Az ELTE közleménye kiemeli: az embereknél összefüggést mutat a különböző kognitív tesztek teljesítménye, vagyis akik jobban teljesítenek egy képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek.

Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a specifikus képességektől az egyre átfogóbbak felé. A hierarchia csúcsán az úgy nevezett általános kognitív faktor, a „g faktor” áll. Ez az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.

A kutatók vizsgálataikban egy ehhez hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyák esetében, megállapításaikat pedig a GeroScience folyóiratban publikálták.

„A kutyák kognitív, szociális-kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, de e tanulmányok szinte mind összehasonlító jellegűek, arra kíváncsiak, hogy a kutya mint faj, milyen kognitív teljesítményre képes. A vizsgálatok meglepő módon mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az adott készségben az egyedek között, és miért. Így az sem meglepő, hogy szinte semmit nem tudunk arról, hogy a kutyák kognitív képességei vajon milyen struktúrába szerveződnek” – mondja Turcsán Borbála, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Ennek vizsgálatára a kutatók hét feladatból álló tesztsorozatot állítottak össze, amellyel 129 három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül.

A tesztekben mutatott teljesítmények az emberi kognícióhoz hasonlóan hierarchikus struktúrát alkotnak.

Még a kutyák személyiségével is összefügg a „g faktor”

A kutatók két átfogóbb kognitív készséget is is azonosítani tudtak vizsgálataik során: az önálló problémamegoldás mellett a tanulási képességet is.

Ez a kettő ráadásul egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendű, általános kognitív faktor, amely összeköti őket.

„Ahhoz, hogy igazoljuk, hogy valóban az általános kognitív faktort sikerült megtalálni, megvizsgáltuk, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amelyekről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral” – magyarázta Faragó Tamás, az Etológia Tanszék kutatója.

Az eredményekből kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú, „okos” kutyák, szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek, mint alacsonyabb pontszámot kapó társaik. Emellett a kutyák „g faktor értéke” a személyiségükkel is összefüggött, amit a viselkedésteszttől függetlenül, egy gazda által kitöltött kérdőív segítségével mértek fel a kutatók.

A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, ami igazolta, hogy nemcsak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya „g” az emberi „g”-hez.

Az öregedéskutatásban is hasznosak a megállapítások

A kutya kognitív képességeinek vizsgálata az öregedéskutatás területén is új távlatokat nyitott.

„Ismert, hogy idősebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral járó romlásuk sem független egymástól” – emeli ki Bognár Zsófia, a tanulmány másik vezető szerzője.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a g faktor értéke csökken a korral, tehát valóban beszélni lehet globális kognitív hanyatlásról. Ám ezt az egészségi állapot is befolyásolta: rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával.

Bár a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekből az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség hanyatlását más tényezők is befolyásolják. Ez a mintázat hasonlít az emberi öregedéséhez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait.

„Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az öregedés tekintetében, tovább erősítve, hogy a kutya kiváló modell az öregedéskutatás számára” – hangsúlyozza Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.