Az egészségügyi dolgozók, kutatók, orvosok és környezetvédelmi szervezetek is régóta hangsúlyozzák már, hogy súlyos egészségügyi kockázatai vannak a szennyezett levegőnek, és a rossz hír az, hogy akkor sem nyugodhatunk meg, ha nem pöfékelő autók mellett lélegzünk mélyeket. Mivel az elmúlt időszakban sok időt töltöttünk a négy fal között, az a kérdés is még inkább előtérbe került: vajon káros lehet az otthonunk levegője?

Idén szeptemberben egy kutatás arra az eredményre jutott, hogy óvodák, otthonok és irodák levegőjében is nagy koncentrációban lehetnek örök vegyi anyagok, amelyek anyagcserezavarhoz, születési rendellenességekhez és rákhoz is vezethetnek – a gond forrását sokszor az öreg szőnyegek jelentik. Kisgyerekek esetében pedig arra is felhívták már a figyelmet, hogy a vegyszerekből készülő háztartási takarítószerek maradványait belélegezve is kialakulhat náluk az asztmás megbetegedés.

AFP

Tudósok pedig nemrég arra figyelmeztettek, hogy a fatüzelésű kályhák és kandallók miatt nagyon megnőhet a négy fal között a szálló porrészecskék koncentrációja. „Jelentős beltéri levegőszennyezéssel jár a szilárd- és vegyes tüzelésű kályha, amelyek minőségét nem ellenőrzik rendszeresen. Erre jogszabály sem kötelez, így a beltérben akár halálos mennyiségben is feldúsulhat a mérgező égéstermék, vagy hosszú távon betegítheti a bent élőket a szálló por, a nitrogén-oxidok, illetve a túl nagy arányú szén-dioxid is” – figyelmeztet Szegő Judit, környezetkutató, a Levegő Munkacsoport lakossági égetés projektvezetője. A szervezet egy segédletet is összeállított korábban arra vonatkozóan, mi jelenthet ilyen szempontból veszélyforrást a négy fal között.

A környezetkutató azt is kiemelte, hogy egyre több a beltéri légszennyezésről szóló cikk, kiadvány, és napvilágot látnak ökocímkék, melyek a mérgező anyagoktól való mentességet jelentik. „Mindezt arra is visszavezethetjük, hogy egyre jobb a diagnosztika, melynek következtében egyre több betegségre derül fény, s ezek okai sok esetben visszavezethetőek a levegőkörnyezetből érkező hatásokra” – magyarázza.

Az IKEA nemrég készített egy felmérést a légszennyezésről, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbben azért becsülik alá ennek kockázatát, mert láthatatlan. Márpedig a pirítós odaégetése akár ugyanannyi szennyező anyagnak is kitehet minket, mintha egy forgalmas útkereszteződésben állnánk. „Ennek felismerése különösen fontos, mivel a legtöbben életünk nagy részét az otthonunkban töltjük. A gyermekek és az idősek a leginkább kiszolgáltatottak, mivel a légszennyezés nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem negatív hatással van az agy fejlődésére, és különféle szívbetegségeket is előidézhet” – hangsúlyozzák.

AFP / INA FASSBENDER

Beltéri levegő az allergológus szemével

Dr. Csajbók Réka fül-orr-gégész, allergológus szerint a beltéri allergének közül a leggyakoribb a házi poratka és a penészgombák, emellett a különböző állatszőrök és tollak is okozhatnak irritációt. „A házi poratkák az ágyunkban élnek, matracban, paplanban, párnában. A levált hámsejtjeinket eszik meg és a székletük okozza az allergiás tüneteket: elsősorban reggelenkénti orrdugulást, tüsszögést, orrfolyást. Ez aztán napközben általában csitul. De jelentkezget még szemviszketés, köhögés vagy rekedtség, emellett bőrtünetek is” – magyarázza a szakorvos, mi utalhat allergiára és arra is kitért: ezek az allergének egész évben okoznak tünetet, nincs „szezonjuk”.

A szakorvos elmondta azt is a hvg.hu kérdésére, hogy penészgombák sem csak a nagy, szemmel is jól látható foltokban léteznek: lehetnek a mosdókagyló, mosogató mögött, vizes helyiségekben vagy a növényeink földjén is. „Az is előfordulhat, hogy a lakás, ház új és száraz, tiszta, de a munkahelyéről, iskolából, óvodából hazahozza az ember a spórákat a ruháján, a haján” – figyelmeztet.

A fül-orr-gégész, allergológus kitért arra is, hogy a kisebb gyerekeknél még az ételallergiák és a bőrtünetek a jellemzőek és csak nagyobb korban, óvodás-kisiskolás években megy át az allergia a légúti formába. „A közösséget kezdő gyerekek nem elsősorban az allergia és a a beltéri szennyező anyagok miatt betegesebbek, hanem mert érik az immunrendszerük, még ismerkedik a különböző kórokozókkal” – hangsúlyozza.

AFP

Na de mit tehetünk, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük annak a kockázatát, hogy szennyezett az otthonunk levegője? „A beltéri levegőt illetőleg allergológusként azt szoktam javasolni, hogy száraz és hűvös legyen. Azt sem az atkák, sem a penészgombák nem szeretik. Télen éjszakára vegyük vissza a fűtést, nem kell párásítani. A növényeket tegyük ki a hálóból. Házipor-allergiások rendszeresen, havonta egyszer mossák ki a paplant, párnát is, nem csak a huzatot, a belsejét is, a gyerekek plüsseit is. És a jó hír, nem kell beágyazni, jó, ha az éjszakai páránk kiszellőzik az ágyneműből” – sorolja a szakorvos, mi mindent tehetünk, különösebb befektetés nélkül, egy kis odafigyeléssel az allergénmentesebb otthoni levegőért. Aki pedig allergiás az állatszőrre, a hálószobába ne engedje be a házi kedvencet. Érdekességként elmondta azt is, hogy van már olyan is, hogy sick building (vagyis beteg épület) szindróma: „Ez azt takarja, hogy valakinek egy adott épületben vannak tünetei. Nem mutatható ki allergia a hagyományos vizsgálati eljárásokkal, de mégis vannak tünetek, amik aztán például a hétvége során elmúlnak” – magyarázza.

A szellőztetésen felül: légtisztító festékek és más kütyük

Szegő Judit szerint törekedni kell a természetes megoldásokra, sosem a sterilizálás minél magasabb fokát kell célul kitűzni a lakásban: „Tehát nem a 99,7 százalékban baktériumölő vegyszerek használatát, hanem a természetes tisztítószereket javasoljuk, illetve kerülni kell minden olyan szennyező forrás használatát, mely egyáltalán nem alapvető fontosságú, így a gyertyák égetése, vagy az illatosítók használata” – sorolja.

A dohányzásról nem is beszélve: a dohányzás során egyes felmérések szerint 70 000 káros vegyi anyag kerül a szervezetbe, így ha valaki beltérben dohányzik, ezek az anyagok feldúsulnak, és ha ennek hosszú távon ki vagyunk téve, az súlyos megbetegedéseket okozhat. Szegő Judit szerint a hosszú távú megoldás a tiszta kültéri levegő lenne: hiszen akkor szellőztetéssel megoldhatnánk a problémát, ez azonban még eléggé távoli cél. Így a szakértő szerint is érdemes lehet beszerezni egy légtisztító berendezést, azonban egy dologra felhívja a figyelmet: „Válasszunk megfontoltan, mert van, amelyik nagyobb szennyezést okoz, mint amitől megszabadít, ilyenek például a jellemzően ózont termelő eszközök a piacon.”

MTI / EPA / Luong Thai Linh

A beltéri légszennyezettség ellen egyre többen küzdenek, és egyre több cég dolgozik azon, hogy megoldást nyújtsanak erre. Létezik már légtisztító falfesték, amit kifejezetten olyan helyiségek kifestésére ajánlanak, ahol sokat tartózkodunk: legyen az gyerekszoba, nappali, hálószoba, iroda, tanterem vagy éppen csoportszoba. Ez a falfesték állítólag megköti a levegőben lévő, kárpitokból, bútorlapokból felszabaduló formaldehidmolekulákat, és azokat ártalmatlan vízgőzzé alakítja. Persze ennek a tulajdonságnak a tartóssága kérdéseket vet föl, egy igazán szennyezett levegőben hamar „megtelhet” a befogadóképesség, ezért jobb a megelőzésre fordítani a figyelmet.

Megfigyelő, érzékelő és tesztelő eszközök számos gyakori szennyező anyag esetében elérhetők: például felszereltethetünk egy szén-monoxid-érzékelőt (főleg szilárd- és vegyestüzelésű kályha használata mellett javasolják), ha pedig magas a páratartalom, páramentesítővel máris sokat tettünk a penészgombák kialakulása ellen. A konyhában egy pára- és szagelszívó máris megóv minket attól, hogy a keletkezett anyagok túl hosszan a levegőben keringjenek.

De ezeken felül is további levegőtisztító megoldások is szóba jöhetnek: szűrők és légtisztítók, amik lehetnek hordozhatóak. Ilyenek például az okos, beltéri légtisztító eszközök, amelyek még csak nem is kütyü-kinézetűek lehetnek, hanem akár a dohányzóasztalka is rejtheti ezeket és a kisebb részecskék jelentés részét kiszűrik. Ezen felül beszereltethetünk a központi szellőztetőbe és a légkondicionáló rendszerekbe is levegőtisztító megoldásokat.