szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Kanadai mérnököknek sikerült egy olyan sótalanító berendezést készíteniük, ami napelemmel működik, így a környezetet sem szennyezi, ráadásul 93 százalékos hatékonysággal dolgozik.

Komoly segítség lehet a globális vízhiány elleni küzdelemben az a fejlesztés, amit a kanadai Waterloo Egyetem mérnökei készítettek el. Egy olyan szerkezetről van szó, ami napenergia segítségével tisztítja meg a tengervizet, és változtatja azt fogyasztható édesvízzé. A fejlesztés a víz természetes körforgását utánozza – írja az Interesting Engineering.

A globális felmelegedés hatásaként a vízhiány egyre égetőbb probléma. Jelenleg nagyjából 2,2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, annak ellenére sem, hogy rengetegen laknak a tengerpart közelében. Ennek oka, hogy a víz sótalanítása nem egyszerű folyamat: a hagyományos berendezések – amelyek úgy választják le a tengervízről a sót, hogy membránokon préselik át azt – energiaigényesek és a működésik is nehézkes. A készülék felületén felgyülemlett só gyakran eltömíti a rendszert, ami gyakori karbantartást igényel, így nagyon nehéz azt folyamatosan működtetni.

Michael Tam, az egyetem mérnöke csapatával együtt ezért egy másik megoldáshoz fordult: a természetéhez. Az új készülék zárt rendszerben párologtatja el és kondenzálja a vizet, ami kiküszöböli a sólerakódást és jelentősen javítja a folyamat fenntarthatóságát. A hagyományos rendszerekkel ellentétben, amelyek állandó tisztítást igényelnek, ez az új technológia folyamatos, megszakítás nélküli működést biztosít.

Szöllősi-Nagy András hidrológus: „Egyik politikai vezetés sem értette meg, mi a víz szerepe a társadalomban”

A klímaváltozás előtt Magyarországon nagyon ritkán fordult elő villámárvíz. A fenntarthatósági szempontokat a kormány csak a növekedés akadályának látja – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA doktora.

Ami a szerkezetet igazán lenyűgözővé teszi, az a hatékonysága. A készülék a napfény 93 százalékát képes hasznosítható energiává alakítani, ami jelentős előrelépés a jelenlegi technológiákhoz képest. Ennek köszönhetően négyzetméterenként napi 20 liter ivóvizet állít elő, ami az Egészségügyi Világszervezet napi ajánlásával egyenlő mennyiség. A készülék működését leíró publikáció a Nature Communications című tudományos lapban jelent meg.

Hogy ezt sikerüljön elérni, vezetőképes polimerrel bevont nikkelhabot, valamint hőérzékeny pollenrészecskéket alkalmaztak. Ezek az anyagok elnyelik a napfényt a napsugárzás széles spektrumában, majd hővé alakítják azt. A polimer felületén lévő vékony tengervíz-réteg felmelegszik és felfelé mozog, hasonlóan a fákban tapasztalható kapilláris folyamathoz. Ahogy a víz elpárolog, a só a készülék alsó részébe kerül, hatékonyan előzve meg az eltömődését.

University of Waterloo

Mivel a készülék kompakt, ezért könnyen hordozható és gyakorlatilag bárhol használható, ahol szükség van rá. A szakemberek azt remélik, hogy a segítségével enyhíteni lehet a globális vízhiányt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!