A levegőminőség-direktíva felülvizsgálatát célzó javaslatot az Európai Bizottság tavaly terjesztette elő, egy átfogóbb stratégia részeként. A legérzékenyebb pontnak a szállításból, a mezőgazdaságból és a kis ipari telepekről származó szennyeződés kezelését tartják a szakemberek, ezekre a korábbi törvénykezés nem terjed ki. 

Az Ambiente Italia által végzett Európai Városi Ökorendszer Felmérés 21 európai nagyvárosban húsz környezeti indexet figyel, például a levegő minőségét, a gyalogos övezeteket és a tömegközlekedési hálózatokat. A vizsgált városok közül csak Helsinki, Göteborg és Heidelberg légköre felel meg az európai normáknak.

A vizsgált városok 77 százaléka esetében a levegő finomporszemcse-tartalma legalább 35-szöröse a megengedett napi értéknek. A meleg éghajlat ebből a szempontból kulcsfontosságú tényezőnek látszik: Barcelonában, Milánóban, Nicosiában és Rómában jegyezték a legmagasabb porszemcse-értéket, míg az észak-európai városok eredményei sokkal jobbak. (Budapest nem szerepel a listán, a vizsgált városok: Antwerpen, Barcelona, Berlin, Bristol, Koppenhága, Drezda, Göteborg, Heidelberg, Helsinki, London, Milánó, Nápoly, Nicosia, Párizs, Prága, Riga, Róma, Stockholm, Tampere, Bécs, Zaragoza.) A felmérés közzététele egy héttel előzte meg a leveghőminőség ügyében esedékes európai tanácsi döntést. 

Egy másik, német tanulmány szerint a forgalmas útvonalaktól számított száz méteres sugarú körzetben élő nők 79 százalékkal nagyobb eséllyel betegednek meg krónikus tüdőbetegségben - írja az euractiv.com.

A kutatók szerint évente 4,5-22 ezer korai halálesetet lehetne elkerülni a levegőminőségi törvény szigorításával. A kutatók közös nyilatkozatban kérik a porszemcse-koncentráció törvény általi korlátozási kötelezettségének előírását.

Vannak más vélemények is: a Francia Környezetvédelemért Intézet felmérése megerősíti ugyan a szállítással kapcsolatos levegőszennyezettség miatti aggodalmakat, ám rámutat, hogy a katalizátorok általános elterjedésének köszönhetően a nagyvárosokban javult a levegő minősége.