Belpolitikai vita lett Új-Zélandon a magyar katonák afganisztáni szerepvállalásából. Az új-zélandi miniszterelnök múlt heti kijelentése után, melyben a magyar honvédokat tette felelőssé új-zélandi katonák haláláért, az ottani ellenzék visszavágott, és kritizálta a kormányfő kijelentéseit. Az ellenzéki politikusok szerint „ha John Keynek kérdései vannak arról, hogy (a már több katonát elvesztett magyarok) miképpen tevékenykednek, azt közvetlenül nekik és bizalmasan kellett volna felvetnie", nyilatkozata pedig sértő, és Új-Zéland szövetségesi kapcsolatait rombolja.

John Key szerint az új-zélandi harcosoknak azért kellett meghalniuk egy tálib rajtaütésben, mert a szomszédos Baglán tartományt ellenőrző magyarok nem járnak ki éjjel járőrözni. A tálibok ezért akadálytalanul átjutnak Bámiján tartományba, ahol rajta tudnak ütni az új-zélandi katonákon.

Az Afganisztánban szolgáló magyarokat nem először éri ilyen kritika. A 2010-ben a Wikileaks által kiszivárogtatott diplomáciai iratok között volt egy levél, mely szerint egy alkalommal az új-zélandi katonáknak kellett Baglán tartomány területén beavatkozniuk, mivel a magyarok képtelenek voltak egy konfliktushelyzet kezelésére. A Karl Eikenberry amerikai nagykövettől származó irat szerint a tartományban súlyosbodik a biztonsági helyzet, ami ellen a magyarok nem tesznek sokat.

A magyar diplomácia mindkét esetben ugyanazzal védekezett. A Honvédelmi Minisztérium szerint a tartományban működő magyar vezetésű újjáépítési csoport (PRT) nem harcoló alakulat, katonái a fejlesztés és segélyezés lebonyolításában és biztosításában vesznek részt, így nem lehet rajtuk számon kérni a harci tevékenység hiányát.

Magyar járőr. A PRT-nek 3-4 megyényi nehezen bejárható területet kell ellenőriznie - fotógalériánkhoz kattintson a képre!

MH / Dévényi Veronika

2011-ben újabb Wikileaks-távirat került nyilvánosságra, mely kritikusan fogalmazott a PRT tevékenységével kapcsolatban. Ezt viszont Tölli István volt bagláni magyar nagykövet írta, még 2009-ben. Tölli ugyan nem a magyar katonák hozzáállását kritizálta – bár az egész misszió-felfogást "turista hozzáállásnak" nevezte, de maga is azt írta, hogy a PRT kapacitása és felhatalmazása elégtelen a tartomány biztonsági helyzetének fenntartásához.

Beleültek a darázsfészekbe

Körülbelül száznyolcvan magyar katonából áll a Baglán tartományban állomásozó magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT), melyhez a magyarokon kívül kis létszámú horvát, albán és macedón egység, továbbá civil szakemberek tartoznak. Nekik kell a 21,112 négyzetkilométer területű (3-4 magyar megyényi), extrém földrajzi viszonyokkal megáldott, épített utak hiányával megvert tartomány területén menedzselni iskola- és csatornaépítéseket, segélyosztásokat, tűzszerészeti munkát végezni, továbbá járőrözve kapcsolatot tartani a lakossággal. Ennek a létszámnak egy jelentős része ráadásul valóban ki sem mozdul a tartomány központjában, Pul-i Kumriban található táborból, mivel feladatuk a PRT-nél nagyobb igényeket kiszolgáló Camp Pannonia tábor üzemeltetése.

A Magyar Honvédség 2006-ban vette át a hollandoktól Baglán PRT-jének irányítását. Akkor még a tartomány a kevésbé veszélyesek közé tartozott, ahol nem nagyon volt szükség harcoló erőkre. Magyarország nem is adott felhatalmazást katonáinak harci cselekményekben való részvételre, amit a PRT esetében azóta is fenntart.

2009 óta azonban Baglán biztonsági helyzete megromlott. A déli és keleti országrészekben zajló hadműveletek miatt a NATO részéről kevés figyelmet fordítottak északra, ahová beszivárogtak a tálibok és más ellenállók. Ráadásul a szövetséges erők pakisztáni utánpótlási útvonalainak folyamatos támadása miatt az utánpótlás szállítása arra a főútvonalra tevődött át, mely éppen Baglán tartományon halad keresztül. Ennek a helyzetnek a kezeléséhez már valóban kevésnek bizonyult a PRT, amint az Tölli István leveléből is kiderült.

Afgán gyerekekkel. A PRT nem harcolhat, csak ha megtámadják.

MH / Dévényi Veronika

A harci események, pokolgépes támadások felerősödésére válaszul német és amerikai egységek érkeztek a tartományba, hogy felvegyék a harcot a lázadókkal. Mellettük az afgán hadsereg egy zászlóalját is Baglánba telepítették. A német, afgán és amerikai hadműveleteknek volt is eredménye, a tartományban 2011-re csillapodtak a feszültségek. A hadműveletek közben a PRT feladata továbbra is a békefenntartói tevékenység volt, a HM így hivatkozhat arra, hogy a fegyveres konfliktusok kezelése és megelőzése nem az ő dolguk. Ez az érvelés olvasható Szlankó Bálint újságíró blogján is, aki hosszú időt töltött a magyar katonák közt, és könyvet is írt tapasztalatairól.

Az Afganisztánban szolgáló honvédeket más kritikák is érték az elmúlt évek során, elsősorban a felszereltség hiányosságai és korszerűtlensége miatt. Kritizálták a nem megfelelő páncélozottságú járműveket, az acélnál modernebb kevlársisakok hiányát, vagy a gépkarabélyokat, melyekhez nem lehet célzó és éjjellátó optikákat csatlakoztatni. A felszereltségi hiányosságok megszüntetésére azóta már számos lépés történt, ám ezek egy része a szövetséges segítségnek köszönhető. A biztonságos harcjárművek nagy részét amerikai felajánlásból kapták az Afganisztánban szolgáló magyar katonák.

Már nem sokáig maradnak

A PRT óta az afganisztáni magyar szerepvállalás további missziókkal bővült, melyek között már van harcoló alakulat is. Ennek a tényét a honvédelmi tárcának kezdetben nehezére esett bevallani. A Hende-féle honvédelmi vezetés viszont ma már nyíltan felvállalja ezt.

Pokolgépek ellen védő MRAP-terepjárók. Amerikai felajánlásból kapta kölcsön őket a PRT.

MH / Dévényi Veronika

Jelenleg közel négyszáz magyar katona szolgál Afganisztánban a különféle magyar missziókban. A PRT mellett szintén Baglán tartományban működik egy magyar-amerikai mentorcsoport (OMLT), mely az ott állomásozó afgán zászlóaljat segíti, ha kell, harcban is. Egy különleges egység pedig amerikai alárendeltségben harcol Afganisztán keleti részén. Mellettük még három mentorcsoport dolgozik Afganisztánban. Kettő helikopterpilótákat és személyzetet képez, a harmadik a hadsereg logisztikai képességeinek fejlesztésén dolgozik. Ezeknek a magyar misszióknak az ellátását pedig egy Nemzeti Támogató Elem nevű újabb magyar egység segíti. Az eddigi emberveszteségek mindegyikét a nem harcoló PRT szenvedte el.

A tárca tervei szerint a NATO afganisztáni kivonulási rendjéhez igazodva a PRT-nek 2013-14 során kellene elhagynia Baglán tartományt, átadva a feladatokat az afgán szerveknek. Ez azonban nem feltétlenül jelentené sem a NATO, sem ezen belül a magyar szerepvállalás végét, korlátozott jogkörökkel, elsősorban kiképző-mentori feladatokra 2014 után is maradhatnak – akár magyar – katonák Afganisztánban.