Hogy mi mindent kell figyelembe venni az újrahasznosítás során, azt az Eurofins Food and Feed Testing szakértője, Kovács Ágnes segített összegyűjteni a Laboratorium.hu-nak. Mint írják, egy ember élete során akár 30-40 dekagramm, csomagolóanyagokból kioldódó vegyületet is elfogyaszt. Ezek aztán számos egészségi problémát okozhatnak. Például károsíthatják az emberi anyagcserét és a hormonháztartást szabályozó szerveket is. Hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, valamint rákos megbetegedéseket.

Az egyszer használatos műanyagok ugyanakkor egyre inkább a háttérbe szorulnak, és egy uniós zöld megállapodás révén 2025-re a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani valamilyen módon. Ennek részeként bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben.

Ez nagyon rosszul hangzik: a bevizsgált húsok 88%-ában műanyagot találtak

Másfél tucat húskészítményt vizsgáltak, és nem volt olyan, amelyben ne lett volna mikroműanyag. Még a húst helyettesítő vegán termékekben is kimutatták a szennyeződést.

Az újrahasznosított anyagok azonban új kihívásokat is hoznak magukkal, az ilyen csomagolóanyagokkal ugyanis akár eddig ismeretlen, nem vizsgált vegyületek is az élelmiszerekbe oldódhatnak – hangsúlyozza a Laboratorium.hu szakcikke.

Ezt a problémát is igyekeznek egy uniós előírással kezelni; e szerint a műanyag csomagolóanyagokat csak olyan eljárással szabad gyártani, amelynek biztonságosságát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelte. Új technológia esetében igazolni kell, hogy a folyamat hatékonyan távolítja el a kémiai szennyeződéseket.

Ezután az Európai Bizottság engedélyezi azokat az újrafeldolgozási technológiákat, amelyek kedvező kockázatértékelést kaptak, és közzéteszi ezek listáját. Eddig engedélyt egyelőre csak PET újrafeldolgozási technológiák kaptak, poliolefinekre (PE, PP) még nincs megfelelő eljárás – mondja Kovács Ágnes.

A problémát például az jelenti az újrafeldolgozott műanyagoknál, hogy egyre nehezebb nyomon követni őket.

A szakértő kiemeli: az újrafeldolgozott műanyagok közé így bekerülhetnek más csomagolóanyagok (például tisztítószerek vagy kozmetikumok csomagolási hulladékai), és az is problémát jelenthet, ha az eredetileg élelmiszer-csomagolására szánt palackban más, akár veszélyes anyagot vagy annak maradékait tárolták.

Lecsapna az EU a műanyagpelletből eredő szennyezésekre

Rengeteg mikroműanyag kerül a környezetbe a pelletek helytelen kezelése miatt, az unió most komolyabb óvintézkedéseket javasol a kibocsátó gazdasági szereplőknek. Ha ezeket megfogadják, a számítások szerint 74 százalékkal csökkenhet a pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés.

A műanyag csomagolóanyagok ugyanis tartalmazzák a velük érintkezésbe került anyagok nyomait, amelyek sok esetben beolvadhatnak a műanyagokba, és mosással nem távolíthatók el. A csomagolásban tárolt anyagok mellett külön figyelni kell a nyomtatására használt festékekre is – emeli ki a szakoldal.

Szintén lehet, hogy a magas hőmérsékleten történő újrafeldolgozás során lebomlanak egyes szennyeződések, vagy éppen új anyagok keletkeznek.

Azt azonban hangsúlyozza Kovács Ágnes, hogy a modern élelmiszeripar elképzelhetetlen csomagolóanyagok nélkül: ezek tartják egyben az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), jobban eltarthatóvá teszik, minimalizálják a fertőzés és szennyeződés (infekció és kontamináció) veszélyét, valamint gátolják a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását is.

Átszokott már a műanyagról a papírpohárra? Csak mert most kiderült, hogy az is káros

A papírpoharak belsejében lévő bioműanyag nem minden esetben bomlik le, ami mikroműanyaggal szennyezheti a környezetet, és ivás közben bekerülhet a szervezetbe is.

Nem ellenség tehát a csomagolóanyag, csak fontos a vonatkozó valamennyi szabály betartása, valamint a rendszeres hatósági és laboratóriumi ellenőrzések.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.