„A skandinávok nem a boldogság megteremtésében jók, hanem a boldogtalanság csökkentésében. Sokszor azonban ennyi is épp elég” – írtuk korábban arról, hogy Finnországra egyszerre mondják, hogy a világ legboldogabb országa (2018 óta stabilan vezeti az ENSZ által kiadott World Happiness Report listáját), és hogy extrém magas az öngyilkosságok száma sőt, pár éve még világelsők voltak e tekintetben.  

A jelentés egyik szerkesztője, John Helliwell szerint ez csak látszat ellentmondás. A World Happiness Report által mért elégedettség ugyanis elsősorban az általános életkörülményekhez, a megbízható politikai intézményrendszerhez köthető, míg a szuicid viselkedést olyan tényezők segíthetik elő, mint a válások száma, a vallásosság csökkenése vagy a társadalmi minták. Ezek pedig egymástól függetlenül is hathatnak egy társadalomban. Így Finnországban és Svédországban is egyszerre magas az élettel elégedettek és az öngyilkosok száma is.

A finneknél azonban az utóbbi három évtizedben – egy sor kezdeményezés és beavatkozás révén – a felére csökkent az öngyilkossági ráta – írja a The Guardian. Míg 1990-ben 1521 öngyilkossági halálesetet regisztráltak az akkor alig 5 millió lakosú országban, 2022-ben 740 öngyilkosság történt, noha a lakosságszám 5,6 millióra nőtt. Ma ezzel az öngyilkossági ráta nagyjából az uniós átlagnak felel meg.

A lap azt írja, hogy az 1989 és 1996 között zajló öngyilkosság-megelőzési projekt 13 százalékkal csökkentette az öngyilkossági halálozást, és ez egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amellyel hozzájárultak a változáshoz. Timo Partonen, a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet (THL) kutatóprofesszora a program sikerét a depressziós zavarok jobb kezelésének, a gyorsabb felismerésnek tulajdonítja. Bevezették továbbá a legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokat más pszichiátriai rendellenességek, többek között az alkoholfüggőség és a személyiségzavarok kezelésére vonatkozóan.

A 2020-tól 2030-ig tartó új, elsősorban a nyilvánosságot célzó edukációs prevenciós projekttől további csökkenést várnak a szakértők.

A professzor azt a tévhitet is eloszlatta, hogy az időjárási körülmények játszanak szerepet az öngyilkosságok számára. Sőt, Partenon kiemelte, valójában az öngyilkosságok száma télen a legalacsonyabb. Nem világos, hogy miért, de tavasszal és kora nyáron követik el a legtöbb öngyilkosságot.

A mentális segítőket képző Harri Sihvola úgy véli, az erős alkoholfogyasztás kultúrája korábban erőteljesen hozzájárult a magas öngyilkossági rátához. „Az öngyilkossági arányunk ugyanolyan ütemben csökkent, mint ahogy az ivásunk is. Tehát ez erősen összefügg. És most, amikor – különösen a fiatalok – már nem isznak annyit, természetesen nincs ennyi öngyilkosság.”

Bár az öngyilkossági kísérletek legnagyobb aránya még mindig a középkorú férfiak körében van, az általános összetétel jelentősen eltolódott a nők irányába. A legveszélyeztetettebb csoportok közé most a fiatal nők tartoznak.

Ami viszont különösen aggasztó, az az, hogy a 14 év alattiak körében megnőtt az öngyilkosságok száma (korábban évi egy, mára évi hat ilyen esetet is regisztrálnak).

Bár erre nincs tudományos bizonyíték, Sihvola szerint „ez valószínűleg összefügghet az online zaklatásokkal”. Ráadásul a közösségi média megnehezítheti a felnőttek számára, hogy nyomon kövessék a baráti csoportokat, és azt, hogy ki kire milyen hatással van.

Az viszont jó hír, hogy a fiatalok között már nem tabu a mentális betegségekről beszélni, olyannyira, hogy néha már szívesebben beszélnek a mentális egészségükről, mint a képzett szakemberek.

Finnország korábban az oktatási rendszeréről volt ismert, itt volt a világ egyik legjobb iskolája, ám a legutóbbi PISA-eredmények után ez már nem mondható el, óriási zuhanást mutatnak az adatok, csakúgy, mint a legtöbb európai országban. (Még így is jobbak az adatok azért, mint a magyarok.) Ennek okait egy Finnországban élő és tanító magyar tanárképzési szakemberrel beszéltük át nemrég, ő elsősorban társadalmi-politikai okokat nevezett meg.

Úgy tűnik, a finn csoda tehát már nem az oktatásban keresendő, hanem a mentális betegségek kezelésében. Igaz, a kettő között erős összefüggés: egy nyitott szellemű iskolában könnyebben lehet beszélni az utóbbiról is.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.