Víz alatti szoborparkot épít, azzal akadályozza meg a vonóhálós halászatot a toszkán partoknál egy egykori halász. Paolo Fanciulli 100 márványtömbjéből szobrászok vésték ki a különleges alkotásokat, amelyek megvédik a partvidék halállományát a kizsákmányolástól – adta hírül a The Guardian.

Bár az olasz törvények tiltják a partvidéktől három tengeri mérföldre (nagyjából 5,5 kilométerre) a vonóhálós halászatot, gyakran illegálisan, éjszaka dolgoznak ilyen eszközökkel. A hajókon őrszemeket alkalmaznak a partiőrség szemmel tartására vagy speciális műszereket használnak, hogy elrejtsék GPS-jeleiket.

Fanciulli egy toszkán faluban, Talamonéban nőtt fel, ahol 13 éves kora óta halászként dolgozott. Már az 1980-as években észlelte a vonóhálós halászat hatásait: az ökoszisztéma károsodása megmutatkozott a napi fogáson és negatívan befolyásolta megélhetését. Tiltakozásképpen több helyi halásszal és a Greenpeace aktivistáival blokád alá vett egy toszkán kereskedelmi kikötőt, hálókat semmisített meg, egyszer még rendőrnek is kiadta magát, hogy megállítsa az illegálisan halászókat.

2006-ban a toszkán kormány betontömböket süllyesztett a tengerbe, hogy meggátolja a vonóhálók pusztítását. A tömbök azonban egymástól túl távol voltak, a háló átsiklott közöttük.

Log into Facebook

(null)

Az egykori halász engedélyt kapott az Arpat helyi környezetvédelmi szervezettől, hogy saját költségén 80 további tömböt süllyesszen a vízbe. Fanciulli azonban arra gondolt, hogy egyszerű betontömbök helyett „művészetet” teremt a víz alatt.

A közeli Carrarában lévő kőbánya 100 márványtömböt adományozott neki, majd a közösség segítségével művészeket vont be a projektbe, akik szobrokká alakították azokat. A szobrok nemcsak fizikai akadályt jelentenek a hálók számára, hanem különleges vízalatti múzeumot formálnak.

A toszkán tengerpart argentariói szakaszán álló szobrok egy része körben, egymástól 4 méter távolságra helyezkedik el. A múzeum bárki számára nyitva áll, aki meg tudja látogatni, a helyszínre vezetett búvártúrákat is szerveznek.

Roberto Danovaro biológus, az Anton Dohrn nápolyi kutatóközpont vezetője szerint a vonóhálós halászat olyan, mintha bombával vadásznának a halakra. „Kifogod a halat, de az élőhelyét is elpusztítod. Nincs esély az újranövekedésre, mert a vonóhálózás annyira pusztító” – mondta.

Gioia Benedettini, az Arpat munkatársa szerint miközben a neptunfű nevű vízinövény tíz éve eltűnt, a szoborpark hatására elkezdett visszanőni a területen.