A Mars meglehetősen érdekes bolygó. Nemcsak azért, mert a felszínén ott lehetnek az egykor virágzó élet nyomai, hanem azért is, mert a planétának lényegében két része van. A déli félteke tele van dombokkal, hegyekkel, vulkánokkal és kráterekkel, míg az északi rész jelentős része sík terület. A tudósok úgy vélik, a különbség oka, hogy évmilliárdokkal ezelőtt ott óceán lehetett. Ezt a feltevést erősítette most meg a kínai Mars-járó, a Csu-zsung is.

A szerkezetből származó adatokat vizsgálva azt nem tudták megmondani a tudósok, hogy a sziklákat tenger, folyó vagy jég alakította-e, de az biztos, hogy a víznek köze volt ehhez – írja az IFLScience. A Csu-zsung 2021. május 14-én landolt a Mars felszínén, és alig egy éven át dolgozott ott. Egy homokvihar és a marsi tél azonban működésképtelenné tette, Kína pedig csak egy évvel később jelentette be, hogy a szerkezet végleg leállt.

Az Utopia Planitia nevű területen – ahol a gép landolt – egy egykori óceán lehetséges partközeli zónájának tekintik. A vizsgálat szerint két különböző területet lehet ott megfigyelni: a déli terület olyan jellemzőkkel bír, amihez nem kell a víz folyamatos jelenléte, míg az északin állandó és nagy mennyiségű víz jelenlétére van szükség.

Az adatokat vizsgáló kínai tudósok szerint utóbbi területen egy nagy óceán lehetett, körülbelül 3,65-3,68 milliárd évvel ezelőtt, amelyről azt gyanítják, fagyos volt a felszíne. Ez a következő 230 millió évben visszahúzódott, majd végül teljesen el is tűnt.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az óceán jegesedése csupán átmeneti állapot volt-e, vagy a planétán sosem volt kellemes meleg az időjárás. Mindenesetre az már biztos, hogy volt víz a felszínen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.