás alapján a szakemberek arra jutottak, hogy ott, ahol a fedél lehajtása nélkül öblítenek, nagy mennyiségben találhatók meg ezek a bioaeroszolok.

Az eredményük szerint 1 köbméternyi levegőben nagyjából 1 millió ilyen részecskét találni. Allen hangsúlyozza, természetesen nem mindegyikben található meg a vírus örökítőanyaga, ám az öblítéskor fertőzésveszélynek vagyunk kitéve.

A felmérés szerint ezek a részecskék egészen addig maradnak a levegőben, amíg

Azzal, hogy a különböző felületeken megtapadnak, fertőzővé teszik azokat. A szakember szerint ezért is lenne fontos többek között az, hogy a fürdőszobában legyen valamilyen légcserélő rendszer.

©

A vírus terjedéséhez ráadásul a régóta nem használt mosdók is hozzájárulhatnak. A lefolyók csövében van egy U alakú rész – a bűzelzáró –, amely egy bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz, hogy útját állja a csatornából visszaáramló szagoknak. Ha azonban ez az U alakú cső üres, a vírus a csatornán keresztül bejuthat a lakásba.

Kínában már találkoztak ilyen esettel, amikor egy bérház 16. emeletén lévő, régóta üresen álló lakásban találtak koronavírust, ahol egy emelettel lejjebb egy fertőzött lakott. A vizsgálatból az is kiderült, a koronavírus még a 25-27. emeletig is elért.

Mindezek alapján Allen azt ajánlja, akinek van légcserélő berendezése a mosdóban, kapcsolja be használat előtt, és használat után is tartsa még egy darabig bekapcsolva. Ha nincs, legyen nyitva az ablak, és szellőztessünk minél tovább. Ezen kívül ellenőrizzük, hogy az U alakú csövekben valóban van-e víz, öblítéskor pedig csukjuk le a csésze fedelét. És persze az sem árt, ha folyamatosan fertőtlenítjük a fürdőszobát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások