A koronavírus-járvány miatti korlátozások egyik járulékos következménye volt, hogy sok helyen tisztább lett a levegő. Bezártak a gyárak, az emberek az otthonaikba húzódtak, a légszennyezés pedig sok helyen akár 60 százalékkal is csökkent. Kékebbnek tűnik az ég, és az India északi részén élők harminc éve először szabad szemmel láthatták a Himaláját.

A fordulat első látásra pozitívnak tűnik, de kutatók a kitisztult levegő veszélyeire is figyelmeztetnek. Azzal ugyanis, hogy a légkörben kevesebb szennyező részecske és gáz van, a napfény könnyebben eléri a Föld felszínét, ami pedig hatással lesz az időjárásra.

Azokon a vidékeken, amelyek eddig nagyon szennyezettek voltak, a tisztulással előfordulhat, hogy melegebb időjárást tapasztalhatnak majd az emberek. Sőt egy számítógépes szimuláció szerint a légszennyezettség gyors visszaesése felgyorsíthatja a klímaváltozást a jövőben. A legextrémebb forgatókönyv szerint lehetséges, hogy 2050-re az év legmelegebb napja akár 4 Celsius-fokkal melegebb lesz, mint most. Ennek részben a tisztább égbolt lehet az oka.

Az ázsiai légszennyezettség visszaesése pedig a kutatók szerint intenzívebb monszunesőket hozhat. A következő hetekben többet megtudhatnak erről az összefüggésről, hiszen Indiában a következő hamarosan kezdődik a monszunidőszak. India szintén komoly lezárásokat vezetett be a koronavírus-járvány miatt.

A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kitisztult égbolt átmenetileg felgyorsíthatja ugyan a klímaváltozást, de a globális felmelegedéshez kapcsolódó hosszú távú veszélyek sokkal komolyabbak. Vagyis továbbra sem jó ötlet üvegházhatású gázokat kibocsátani a légkörbe, ez ugyanis sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedéssel járhat, és sokkal komolyabb hatása lesz a társadalmakra és az ökoszisztémára.