szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A részleges mozgósítást bejelentő Putyin-beszédre heves nemzetközi reakciók érkeztek, Szentpéterváron már létre is jött az első mozgósítási bizottság, az oroszok pedig felvásárolták a repülőjegyeket. Kijevi amerikai nagykövet szerint a látszat-népszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

NATO-főtitkár: A NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajnát

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reuters hírügynökségnek azt mondta, reméli, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború "a tárgyalóasztalnál ér véget" - írja a BBC. De Stoltenberg ragaszkodik ahhoz, hogy ez csak akkor történhet meg, ha Kijev elfogadható eredményt ér el, bármilyen megállapodás is születik.

 

Stoltenberg szerint Putyin szerdai beszéde azt sugallja, hogy az orosz vezető alábecsülte az ukrajnai invázióját. Putyin "nagyot elszámította magát" - tette hozzá. Stoltenberg, aki szintén New Yorkban tartózkodik az ENSZ-közgyűlésen, azt mondta, hogy a jelen lévő NATO-szövetségesek továbbra is "példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának" a háború alatt.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5

„Putyin bedőlt a saját propagandájának”

A hamis hírekről és a dezinformációról szóló panelbeszélgetésen Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatójának moderálásával többek között szóba került, hogyan üthet vissza a propaganda a dezinformációs gépezetet működtető autokratákra. Krekó szerint a dezinformációt terjesztő államok száma az elmúlt 5 évben 20-ról 70-re nőtt. Az orosz állami médiát sújtó uniós szankciók hatására pedig egyéb lehetőség híján megnőtt a trollaktivitás.

"Putyin bedőlt a saját propagandájának"

A CEU budapesti épületében tartott konferencián kutatók, szakértők és tudósok beszéltek arról, milyen következményei lehetnek az országokon belül és a határokon átívelő dezinformációs hadviselésnek.

Mit kezd majd a világ a poszt-putyini Oroszországgal? – erről is beszéltek budapesti nagykövetek

Szerdán és csütörtökön tartják a Budapest Forum című konferenciát a CEU épületében, a rendezvény – melyet a hvg.hu-n élőben közvetítünk – fő témája a fenntartható demokrácia. Az első panelbeszélgetésen öt Budapestre delegált nagykövet vett részt, mégpedig Csehország, Lettország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság képviseletében.

A diplomaták arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet a demokratikus intézményrendszert védeni a populizmus erősödésével szemben, különösen Oroszország ukrajnai agressziójának fényében. Désirée Bonis holland nagykövet szerint ugyanis a februári támadás ráébresztette a nyugati országokat arra, hogy a demokrácia nem egy magától értetődő dolog, annak védelme állandó feladat kell, hogy legyen.

Mit kezd majd a világ a poszt-putyini Oroszországgal? - erről is beszéltek budapesti nagykövetek

Alig egy héttel azután, hogy az Európai Parlament kimondta, Magyarországot hibrid választási autokráciának tekintik, Budapesten állomásozó nagykövetek mondták el, hogyan lehet megvédeni a demokratikus értékeket. Az általuk említett feltételeket elnézve pedig egyértelmű a magyar demokráciadeficit.

A pápa őrültségnek nevezte Putyin szavait

Ferenc pápa szerint „őrültség” nukleáris fegyverek bevetésére gondolni – ezt reagálta az egyházfő Putyin szavaira. A pápa szerint az ukránok kegyetlenségnek, szörnyűségeknek és kínzásoknak vannak kitéve, és „nemes” embereknek nevezte őket, akik mártírhalált halnak.

Navalnij tüntetésekre szólította fel az orosz ellenzéket Putyin háborúja ellen

Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető azt mondta, hogy Putyin még több orosz embert küld a halálba egy kudarcos háború miatt. „Egyértelmű, hogy a bűnös háború egyre rosszabb, egyre mélyül, és Putyin igyekszik minél több embert belekeverni ebbe” – üzente a börtönből Navalnij, az ügyvédei által rögzített és nyilvánosságra hozott videofelvételen. Azt hangoztatta:

Emberek százezreit akarja bemocskolni Putyin ezzel a vérrel”.

Navalnij tüntetésekre szólította fel az orosz ellenzéket Putyin háborúja ellen

Az orosz ellenzék szerdán tiltakozásra szólított fel Vlagyimir Putyin elnök ellen, aki elrendelte 300 ezer tartalékos mozgósítását.

Putyin bejelentése óta szakad a forint, megint elértük a 405-ös eurót

Pár hetes, viszonylag nyugodtabb időszak után ma ismét a nyári állapotokat idézően vadult meg az euró-forint árfolyam. A magyar fizetőeszköz a 401-es szinten töltötte az éjszakát, majd ébredése után, kicsivel reggel hét előtt 399,9-es szintre erősödött.

Hét környékén a forint az elmúlt időszak hagyományai szerint gyengülésbe kezd – ma is így történt, ám ma minden valószínűség szerint nem függetlenül Vlagyimir Putyin reggeli bejelentésétől, melyben az orosz elnök elrendelte az orosz hadsereg részleges mozgósítását. A beszédet követően röviddel már közel 403 forintot kértek egy euróért, és a magyar valuta állapota azóta se lett stabilabb.

A német kancellár „kétségbeesett cselekedetnek” nevezte Putyin mozgósítását

Olaf Scholz német kancellár „kétségbeesett cselekedetnek” nevezte Vlagyimir Putyin részleges ukrajnai mozgósítását. Scholz a Twitteren hozzátette, hogy „Oroszország nem nyerheti meg ezt a bűnös háborút”.

Mennyi nukleáris fegyvere van Oroszországnak?

A BBC azt írta, hogy az Amerikai Tudósok Szövetségének adatai szerint Oroszországnak 5977 nukleáris robbanófeje van – ezek a nukleáris robbanást kiváltó eszközök –, bár ez magában foglal mintegy 1500 olyan nukleáris robbanófejet is, amelyeket „nyugdíjaztak” és leszerelésre várnak. A fennmaradó mintegy 4500-ból a legtöbb stratégiai nukleáris fegyver – ballisztikus rakéták vagy rakéták, amelyek nagy távolságokra is célba vehetők. Ezek azok a fegyverek, amelyeket általában a nukleáris háborúval hoznak összefüggésbe – írja a BBC.

Megszólalt az Európai Bizottság Putyin beszéde után: az EU tovább támogatja Ukrajnát

Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján Peter Stano, a testület külügyekért felelős szóvivője azt mondta, hogy az orosz elnök beszéde a részleges mozgósításokról és a megszállt területeken meghirdetett népszavazás

egy újabb bizonyíték arra, hogy Putyinnak nem érdeke a béke.

A szóvivő szerint Putyin célja a háború eszkalálása, bejelentései pedig egy újabb jele a kétségbeesésének azzal kapcsolatban, ahogy az ukrajnai agressziója alakul.

Megszólalt az Európai Bizottság Putyin beszéde után: az EU tovább támogatja Ukrajnát

Az orosz elnök reggeli beszédére egyebek mellett reagált az Európai Bizottság és a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács is.

Részleges mozgósítás Oroszországban: „Ez Putyin hatalmának eróziója”

A Financial Times cikke szerint azzal, hogy Putyin gyakorlatilag annektálta Dél- és Kelet-Ukrajna nagy részét, el akarja tántorítani Kijevet és nyugati szövetségeseit attól, hogy megtámadják azt, amit a Kreml most „orosz területnek” tekint – ezzel megalapozva a teljes mozgósítást vagy akár a nukleáris konfliktust, ha kitartanak.

Részleges mozgósítás Oroszországban: "Ez Putyin hatalmának eróziója"

Az apokaliptikus fenyegetések célja, hogy rákényszerítse Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy elfogadják Oroszország győzelmét a konfliktusban. A megszállt területeken a hétvégén elhamarkodottan megrendezett "népszavazások" célja, hogy kijelölje azt a vonalat, amelyet Ukrajna és a nyugat nem léphet át - írja a Financial Times.

1 2 3 4 5
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!