„A víz az élet, nélkülözhetetlen természeti erőforrás, mégsem kiapadhatatlan. Alapköve a táplálkozásunknak és a mezőgazdasági termelésnek” – mondta el Nabil Gangi, a ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda megbízott vezetője a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a 2023-as élelmezési világnap alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

Az élelmiszer-pazarlás és vízhiány kéz a kézben járó jelenségek

A víz valóban a mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen összetevője, hiszen víz nélkül a gazdák nem tudnák megtermelni a terményeiket és etetni az állataikat. A vízellátás bizonytalansága tehát az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát is jelenti.

Ezzel egy időben a Föld lakosságának a harmada éhezik, miközben a megtermelt élelmiszer harmada a kukában landol

– emelte ki Nabil Gangi. Cseh Balázs, az idén 18. alkalommal adománykonvojt szervező Élelmiszerbank elnöke hozzátette, hogy amikor kidobunk egy ételt, akkor az előállításához felhasznált vizet is elvesztegetjük és a gazdák munkája is értelmét veszti.

Miközben az édesvízkészleteink egyre csökkennek, a vízfelhasználás megállíthatatlanul, a népesség növekedésénél jóval gyorsabban nő, pedig már ma is az emberiség 40 százaléka küzd vízhiánnyal. Az ENSZ és a Világbank kalkulációja szerint a következő évtizedben hétszázmillióan dönthetnek úgy, hogy olyan helyre költöznek, ahol több a víz. Ezzel párhuzamosan egyre nő az ivó- és öntözővíz miatt kirobbant konfliktusok száma is.

A húsfélék előállításához kell a legtöbb víz

A FAO adatai szerint egy ember napi élelmiszer-bevitelének előállításához 2-5 ezer liter vízre van szükség, és az élelmiszertermelés vízigénye folyamatosan nő, pedig már napjainkban is a mezőgazdasági termelés az édesvízfogyasztásunk közel kétharmadát teszi ki.

Egy kilogramm szarvasmarhahús előállításához például több mint 15 ezer liter vízre van szükség. A többi húsféle is elől áll a sorban:

egy kilogramm bárányhús előállításához 8763, sertéséhez 5988, csirkéhez 4325 liter víz szükséges. A diófélék termesztése sem kevésbé vízigényes: egy kilogramm dió előállításához 9063 liter vízre van szükség.

A skálán lejjebb a gyümölcsök és a zöldségek következnek, amelyek kilogrammonként 962, illetve 322 liter vizet igényelnek.

A kalóriafogyasztás legvíztakarékosabb módja, vagyis a legjobb választás ebből a listából a gabonafélék – egy kilokalóriányi gabona előállítása 0,51 liter vizet igényel.

Bár vannak olyan alternatív élelmiszerek, például a növényi italok, amelyek a tehéntejnél minden környezeti mutatóban (víz- és földhasználat, üvegházgáz kibocsátások) jobban teljesítenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen mentesek lennének a környezeti terheléstől. A legtöbb növényi ital előállítása során a felhasznált víz mennyisége igen magas, de még így is a fele, mint amit a tehéntej előállítása igényel. Kivételt képez ez alól a legnépszerűbb tejalternatíva, a mandulaital, amelynek vízigénye sok esetben többszöröse a tehéntejének, de átlagosan is azzal összehasonlítható mértékű.

A vízlábnyom csökkentésénél a kis lépés is számít

A vízlábnyom csökkentéséhez egyrészt választhatunk vízbarát ételeket. Az Élelmiszerbank az eseményen bemutatott egy speciális, köles, csicseriborsó és csalán felhasználásával készült vízbarát menüt, ami csupa olyan élelmiszerből készült, amelynek a termesztéséhez kevés víz is elegendő.

Másrészt vizet spórolhatunk úgy is, ha otthonunkban a hatékony vízhasználathoz takarékos szerelvényeket alkalmazunk, például perlátorokat, vagy éppen az épületbe beérkező vizet újrahasznosítjuk, hiszen például a WC-öblítéshez a másodszor is felhasznált, szürke víz is megfelel.

Ezek mellett fontos az élővizek, talajvizek elszennyeződésének megelőzése, a talaj megfelelő szervesanyag-tartalmának megőrzése is, ugyanis ez esetben a talajmorzsák közötti tér szivacsként tudja befogadni a csapadékvizet. A rosszul művelt talaj szerkezete pedig leromlik: a csapadék hatására a talajmorzsák szétesnek, az elporosodott talajt elhordja a szél, a felszíne eliszaposodik és nem tudja befogadni a vizet.

Vízlábnyomunkat itt tudjuk kiszámolni, többek közt annak megadásával, hogy mennyit fürdőzünk, mennyi ideig nyitjuk meg a vízcsapot, miként mosogatunk, mennyire energiatakarékos a mosógépünk, öntözzük-e a kertünket, és milyen ételeket eszünk?