Az MSZP a félelemgerjesztésre, a Fidesz a gazdaságot tönkretevő elit felelősségre vonására e hegyezte ki a kortescsatát. Ugyanakkor a kérdés jelenleg az, mi lesz azután, hogy a választási eredmény igazolja a jobboldal diadalmas fölényéről és a baloldal mélyrepüléséről szóló előrejelzéseket? Döbbenetes, legalább háromszoros különbség van a két nagypárt viszonylatában. Innentől feltehető ama kérdés is: lehet-e jelenleg kétpólusú pártrendszerről beszélni?
„Kifehérednek az off-shore cégekbe menekített vagyonok. Az adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonjuk az adózásba. Célunk, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják elkerülni a hozzájárulást a közöshöz” – ígéri az MSZP kampánykiadványa. Furcsa, hogy a hatalmon lévőknek hét év kormányzás után jutott csak eszébe eme kiskapu befalazása. Ennél már csak az groteszkebb, miszerint elvben valamennyi párt (sőt, az Unió is) fellépést sürget a hazai közteher jelentős részétől mentesítő „vagyon-és nyereségdisszidálás” ellen. Mindez azonban idáig csak papíron zajló alibi-ténykedés volt.
Bizarr cikk jelent meg az izraeli Haaretz napilapban, címe Szima Juditnak, a Jobbikkal szerződést kötő rendőrszervezet főtitkárának kijelentését idézi: “A büszke magyaroknak fel kell készülniük arra, hogy harcoljanak a zsidók ellen”. A szöveg magán hordozza mindazokat a jellegzetességeket, melyek az utóbbi időben a Magyarországról közölt cikkeket jellemzi, s amelyeket jobb esetben a félreinformáltság, rosszabb esetben azonban a rosszindulat táplált.
Nyolc „ajánlat” lesz a választók előtt június 7-én. Négy az eddigi parlamenti pártoké, négy a parlamenten kívülieké. A Fidesz-KDNP fölénye régóta nagy, az MSZP pedig hosszú ideje mélyen van. Nemigen születhet olyan eredmény, ami stratégiájuk lényeges módosítására bírhatja majd a feleket. A köztük lévő erőviszonyok aligha változnak. Az SZDSZ és az MDF már csak az árnyéka valahai önmagának. Számukra a parlamenti küszöb leküzdése a tét, és ma ebben leginkább egymás versenytársai.
Próbáljuk megőrizni illő komolyságunkat, amikor olvassuk Bajnai Gordon cáfolatát az ellene indított offshore-rágalmakkal szemben. Közben azért nézzük meg a tényeket: offshore-nak látszó ciprusi cégek, magyarnak látszó ciprusiak, bűzösnek látszó ügyletek.
Mint a sajtó hírül adta, május 29-én meghallgatták Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Ügyészségen. A volt titokminiszter ellen folyó vizsgálat indoka: "hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal visszaélés” alapos gyanúja. Gyurcsány Ferenc korábbi üzleti fegyverhordozója – aki „gazdájával” együtt csöppent vissza a politikába - nagy túlélő. Rajta van azon kormányhivatalnokok virtuális toplistáján, akik gyanús, vagy lényegét nézve tisztázatlan (de legalábbis etikátlan szagot árasztó) ügyekben valamilyen szinten érintettek lehetnek.
A magyar társadalom a biztonságot és a kockázatkerülést részesíti előnyben, jellemző rá a mindenoldalú bizalmatlanság és az együttműködés hiánya – hogyan lesz akkor itt nyugati értelemben vett kapitalizmus? A Jelentés a magyar kapitalizmus állapotáról címmel minap megjelent tanulmány megállapításait veszi bonckés alá a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Kiemeli, hogy kár a külföldre fogni a sajátos magyar rendszer torzulásait, a hiba a mi készülékünkben van.
Profi médiahekker? Sértett, kiábrándult szocialista funkci? Netán a célba vett Veres-Gyurcsány-Szilvásy trió a tettes, valótlanságokkal spékelte a leleplező írást, hogy így hiteltelenítse? Vagy éppenséggel egy Fidesz-közeli ember rakta össze ügyesen a tényeket és a feltételezéseket? Vagy éppen egyik verzió sem igaz? Botladozunk a sötétben – kampányszezon van.
Az európai autós – mihelyst kiszáll járművéből – világosan látja, hogy a forgalomcsillapításnak milyen előnyei vannak. A magyar autós sem gyöngeelméjű ösztönlény, bármennyire is igyekeznek róla ilyen képet festeni a nevében fellépő „szakemberek”, fogadatlan prókátorok.
A magyar politikai elitről, en bloc, rendkívül kedvezőtlen kép él az emberekben. Pedig nagy szükség volna hitelük és tekintélyük helyreállítására. Lejáratódott elittel nem lehet kormányozni.
A szocialisták és a Fidesz mellett immár a Jobbik is birtokában van az összes választókorú polgár név- és lakcímadatait tartalmazó adatbázisnak. Bármelyik listát állító párt megtudhatja, hová vagyunk bejelentve. Mi, egyszerű polgárok, nem tilthatjuk le eme listához való hozzáférést. Így például ama szélsőjobbos párt, a Jobbik, amely választási kiadványában reklámozza a személyes adatokat közprédává tévő kuruc.info-t, elvileg rákereshet, melyik, őket kritizáló újságíró hol lakik.
Most, hogy kormányunk a válságkezelő ötletbörzén bedobta az ingatlan-és vagyonadó lehetőségét, valóban ideje volna olyan, az ingatlan-és vagyonszerzéshez kapcsolódó módosításnak, ami nagyon is beleférne az adórendszerbe. De az nem csak és kizárólag „pénzbehajtási” célú intézkedés lenne.
Jóllehet a világon szinte mindenütt kivetnek ingatlanadót, a magyar fejlődés sajátosságai miatt nálunk inkább vagyondézsmát látnak benne, amely továbbra is el fogja kerülni az ügyeskedőket.
Gyurcsány Ferenc elmúlt egy éves kormányzása nyomán megroppant a magyar középosztály - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke az intézet által az elmúlt egy év kormányzásáról kiadott könyv bemutatóján.
A pécsi fiaskó és az ingatlanadó körüli vita megmutatta, hogy minden egyes nap, amit a szocialisták még kormányon töltenek, közelebb viszi őket a történelmi vereséghez. Az irracionális önpusztítás akár jövő tavaszig is eltarthat. A még legfejebb tíz hónapig regnáló kormány, nem törődve a politikai realitásokkal, sorra hozza a hosszabb távra szóló, népszerűtlen intézkedéseket. Az MSZP-ben azután hígítják a terveket, így a kormány hitelessége kerül megint veszélybe. Az ország gazdasága közben tovább sodródik lefelé, egyelőre még a gödör aljára sem jutott el.
A Bajnai-kormány eltávolítása után a baloldalon 1989-90 óta nem látott átrendeződés lesz. A rendszerváltás óta „placcon” lévő képviselők, elnökségi-választmányi tagok, minisztériumi csúcskáderek, helyi elnökök többsége lecsúszik a belpolitikai hullaházba. Palotaforradalom a javából, s még nyílt szakadás sem kizárt az örökségért tusakodó irányzatok relációjában. Igazából senki nem tudja, milyenné válik a posztgyurcsányi MSZP.
Az elmúlt öt évben a parlamenti patkó mindkét oldalán a képviselők szinte kizárólag mint pénzkifizető helyről beszélnek az unióról. Az unió – a média szereptévesztéséből és a politikai kommunikáció egyoldalúságából fakadóan – feneketlen pénzosztó központként, fejőstehénként jelenik meg a választópolgár számára. Holott az EU nem pusztán gazdasági társulás. Egy közös európai identitás kialakítása, annak közvetítése, hogy az EU egyben jogi, kulturális, politikai érdek- és értékközösség, mindaddig lehetetlen, amíg a politikum és a média torz és leegyszerűsítő képzeteket közvetít a polgároknak – vélekedik a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán.
A szocialisták megoldhatatlannak látszó feladata, hogy pártjuknak egyszerre kell politikát, ideológiát, új vezetőket, miniszterelnök-jelöltet, arculatot, értelmiségi hátteret, médiahálózatot találniuk. És ehhez nemcsak Gyurcsánytól és árnyékától, de a központosított hatalmi gépezet stílusától és rendszerétől, a központi és helyi korrupciós hálótól is meg kellene szabadulniuk.
"A fasiszták zászlaja alatt" címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit.
Az 1989-90-es vértelen rendszerváltás, a „létező szocializmus” felszámolása, a fejlett világhoz való csatlakozás jó darabig sikersztorinak számított Közép-Kelet Európában, így nálunk is. Azóta már árnyaltabban fogalmaznak a tudósok is. Tomka Bélának, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának Európa társadalomtörténete a 20. században című könyve az 1990 óta bekövetkezett folyamatokat is szélesebb perspektívába helyezi.
A lakásvásárlásnál kisebb elköteleződést jelent, de hasonlóan kedvező befektetés lehet egy jó helyen levő kocsibeálló is.
A Kúria elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy az OBT érvényteleníteni akarja a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodást.
A Tisza Párt elnöke fél évvel ezelőtti ígéretét teljesíti.
Tavaly novemberben mutatták be Herendi Gábor állami pénz nélkül készült filmjét, most újra felkerült a toplistára.
A 32 éves Huszti Elizát és Huszti Henriettát utoljára múlt kedd éjjel látták,
Lengyelország válaszlépéseket fontolgat Marcin Romanowski befogadása után.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
