Orbán Viktornál nincs kiegyezés. Kétfrontos harc van, politikai és gazdasági frontokon. A harc tárgya a gazdasági növekedési pálya, az európai beilleszkedés, a vagyonok és jövedelmek elosztása és újraelosztása, az állam, az életforma, a nyilvánosság szerkezete. A konfliktusok ellenőrizhetetlen összeütközések láncolatává válnak.
Érthető a kormánysajtó permanens támadása Heller Ágnessel szemben, hiszen egy olyan nemzetközileg elismert tudósról van szó, aki markánsan szembe mer szállni a hatalommal. Így került hirtelenjében elő Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője jóvoltából egy 1959-es levél, amelyet Heller az MSZMP KB-nak írt. Lám, mégiscsak jó valamire a levéltár is, nem kéne széthordani!
A magyar társadalom egyfajta „szingligyárként” működik, soha nem látott mennyiségben bocsátja ki a különböző korosztályokhoz, és mindkét nemhez tartozó, egyedülálló embereket. A reklámok, a média, de még a magas kultúra is folyamatosan az individualizmus, önálló lét dicséretét zengi. A bulvársajtó csámcsog a celebek válásain, lehetetlen magánéletén, a televízió pedig olyasfajta együttélési formákat népszerűsíti, mint az önként jelentkező villalakók túlélési show-ja.
Kell egy lap, egy környezettudatos szabadelvű konzervatív hetilap -- írta tíz éve, a Heti Válasz programadó cikkében Elek István, aki 2001-ben alapítóként, 2002 nyarától 2004 tavaszáig pedig főszerkesztőként jegyezte a hetilapot. Ám 2002 tavaszától szellemi programjának megvalósítása megnehezült, végül a hetilapot eladták. Alábbi cikkében a lap születésének körülményeiről ír.
A világhálón olvastam, hogy egy beteg, idős asszony, miután már nem tudja kifizetni a felemelt árú, életmentő gyógyszereit, végrendelkezett, s a holttestét felajánlotta egy klinikának, mert eladósodott gyerekeinek az eltemettetésére se lenne pénzük.
Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
Túrós András tábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke visszavonta az előző nap a hvg.hu-nak adott interjúját. Attól tart, mondta, hogy a Jobbik ízekre szedi a polgárőrséget a parlamentben, ha szavai nyilvánosságra kerülnek. Különben is, állította, a vele készült beszélgetés nem aktuális. Pedig csak arról kérdeztük, a Jobbik utcai kampány-sorozatára milyen választ adnak a polgárőrök.
Igen: kérjetek bocsánatot tőlünk: bal- és jobboldaliaktól, liberálisoktól és konzervatívoktól, és húzzatok el! Előzőleg még adjátok át listás parlamenti helyeteket a nem túl nagyszámú, még nem kompromittálódott, ifjabb szocialista párti társaitoknak, és húzzatok el! Szentirmay László véleménye.
Magyarország uniós tagként, az EU soros elnökeként pláne nem teheti meg, hogy sorsára hagyjon egy magyar állampolgárt, akit a távolban egy balos diktatúra koncepciós perbe fogott. Tóásó Előd ügyvédei a jelek szerint tehetetlenek, a magyar konzul meg sem hajlandó látogatni, a budapesti külügy meg lényegében széttárja kezeit. Ez így nagyon nem járja.
Az ország most Hajdúhadházára figyel, nehogy a cigánysoron kés villanjon, lövés dördüljön. Eközben Orbán Viktort balos értelmiségiek kilövéssel fenyegetik, Gyurcsány Ferencet pedig jobbosok lőnék a Dunába.
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. A pillanatnyi kényszerhelyzet szülte ellenségkonstrukciók (magánnyugdíjpénztárak, IMF, EU) mellett vannak koncepcionális, hosszabb távra szóló konstrukciók, ilyen az államadósság - szögezi le Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A szakszervezetek szombati demonstrációja a külső szemlélőnek csupán egy meglehetősen nagy létszámú, látványos bulinak tűnt. Meglehet, ennél többről volt szó: a rendszerváltás utáni magyar demokrácia útelágazáshoz érkezett, ahonnan az érintett szereplők több irányba is elindulhatnak.
Húsz éve, 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes író, politikus, az MDF alapító tagja. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni az első szabad választás előtt néhány hónappal, de persze már a négy igenes népszavazási kampány rossz vitái, illúziórombolóan csúnya jelenetei után papírra vetett, Magyarország jövőjét a rosszabbik magunktól féltő, óvó sorait.
Kollégáiról „csiripelt” a Twitter közösségi oldalon a minap Deutsch Tamás, vagyis „dajcstomi”, amikor a Lázár-botrány kapcsán azt írta, hogy „legjobb Fideszes barátaim körében is tombol a járványos meghülyülés”. Ez egyszer fején találta a szöget.
Az Iszlám szent könyvét elégetni botrányos ízléstelenség. Ez azonban senkit nem jogosít fel arra, hogy válogatás nélkül öljön és pusztítson. És nem lehet indok, hogy a nyugat engedményeket tegyen a szabadság ellenségeinek. Például azzal, hogy szűkebbre vonja a szólásszabadság határait. Az iráni Szentírás-égetésekról ráadásul alig esik szó.
Orbán Viktor „az alkotmányozási konzultációról” szóló múlt heti parlamenti beszámolójában kifejtette, hogy ez a konzultáció „az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete” volt. És egy hosszú, még 2004-ben, a nemzeti petícióval kezdődött folyamat érte el vele a csúcspontját, amely „új politikai kultúrát is teremtett”. Igaza van, sajnos. Kár, hogy érzékelhetően nincs a tudatában annak, milyen mély értelmet hordoznak a szavai.
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin (Méltányosság Politikaelemző Központ) írása.
A leggazdagabbaknak mindig van hová menni. Vigasztalódhatnak azzal, hogy házhoz szállítják nekik az Ozempicet.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
