Az a tény valószínűleg már senkinek sem jelent újdonságot, hogy a vitaminoknak köszönhetően erősebb lehet az ember immunrendszere. A D-vitamint mind közül igazi csodaszernek tartják, amelynek számos jótékony hatását sikerült már eddig feltárni – igaz, arra is nagyon oda kell figyelni, nehogy túladagolja azt az ember, mert annak igen komoly következménye lehet. A japán Oszakai Egyetem kutatói most egy újabb érvvel támasztották alá, miért lehet érdemes D-vitamint szedni.

Toru Isitani, az egyetem tudósa csapatával azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a csírasejtek, az öregedés és a D-vitamin bevitt mennyisége között. A kutatók a halakat vizsgálva arra jutottak, hogy a D-vitamin meghosszabbította az élettartamukat, ez az eredmény pedig valószínűleg más gerincesekre, köztük az emberekre is átültethető – számolt be róla a Newsweek.

A kutatók a türkiz killi (Nothobranchius furzeri) nevű halat vizsgálták. Megállapították, hogy a D-vitaminnal kezelt halak esetében a nősténynek és a hímnek is hosszabb lett az élettartama. A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a nőstények átlagos élettartama 7, a hímeké pedig 21 százalékkal lett hosszabb. Bár az eredményt nem lehet egy az egyben átültetni az emberre, ezt a hatást valószínűleg években lehetne mérni.

A szakember kiemelte: a túlzott vitaminbevitel nem hosszabbította meg az élettartamot, vagyis nagyon figyelni kell a megfelelő mennyiség bevitelére.

Mivel a türkiz killi élettartama átlagosan csupán néhány hét, ezért az élettartamának növekedése könnyen rögzíthető. A kutatók első lépésként eltávolították a csírasejteket az egyedekből, hogy összehasonlítsák a kapott biológiai válaszokat.

A nőstények esetében ez lerövidítette az élettartamot, csökkentette a megtermelt ösztrogén mennyiségét, és megnövelte az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) jelátvitelét. Ezzel szemben a hímek csírasejt-eltávolítása javította egészségi állapotukat: nőtt a D-vitaminnal kapcsolatos jelátvitel, ami hosszabb életet eredményezett.

Michael Holick, a Bostoni Egyetem kutatója szerint – aki nem vett részt a vizsgálatban – a napfény hatására termelt, vagy a táplálékkiegészítőként szedett D-vitamin először a májba kerül, ahol 25-hidroxi-D-vitaminná alakul, majd a vesébe kerül át, ahol pedig 1,25-dihidroxi-D-vitaminná alakul tovább. Ezt tartják a D-vitamin aktív formájának, ami kölcsönhatásba lép a sejt D-vitamin-receptoraival.

Holick szerint a korábban férgekkel végzett kísérletek már igazolták, hogy a D-vitaminnak köszönhetően hosszabb lehet az élettartam. Emellett javíthatja a neurokognitív funkciókat, csökkentheti a szívinfarktus és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.