Csak politikai akarat hiányzik, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogállamisági mechanizmust

Csak politikai akarat hiányzik, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogállamisági mechanizmust

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Szűcs Ágnes (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.

Az Európai Parlament ultimátuma ellenére sem fogja az Európai Bizottság alkalmazni az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust, míg az Európai Unió Bírósága nem hoz ítéletet – tudta meg az EUrologus az Európai Bizottságtól. Vagyis hiába nő a nyomás a Bizottságon amiatt, hogy kezdje el az eljárást a lengyel kormánnyal szemben, Varsóban egyelőre nem kell attól félni, hogy felfüggesztik az uniós kifizetéseket.

Hasonlóképpen, a 2022-es választásokra ráforduló Fidesznek sem kell még attól tartania, hogy kevesebb pénz érkezik Brüsszelből, ugyanis a Bizottság továbbra is csak az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszer alkalmazásáról szóló iránymutatásokon dolgozik, és „monitorozza a helyzetet”.

Ezzel az intézmény eleget tesz az uniós állam- és kormányfők decemberi politikai alkujában foglaltaknak, holott – mint erre az EP március végén elfogadott határozatában rámutatott – az európai vezetők politikai manővereitől független intézményként is működhetne, hiszen a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendelet január 1-jével hatályba lépett, és alkalmazni is lehetne.

A politikai alku fogságában

Az EP márciusi állásfoglalásban megfenyegette a Bizottságot: ha június 1-jéig nem mutatja be a jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról szóló iránymutatásait, azt úgy értelmezik, a Bizottság nem tett eleget az uniós költségvetés védelmét szolgáló kötelezettségének, és az Európai Unió Bírósága elé viszik az ügyet.

A két uniós intézmény villongásának hátterében a hétéves uniós keretköltségvetés kényszerű kompromisszuma áll. Az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmus miatt Magyarország és Lengyelország tavaly hónapokon át blokkolta az uniós költségvetés és a hozzá kapcsolt, a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást segítő alap elfogadását. A két kormány végül csak azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni a büdzsét és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert, hogy ígéretet kapott rá: az Európai Bizottság csak a rendelet alkalmazásának feltételeiről szóló iránymutatásokon dolgozik, és érdemben nem lép, míg a jogszabály megsemmisítését követelő keresetüket az Európai Unió Bírósága el nem bírálja.

A magyar és a lengyel kormány érvelése szerint az EU alapszerződéseit sérti, hogy a költségvetéshez feltételrendszert kapcsoltak, és az erről szóló rendeletet nem a tagállamok egyhangú támogatásával fogadták el.

©
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban egy második világháborús bombához hasonlította a költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszert, amit decemberben már sikerült a „tűzszerészeknek hatástalanítani”. Az Európai Unió Bíróságán beadott kereset pedig már csak arra szolgál, hogy a szakértők szétszereljék a bombát, hogy aztán ki lehessen a múzeumban állítani – magyarázta.

A miniszter hasonlata azt sugallja, hogy a jogállamisági mechanizmus kérdése gyakorlatilag már lekerült az uniós napirendről. Az EUrologusnak adott válaszában azonban az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy igenis dolgoznak a részletszabályozáson. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő, aki az Európa Megújul frakció részéről a Bizottságot sürgető határozat egyik beterjesztője volt, az EUrologusnak pedig arra is rámutatott:

az Európai Parlament szerint a jogszabály szövege önmagában is világos, az iránymutatások legfeljebb a mechanizmus pártatlanságának bemutatására szolgálhatnak.

A politikus hozzátette: „heves politikai viták övezik, és a Bizottság szeretne minél transzparensebb feltételrendszert alkotni, hogy ne vetülhessen rá az elfogultság gyanúja”.

A lényeg: független igazságszolgáltatás

Ha gond van a jogállamisággal, akkor az uniós pénzek elköltésével is gond lesz

– szögezi le John Morijn, a groeningeni egyetem professzora, aki szerint „nem a jogállamiság koncepciójával kell kezdeni a vizsgálatot, hanem a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének kérdéseivel”. A holland jogász állítja: az uniós költségvetésnél a takarékosság, hatékonyság és eredményesség feltételeinek kell érvényesülnie. Ezért a Bizottság iránymutatása is arra fog nagy valószínűséggel vonatkozni, hogy jogállamiságnak melyik vetületére kell ahhoz koncentrálni, hogy ezek a szempontok érvényesülhessenek.

A takarékosság feltétele azt jelenti, hogy az uniós támogatásokból finanszírozott projektekért „jó árat” fizessenek, vagyis az eredmény valóban annyit érjen, mint amennyit adtak érte. A hatékonyságot és eredményességet pedig az szavatolja, hogy van olyan intézmény, amelyik kivizsgálja az esetleges problémákat.

Morijn ezt egy cipővásárlás példájával illusztrálja: „ha úgy érezzük, becsaptak minket, nem azt kaptuk, amiért fizettünk, akkor kell egy felsőbb hatóság, ami elbírálja a panaszunkat”. A professzor szerint „itt jön a jogállamság a képbe, ugyanis nem akarjuk, hogy aki az ügyet vizsgálja és dönt, a bolt alkalmazottja vagy a tulaj barátja legyen: független eljárást akarunk”.

A jogállamisági feltételrendszerre alkalmazva ez azt jelenti, hogy

az uniós költségvetés hatékony védelme értelmében független ügyészségekre és bíróságokra van szükség, hogy elkerüljük a csalást és a korrupciót, mert ezek miatt jutunk oda, hogy többet költünk egy projektre, mint amennyit az valójában ér

– magyarázza Morijn. „A Bizottság vizsgálatát logikusan azzal kell kezdeni, hogy megnézzék a bíróság és ügyészség függetlenségét, a csalás és korrupció állapotát” – teszi hozzá a szakértő.

A rendelet azt is rögzíti, hogy az összes jogállamisági probléma közül kizárólag azokkal lehet a mechanizmus keretein belül foglalkozni, amelyek „megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét”. Morijn értelmezése szerint ez „egyáltalán nem jelent korlátozást, ugyanis az igazságszolgáltatás problémái nem tekinthetőek mellékesnek, azok mindenre kiterjednek”.

Az eljárást azonnal el lehetne kezdeni

A jogászprofesszor szerint az Európai Unió Bíróságának a lengyel bírák korai nyugdíjazása ügyében hozott ítélete jó kiindulási alap lehet az iránymutatásoknál, mivel az részletesen elmagyarázza, mit jelent, hogy a bíróságoknak függetlennek és pártatlannak kell lennie: az igazságszolgáltatás semmilyen módon nem függhet a politikai pártoktól, és nem favorizálhat senkit, kiegyensúlyozott véleményt kell képviselnie.

A lengyel igazságszolgáltatásról nemsokára újabb ítélet születhet, mivel az Európai Bizottság a 2019-es igazságügyi reform miatt indított kötelezettségszegési eljárást a második szakaszba léptette a múlt héten: az Európai Unió Bírósága elé utalta az ügyet, és egyúttal arra kérte a testületet, hogy azonnali hatállyal függessze fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését és a törvénynek azon rendelkezéseit, amelyek megakadályozzák a lengyel bírákat abban, hogy az uniós jog alkalmazásával védjék a függetlenségüket.

Tüntetők a lengyel parlament alsóházának (szejm) a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslata elleni tiltakozáson a legfelsőbb bíróság épülete előtt Varsóban 2017. július 22-én
©

Ezzel a Bizottság lényegében elismerte, hogy a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége komoly veszélyben van, aminek fényében a jogállamisági mechanizmust is el lehetne indítani Lengyelországgal szemben. De az EUrologus erre vonatkozó kérdésére a Bizottság kitérő választ adott: „jelenleg azon az útmutatáson dolgozunk, amelyben a rendelet alkalmazásának részleteit fejti majd ki. A munkát az Európai Unió Bíróságának döntése után fogjuk befejezni, hogy az ítélet minden fontos eleme bekerülhessen az iránymutatásokba.” De

az intézmény már elkezdte monitorozni a 2021. január 1-je óta történt jogsértéseket, és ahogy – Ursula von der Leyen elnök már kifejtette – egyetlen ügy sem sikkad el.

Bár Lengyelországhoz képest kisebb visszhangot kapnak a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének problémái, és valóban jelentős különbség van aközött, ahogy a magyar és a lengyel kormány kezeli az igazságszolgáltatást, Morijn szerint a Fidesz és a Jog és Igazságosság (PiS) kormányai „ugyanabból a forgatókönyvből dolgoznak és ugyanaz a céljuk: azt akarják elérni, hogy a bírák mindig az ő javukra döntsenek”.

A jogászprofesszor szerint „a pártatlanság kérdéseit veti fel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok vezetőit úgy nevezheti ki, hogy abba az Országos Bírói Tanácsnak minimális beleszólása van, és hogy bírákat is áthelyezheti a posztjukról beleegyezésük nélkül”. (A kérdést az Európai Unió Bíróságának csütörtökön nyilvánosságra hozott főtanácsnoki indítványa is érintette.) Morijn arra is rámutat, hogy a bírói függetlenség problémáját feszegeti a Kúria elnökének megválasztása, hiszen az ellenzéki pártok bojkottja ellenére szavazták meg a fideszes képviselők Varga Zsolt András kinevezését a Kúria élére kilenc évre, miközben nem volt bírói tapasztalata, és Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott korábban.

Cseh Katalin úgy látja, az uniós intézmények már most is elég bizonyítékot mutattak fel ahhoz, hogy a magyar kormánnyal szemben is el lehessen indítani az uniós költségvetést védő mechanizmust. „A legsürgősebb beavatkozási pont a magyar ügyészség függetlensége” – állítja az EP képviselő. Cseh arra is felhívja a figyelmet, hogy a Bizottság saját, a magyar jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentése is kimondja: “rendszerszinten fordul elő, hogy nem kerül sor határozott fellépésre a magas rangú tisztviselőket vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálása és üldözése céljából”. Emellett „az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is kimutatta, hogy „Magyarországon az uniós átlag tízszerese az EU-s forrásokat érintő korrupció szintje” – mondja a momentumos politikus.

A döntés a Bizottság kezében

„A rendes uniós támogatásokon felül a koronavírus utáni helyreállítási alappal soha nem látott forrástömeg érkezik Magyarországra. Egyszerűen nem engedhetjük, hogy ez a pénz ne oda jusson, ahol a legégetőbb szükség van rá” – magyarázta Cseh, miért sürgeti az Európai Parlament a Bizottságot.

A politikus, aki egyedüli magyar képviselőként vett részt az állásfoglalás szövegezése során az EP-frakciók közti tárgyalásokon, úgy látja, a végül elsöprő többséggel elfogadott dokumentum önmagában is komoly üzenet hordoz: „a jelenlegi ciklus parlamenti többsége más, mint az előzőek: a végrehajtó hatalom valódi demokratikus ellenőrző szerve”, amely nem hagyja, hogy a „Bizottság tovább halogassa vagy elsunnyogja a valódi cselekvést” a jogállamiság védelmében. Az EP-képviselő ugyanakkor reméli, hogy az EP-nek nem kell beváltania a fenyegetését, és az Európai Unió Bírósága elé vinnie a Bizottságot azért, mert nem lépett időben.

Morijn is úgy látja:

olyan nyilvánvaló problémák vannak több tagállamban is, hogy már nem bizonyítékra, hanem politikai akaratra és elszánásra lenne szüksége ahhoz az Európai Bizottságnak, hogy az eljárást elkezdje.

Ehhez a szakértő szerint fel kell számolni azt a „szalámitaktikát”, amellyel a Bizottság elszigetelten kezeli a jogállamisági ügyeket a többi uniós politikaterülettől, és fokozni kellene az együttműködést az intézmény különböző igazgatóságai között.

„Meg kell győzni a költségvetésért vagy a közös piacért felelős uniós biztosokat, hogy nem áll érdekükben, hogy az uniós költségvetésnek mintegy 4 százaléka, ami Magyarországhoz kerül, ne arra legyen költve, mint amire szánják” – magyarázza Morijn. A jogász szerint azt is tudatosítani kellene az uniós biztosokban, hogy „ha egy tagállamban sérül a jogállamiság, az igazságszolgáltatás nem működik függetlenül, akkor bármilyen más politikában – például klímavédelem érdekében vagy az uniós menekültügy reformjában – is születik uniós döntés, annak nem lesz értelme, mert úgysem valósul meg.”

Hozzászólások