szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Bristoli Egyetem kutatói szerint 250 millió év múlva olyan forróság lesz a Földön, hogy azt nemcsak az ember, de egyetlen emlős sem fogja tudni elviseni.

A Föld 4,5 milliárd éves története során rengeteg változáson ment már keresztül. A forró lávagolyó szép lassan kihűlt, létrejött egy szuperkontinens, majd a tektonikus lemezek, a felszínen pedig az élet. A bolygónk azonban még mindig nagyon fiatal, élete alig harmadán lehet túl, így nagyon sok változás vár még rá. Az élet, ahogyan most ismerjük, viszont nem biztos, hogy túléli ezt a felszínén.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az egykori Pangea után a kontinensek vándorlása miatt egy újabb szuperkontinens van kialakulóban, és nagyjából 250 millió év múlva ismét egyetlen földrész lesz majd a Földön. A szimulációt a Bristoli Egyetem kutatói is elvégezték, és egy igen fontos dologra hívták fel a figyelmet. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban közzétett publikáció szerint az emlősök számára gyakorlatilag lakhatatlan lesz a Pangea Ultima néven emlegetett szuperkontinens.

Alexander Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője szerint a szén-dioxid szintje a jelenlegi duplájára emelkedhet. A Nap emellett várhatóan 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát majd ki magából, a szuperkontinens jelentős része pedig a trópusi éghajlati övben foglal majd helyet. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy a bolygó ezen részén nagyjából 40-70 Celsius-fok uralkodik majd.

Farnsworth et al. / University of Bristol / Nature Geoscience, 2024, (CC BY 4.0)

Farnsworth szerint a bolygó jelentős részén 40–50 Celsius-fok lesz majd, élelmet és iható vizet nem lehetne találni, és a rendkívül magas páratartalom sem kímélné az emlősöket. Az emberek más fajokkal együtt kihalnának, mivel ekkora hőt már nem tudnának izzadással kompenzálni.

A szakember szerint a szimuláció azzal számol, hogy a jelenlei 400 ppm-es értékről több millió év múlva emelkedik 600 ppm-re a szén-dioxid légköri koncentrációja. (A ppm azt jelöli, hogy egymillió részecskéből mennyi részecske az adott anyag.) A fosszilis energiahordozók elégetésével azonban sokkal hamarabb bekövetkezhet egy ilyen pokoli helyzet.

A kérdés ezért leginkább úgy hangzik: vajon túléli-e az emberiség a következő évszázadokat, és lesz-e még valaki, aki látni fogja a Pangea Ultimát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!