A Tresorit lehet a következő világraszóló magyar tech-sikersztori. A cég cloud-titkosításban utazik, tulajdonképpen egy titkosított Dropboxot üzemeltetnek és nem egyéni felhasználóknak, hanem cégeknek kínálják szolgáltatásukat. A Portfoliónak azt is elmondták, hogy már a Szilícium-völgyben keresnek új üzleteket.

A cég felhasználói titkosítva tudnak felhőben tárolni és ott megosztani fájlokat. Olyan, mint a Dropbox, azzal a különbséggel, hogy a Tresorit nem látja a felhasználók által megosztott fájlokat. Különbség az is, hogy ők inkább 100-200 fős cégekre lőnek, nem magánszemélyek a felhasználóik. Több mint 10 ezer ügyféllel rendelkeznek, a szolgáltatás egyik legfontosabb technikai eleme, hogy a felhőbe feltöltött fájlokat már a felhasználó eszközén titkosítják, ezt hívják kliensoldali vagy végpontok közötti titkosításnak.

„Három éve indítottunk egy hackerversenyt, kinyitottuk a szervereket, és azt mondtuk, hogy 50 ezer dollárt adunk azoknak, akiknek sikerül ellopni a felhasználói adatokat. Ugyanezt a Dropbox nem tudja megtenni. Ha egy hasonló akciót indítana, akkor másnapra kikerülnének az internetre az adatok – mondta a lapnak Lám István, a Tresorit alapítóinak egyike, a cég vezetője.

Az informatikában ezért nem tudunk kitörni az összeszerelő üzemi szintről

Nincs elég programozó Magyarországon - az álláspiac egyik mantrája ma ez a sommás megállapítás. Amint azt a hvg.hu is részletesen bemutatta, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége úgy kalkulál, hogy 22 ezer betöltetlen állás van országszerte, és az innen hiányzó teljesítmények forintban kifejezve évente több tízmilliárdnyi elmaradt bevételt jelentenek.

A startup 4 millió eurónyi kockázati tőkét vont be az alapítás óta, idén érkeztek el ahhoz a ponthoz, ahonnan a cég már nem viszi, hanem hozza a pénzt. Az üzleti modell különben úgy néz ki, hogy a Tresorit fejleszti a fájlmegosztó-titkosító szoftvert, ezt szolgáltatásként adja el a felhasználóinak, viszont az adatok fizikailag a Microsoft felhő-infrastruktúrájába kerülnek. „A mi ügyfélkörünk olyan emberekből és cégekből áll, akik nagyon szenzitíven bánnak az adatokkal, leginkább nem is szeretnének adatokat tárolni a felhőben. De közben azt már felmérték, hogy nagyon sok előnye van a felhőnek, ugyanakkor a kockázatokat is látják ebben, ezért választanak minket” – mondja Lám.