Biztonságban vannak az ukrán programozók, így folytatódhat a nagyon várt videójáték fejlesztése

A Stalker 2-t fejlesztő GSC Game World székhelye a háború sújtotta Kijevben található.

Kivonul a Starbucks is Oroszországból

A kávézólánc 15 év jelenlét után mond búcsút az orosz piacnak.

Bolgár kormányfő: Oroszország külpolitikai fegyverként veti be a korrupciót

Kiril Petkov a Die Welt német lapnak adott interjúban elmondta, hogyan tudta Bulgária jóformán egyik napról a másikra megoldani energiaellátását, miután az oroszok leállították a gázszállításokat.

Kovács Zoltán egy új-zélandi lapban arról ír, hogy különbség van az ukrán és a közel-keleti menekültek között

Az államtitkár kiemelte, hogy a menedékjogi eljárás szerint a menekülteknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük.

„Maximális szankciókat” sürgetett Oroszországgal szemben Zelenszkij Davosban

Álló ovációval fogadták a davosi konferencia résztvevői Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédét, aki teljes olajembargót és az Oroszországgal való kereskedelem beszüntetését kérte.

Nem jegyzi többé a Fitch a kémbank néven is ismert Nemzetközi Beruházási Bankot

A hitelminősítő közleményében azzal indokolta döntését, hogy az orosz–ukrán háború miatt nem tudják elemezni a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét.

Biden: „Putyinnak meg kell fizetnie az ukrajnai barbárság árát”

A mai tokiói látogatása során újságíróknak nyilatkozva Joe Biden elmondta, hogy Kína elrettentése Tajvan megtámadásától az egyik ok, amiért fontos, hogy Vlagyimir Putyin megfizesse tettei árát. Azt is kizárta, hogy az ukrajnai válság közepette amerikai csapatok közvetlen konfliktusba kerüljenek Oroszországgal.

Az amerikai vezető, aki Kisida Fumio japán miniszterelnök oldalán mondott beszédet, azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész katonailag beavatkozni amennyiben Kína megtámadná Tajvant, majd hozzátette, hogy a sziget védelmének terhe „még jelentősebb” Oroszország ukrajnai inváziójának fényében. „Ezt a kötelezettségvállalást tettük” – mondta.

(Sky News)

Az ukrán hírszerzés vezetője szerint Putyin ellen két hónapja sikertelen merényletet követtek el

A háború megindítását követően nem sokkal merényletet kíséreltek meg Vlagyimir Putyin ellen – állítja az ukrán hírszerzés feje, Kirilo Budanov. Az ukrán főkém szerint az elkövetők kaukázusi illetőségűek voltak, azaz Oroszország déli részéről, vagy Örményországból, Azerbajdzsánból, esetleg Grúziából származtak.

Budanov nem utalt arra, hogy lenne bárminemű kapcsolat a háború és a merényletkísérlet között, ráadásul Putyinnak arrafelé vannak szél számmal ellenségei a régióban zajlott korábbi konfliktusok okán (grúz háború, csecsen háború, azeri-örmény viszály).

(Daily Mail)

Lukasenka szerint a Nyugat akarja feldarabolni Ukrajnát

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy aggasztják a Nyugat azon lépései, amelyek Ukrajna feldarabolására irányulnak. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott, tévé által is közvetített találkozón Lukasenka arról beszélt, hogy Kijevnek végül segítséget kell kérnie Nyugat-Ukrajna elszakításának megakadályozásához. Ezt követően megvádolta Lengyelországot, hogy a folyamatban lévő háború közepette megpróbálja elfoglalni Ukrajna nyugati részét. A belarusz vezető nem támasztotta alá bizonyítékokkal a kijelentéseit.

Az Interfax és a RIA Novosztyi orosz hírügynökségek szerint a múlt héten Lukasenka jóváhagyta az ország büntető törvénykönyvének módosítását, amely a terrorcselekmények kísérletét halálbüntetéssel sújtaná. A belarusz parlament támogatta a halálbüntetés alkalmazásának kiterjesztését, miután aktivisták megpróbálták szabotálni a vasúthálózat egyes részeit, hogy megnehezítsék Oroszország számára az Ukrajnába való csapatszállításokat.

(Sky News)