Az űrben ellenőrizetlenül száguldó rakétamaradvány várhatóan óránként 9300 kilométeres sebességel üktözik neki a Hold távoli, a Földről nem látható oldalának. Hetekbe, sőt akár hónapokba is telhet, amíg műholdfelvételek megerősítik az ütközés tényét.

Szakértők úgy vélik, hogy egy tíz éve fellőtt kínai rakétáról van szó, kínai hivatalos illetékesek azonban tagadják, hogy az ő űreszközük lenne. Mérések szerint egy 12 méter hosszú és három méter átmérőjű rakétáról van szó.

Mindenesetre tudósok kiszámolták, hogy a száguldó űrszemét 10-20 méter széles krátert vájhat a Hold felszínébe, több száz kilométerre szórva szét a becsapódás okozta port.

A rejtélyes űrszemét ügyében a gyanú először a SpaceX-re terelődött, mivel Bill Gray amerikai aszteroidavadász januárban az ütközési pálya alapján egy 2015-ben fellőtt, a NASA számára klímafigyelő berendezést az űrbe szállító Falcon-rakéta felső fokozaként azonosította azt.

Tagadja Kína, de minden jel arra utal, hogy övé a Holdba csapódó rakéta

A számítások szerint március 4-én fog a Holdba csapódni az a rakéta, amely irányíthatatlanul száll a világűrben.

Az „űrdetektív” egy hónappal később korrigálta magát, és azt közölte, hogy a harmadik fokozata lehet egy kínai rakétának, amely mintagyűjtő kapszulát vitt a Holdra 2014-ben. A kínai kormány azonban vitatja ezt, és azt állítja, hogy a rakéta felső fokozata annak idején visszatért és elégett a Föld légkörébe érve.

Mindazonáltal két hasonló kínai űrmisszió is volt – a 2014-es tesztrepülés és a 2020-ban Hold-mintát visszahozó küldetés –, és az Amerikai Űrparancsnokság (USSC) kutatói szerint a két eset összekeveredhetett. A Holdnak csapódó űrszemét eredetét azonban az alacsonyan szálló űrhulladékokat megfigyelő U.S. Space Command sem tudta megállapítani.

A Hold felszínét máris rengeteg kráter tarkítja, a legnagyobbak átmérője elérheti a 2500 kilométert is. A légkör nélküli vagy csak csekély légkörű égitest védtelen az égi vándorokkal – a meteorokkal, az aszteroidákkal (kisbolygók) és a kutatási célból szándékosan nekivezérelt űreszközökkel – szemben, és időjárás, erózió hiányában a becsapódási kráterek örökre megmaradnak.

Kínának van ugyan egy holdjárója a Hold árnyékos oldalán, de túl messze van a becsapódás várható helyszínétől, amely valamivel az Egyenlítőtől északra lesz. Nem lesz látótávolságon belül az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter és az indiai Chandrayaan-2 űrszonda sem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.