Johnson, aki nyilatkozata szerint Donald Trump amerikai elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta.

Szulejmáni "volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek a halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni" - szögezte le nyilatkozatában Johnson. Hozzátette ugyanakkor:

A bosszúért és megtorlásért kiáltó felhívások csak még több erőszakot fognak eredményezni a térségben, s ez senkinek sem áll az érdekében.

"Szoros kapcsolatban állunk minden féllel, hogy a feszültség csökkentésére bátorítsunk" - mondta. Egyúttal leszögezte, hogy lépéseket tettek a térségben lévő brit személyi állomány és a brit érdekeltségek biztonságának növelésére.

Ez volt a brit miniszterelnök első nyilatkozata a közel-keleti feszültségek fellángolásáról, amióta Washington pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.

Előzőleg vasárnap Dominic Raab brit külügyminiszter a Sky News hírtelevízió műsorában elmondta, hogy a nap folyamán már egyeztetett telefonon Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnökkel és Barham Száleh iraki elnökkel, s iráni hivatali partnerével, Mohamad Dzsavád Zaríffal is tervez tárgyalni. Raab hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy van lehetőség a diplomáciai rendezésre.

A PA brit hírügynökség jelentése szerint Raab az iraki vezetőkkel folytatott megbeszélésén megpróbálta rávenni Irakot, engedje meg, hogy a brit katonák az országban maradhassanak és folytathassák a harcot az Iszlám Állam (terrorszervezet) fegyveresei ellen. Az iraki parlament ugyanis a nap folyamán határozatban szorgalmazta az országban állomásozó külföldi csapatok kivonását.

Berlin, Párizs és London megállapodott vasárnap, hogy közösen dolgoznak a Szulejmáni halála miatt kialakult közel-keleti feszültség csökkentéséért - közölte a német kormányszóvivő azt követően, hogy Angela Merkel telefonon tárgyalt Emmanuel Macronnal és Boris Johnsonnal.

A három vezető "egyetértett abban, hogy sürgős deeszkalációra" van szükség. "Különösen Iránt nyomatékosan felszólítjuk arra, hogy tanúsítson önmérsékletet a jelenlegi helyzetben" - hangsúlyozta a német kormányszóvivő.

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron külön is tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnökkel, Franciaország teljes szolidaritásáról biztosítva a szövetségeseket az Irakban harcoló koalíció ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadások fényében. A francia elnök aggodalmát fejezte ki az eddig Kászim Szulejmáni tábornok vezette al-Kudsz különleges egység destabilizáló tevékenységével kapcsolatban, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "el kell kerülni minden olyan intézkedést", amely a térség további destabilizálásához vezetne.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irakot az amerikai-iráni feszültségek konfliktusövezetévé változtatnák. Az interjúban Erdogan azt mondta, Törökország aggodalommal követi a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése nyomán keletkező kockázatokat.

A NATO nagyköveti tanácsa hétfőn, Jens Stoltenberg főtitkár kezdeményezésére rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa Szulejmánival végző amerikai dróncsapás nyomán kialakult közel-keleti helyzetet - közölte vasárnap este az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője.