szerző:
Lőrincz Zsolt
Tetszett a cikk?

Ábrahám, a zsidóság ősapja tejjel-vajjal, lepénnyel és zsenge borjú húsával vendégelte meg az isteni küldötteket. Ahogy a zsidó naptár szerint beköszönt az 5768. év, érdemes kicsit közelebbről szemügyre venni a tradicionális zsidó konyha néhány alapétkét.

© www.elelmezesvezetok.hu
A hithű zsidók csak kóser ételeket fogyaszthatnak.  Az ételek elő- és elkészítése során számos vallási előírásra kell ügyelni, amelyek a hívők szerint isteni eredetű parancsolatoknak felelnek meg.  

Kóser a  marha, bárány, kecske, szarvas, szárnyas húsa, de a disznó-, nyúl-, teve- vagy lóhús nem. A halak között is vannak fogyaszthatóak, de tiltottak is, mint a harcsa vagy a kecsege. A vízben élő állatok közül nem fogyasztható az, amelynek nincs uszonya és pikkelye, tehát a rákok, kagylók és egyéb puhatestűek. A szárnyasok közül sem felelnek meg a vallási előírásoknak azok, amelyek ragadozók vagy ragadozó módjára táplálkoznak. Elhullott vagy széttépett állatok sem készíthetők el. Fontos, hogy az állatot  kóser módon vágják le. A mózesi törvények tiltják a vér fogyasztását, tehát az állatokat egy gyors vágással kell lemészárolni, hogy ne szenvedjenek, majd húsukat gondosan vérteleníteni kell: alaposan kifolyatni vágáskor, majd vízben és sóban is áztatni,  azaz kóserolni.

"Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében"- írja a Tóra háromszor is. A zsidó konyhában ez a tejes és a húsos ételek különválasztását jelenti: azaz nem szabad őket együtt főzni és  fogyasztani, de még tárolni sem. Sőt. Külön edényzet és mosogató szükségeltetik. De még más abrosszal is terítenek a két ételcsoporthoz.

© www.centropa.hu
A bonyolult és szigorú előírások ellenére - vagy pont miattuk - a modern zsidó konyhára igazi gasztronómiai ínyencségek a jellemzőek. Az egyik legfinomabb és legismertebb étele a sólet. Ez a finomság talán pont a szombati munkatilalomnak köszönhető. Hiszen a zsidó vallás szerint szombaton nem szabad ételt készíteni. Sokszor azonban csak ezen a napon volt együtt a család, így minden jobb falatot ekkorra  tettek félre. A sóletet, amely  liba-, pulyka- vagy marhahúsból, babból, és hántolt árpából, azaz gersliből áll,   már pénteken összeállíották, majd jó 12 órán át kemencében vagy külön sóletkányhában 'érlelték'. Faluhelyen sokáig a sóletet elküldték a pékhez, hogy a kenyér után, a még meleg kemencében süsse meg. Sokak szerint így a legfinomabb. Sólet általában a legszegényebbek asztalára is jutott, legfeljebb kevesebb hússal.  A mai háziasszonyok már kevesebbet bíbelődnek a sólettal, De a lassú főzés-sütés híján sosem lesz igazi a sólet, legfeljebb, ha valamelyik megbízható kifőzdéből, vendéglőből hozatják. A ünnep előestéjén, tehát péntek este általában hal a fő fogás a termékenység jelképeként. A legkedveltebb a töltött ponty vagy csuka és a hideg diós hal. Előfordulhat az asztalon a falsche fische, vagyis a darált csirkemell filéből készült hamis hal. Kenyér helyett barheszt, azaz fonott kalácsot fogyasztanak.

Ősszel, újévkor mézes sárgarépa főzelék, kerek répatorta is készül. A süteményt mézbe mártogatják, ahogy az almát és a diót is, hogy legyen kerek és édes az újév.

A Tóra ünnepén töltött káposztát, liba- és kacsapecsenyét fogyasztanak, amihez még diós és mákos kifli dukál. Hannukakor, a zsidó „karácsonyon” olajban sült fánk, palacsinta és diós vagy gesztenyés sütemény, bejgli kerül az asztalokra. Purimkor, azaz a zsidó farsang ünnepén illik kóstolót küldeni rokonoknak, barátoknak: ez általában diós és mákos kindli, egy, a pólyásbabához hasonlító sütemény, továbbá fánk és mákkal, dióval vagy lekvárral töltött Hámán-táska. A legjellegzetesebb, talán a zserbóhoz hasonlítható, gazdagon töltött-rétegezett sütemény a flódni, amit minden ünnepkor sütnek.

A peszah, a zsidó húsvét, az Egyiptomból való szabadulás emlékünnepe időben gyakran közel esik a keresztény húsvé ünnepéhez. Ez az ünnepkör 8 napig tart. Ilyenkor csak a kimondottan erre az alkalomra  használt edényekben szabad főzni. Ekkor tilos a kovászos ételek fogyasztása, helyette ott van a kovásztalan kenyér, a macesz. Peszahkor kedvelt étel a cibereleves, sült és párolt húsokat,  sütemények sokaságait is feltálalják. Ami pedig bármely ünnepen , de lakodalmakkor mindenképpen az asztalra kerülhet, az az alaposan bezöldségelt marha- vagy tyúkhúsleves maceszgombóccal. Van ahol nem is hívják másként, mint aranylevesnek.

Kugli:
Hozzávalók: 20 dkg liszt, libazsír, ízlés szerint só, őrölt bors, pirospaprika.
A lisztet a fűszerekkel összekeverjük. Ahány kanál libazsírt veszünk, annyi kanál vízzel összeforraljuk. Ezt a zsíros levet öntjük az ízesített lisztre, annyit amennyit felvesz úgy, hogy összedolgozva elváljon a keverőtál falától. Alaposan kidolgozzuk, „kuglit”, hosszúkás, vaskos formát gyúrunk belőle. Amikor a sólet / vagy akár valamilyen főzelék, pld. a lencse / félig kész, beletesszük, s lefedve együtt főzzük-sütjük tovább.
A szaftos egytál ételek kiváló húspótlója, kiegészítője. Mire elkészül minden ízt, zamatot  fölvesz.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Szervert olvasztott a környezetbarát hamburger

Felmondta a szolgálatot a japán környezetvédelmi minisztérium szervere a McDonald’s félárú Big Mac-akciója következtében, amelyet az amerikai multinacionális cég japán leányvállalata "a föld megmentésére" hirdetett meg.

Vétek György Gasztro

Rétesshow a kastélyban

Nem elég, hogy a gulyásnak „múzeumot” csináltak Bécsben, még a rétessel is saját országimázsukat építgetik.

Plázs

Egy finom E - a rejtélyes umami

Száz éve azonosították, de csak néhány éve fogadják el ötödik alapíznek a rejtélyes umamit, amelyről a nemrég Pécsett megrendezett élettani konferencián is sok szó esett.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Konyha a magasban

Ahogy lassan kúszik lefele a hőmérő higanyszála, úgy vágyunk a könnyű, mediterrán saláták, grillezett húsok után tartalmasabb, „melegítőbb „ fogásokra. Nézzünk körül a dél-tiroli konyha háza táján.

Kovács Gábor Gasztro

Lecsó: tartózkodjunk az olajtól, jöjjön a szalonna

A lecsó annyira alapétele a magyar konyhaművészetnek, hogy a legtöbb szakácskönyv nem is foglalkozik az elkészítésével. És amelyik mégis, az röviden elintézi azzal, hogy az üvegesre pirított hagymára ráborítjuk a paprikát, majd rövidest a paradicsomot, sózzuk és ezt az egyveleget megfőzzük.

Kovács Gábor Gasztro

Pillantás a híd másik oldalára

Párkány – azaz a Slovenska Matica-t alapító Stur után Sturovo - a Mária Valéria Dunahíd 2001 őszi átadása óta igen kedvelt célpontja a magyar sörisszáknak és nagyevőknek.

Szikora Katalin Gasztro

A fehér, a sárga és a kopasz

A nyár hamvas gyümölcse a barack. Persze ez is frissen, nyersen a legfinomabb, a legegészségesebb. Gyakorló háziasszonyok legfeljebb krémlevest rittyentenek belőle. A profi szakács szerint a barackkrémlevesnél élvezetesebb a frissen készült ivólé. Az asztalra pedig izgalmas ízvariációkban vonulhat fel a barack. Erre ad példákat - némi történeti háttérrel - Dunszt Zsolt, az Aranyszarvas-Gomba Kft. séfje, grill világbajnok.

Lőrincz Zsolt Gasztro

A mesés Kelet ízei

Édes, erős-pikáns, esetleg picit savanykás. Készülhet különféle zöldségekből, gyümölcsökből, gazdagon fűszerezve. Így jellemzi a mostanság nálunk is egyre népszerűbb fúziós konyhák különleges csemegéjét, a csatnit az Encyclopedia Britannica. A hindi eredetű szó – chutney – jelentése: nyalni. És valóban, aki megkóstolja valamelyik változatot, megnyalja utána mind a tíz ujját.

Gyimesi Zsuzsa Gasztro

Kenyér a tányérban

Már Erasmus is megmondta : „Egy ügyes szakács jó vacsorát tud készíteni köszörűkőből is.” A hálás elő- és utókor pedig feltalálta mindenkori kőlevesét - ami esetünkben kenyérből van.

hvg.hu Gasztro

Sztárok és cukrászok készülnek az Ország Születésnapjára

Különleges receptet kreált a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete augusztus 20-ára, az Ország Születésnapjára. Az „új hungarikum” alkotóihoz csatlakozott Budai Bernadett kormányszóvivő és számos hazai médiasztár – Karsai Zita, Csollány Szilveszter, Schobert Norbert, Magony Szilvi, Palcsó Tamás, Lola –, akik a Miniszterelnöki Hivatal felhívására tortát sütnek az ünnepre.