Lenni vagy nem lenni? - ez itt a kérdés a szőlőtőkéknek. © Gőgh Csilla

A strasbourgi voksoláson 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal elfogadott szövegben a képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem, ugyanakkor bátorítanák a mérsékelt borfogyasztást.
   
Világszinten a bor első számú fogyasztója és exportőre az Európai Unió. A görög Katerina Baceli saját kezdeményezésű jelentésében taglalta, hogy az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal, az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát. A jelentés szerint a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre. Elsősorban a talajerózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár.

A jelentés szerint "ésszerűtlen" a pénzeszközök áthelyezése a közvetlen agrárkifizetések keretéből a vidékfejlesztési keretbe, mert az a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után. Ezt az EP szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítani. Az első szakaszban (2008–2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, megtisztítás, a termelők és a borvidékek megerősítése lenne.

A jelentés vitájában felszólalva Glattfelder Béla a nemzetközi kereskedelmi bizottság nevében azt mondta, a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása. Úgy vélte, amennyiben a kivágás támogatására sor kerül, akkor ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik. Az Európai Parlament többsége egyetért abban, hogy a kivágásnál fontosabb a szerkezetváltás, a modernizáció. Nagy veszély, hogy az új tagállamok szegényebb gazdái túl sok szőlőt vágnak ki.