© Gyimesi Zsuzsa

A GfK Hungária Piackutató Intézet kétévente vizsgálja a hazai étkezési szokásokat. A legfrissebb, idei felmérés adatai átalakuló napirendünk ékes bizonyítékát adják. Az Étkezési szokások című jelentésből fény derül arra, hogy minden második honfitársunk napjában háromszor étkezik. A naponta négyszer vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik: jelenleg 37 százalék, ami arra enged következtetni, hogy a köztes étkezések és a snackfogyasztás jelentősége egyre nő.

A jelentés szerint a felnőttek 31 százaléka inkább rendszertelenül eszik. A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, amit a többség nem hagy ki, bár jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent a vacsorát előnyben részesítők javára. Míg 2005-ben a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64 és 36 százalékra változott. A 2005. évvel összevetve többen vannak azok, 9 százalék, akik soha nem reggeliznek, így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség – 53 százalék – változatlanul nem tízóraizik soha, ellenben 2 százalékponttal nőtt a minden nap tízóraizók hányada. A legtöbben  – 66 százalék –továbbra is minden nap meleg ebédet fogyasztanak. A hideg ebéd népszerűsége lényegesen kisebb. 8 százalék fogyaszt hideg ebédet minden nap, 53 százalék alkalomszerűen, 39 százalék pedig soha. A köztes étkezések közül az uzsonna a tízóraihoz hasonló adatokat mutat: 9 százalék minden nap uzsonnázik, 37 százalék alkalomszerűen és 54 százalék soha. A meleg vacsorát fogyasztók aránya változott a legnagyobb mértékben a többi fő- és köztes étkezéshez képest. A 2005-ben mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el azok aránya, akik minden nap meleg vacsorát esznek; 58 százalékról 56-ra csökkent a meleg vacsorát alkalomszerűen és 15 százalékról 13 százalékra a meleg vacsorát soha nem fogyasztók aránya.

© Gyimesi Zsuzsa

A tíz legszívesebben fogyasztott élelmiszertípus között megtaláljuk a hagyományos, főzött leveseket, a szárnyasokat, a burgonyát, a gyümölcsöket és a zöldségeket, a sajtot, a tojást, a tésztaféléket. De népszerű a kifli és a zsömle, valamint a szárazáruféleségek, a szalámi és a kolbász is. A válaszadók asztalára kerülő tíz étel és ital fogyasztási gyakoriságuk szerinti sorrendben: fehér kenyér, kávé, hagyományos, főzött levesek, gyümölcsök, ásványvíz, tea, tej, kifli, zsömle, zöldség és a csapvíz.
A megkérdezettek 57 százaléka – saját bevallása szerint – szívesen főz. A válaszadók nem egészen egyötöde, 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud főzni. Az adatok rámutatnak arra is, hogy a sütés-főzés – talán nem meglepő módon – a nők körében örvend nagyobb népszerűségnek: a hölgyek 83 százaléka, míg a férfiak 31 százaléka vallotta, hogy szívesen főz.
A kutatás eredményeinek tanúsága szerint minden negyedik magyar naponta vagy majdnem minden nap a tűzhely mellé áll és maga készíti el ebédjét, vacsoráját. A nők 46 százaléka, a férfiaknak csak 2 százaléka főz napi rendszerességgel.

Azok számára, akik kevésbé szeretnek főzni, esetleg nem jut rá idejük, számos egyéb étkezési lehetőség létezik. A megkérdezettek 14 százaléka munkahelyi/iskolai étkezdében oldja meg a napi étkezését. Ráadásul ez az a lehetőség, amelyet egy héten belül a leggyakrabban – bár nem egészen heti két alkalommal – keresnek fel a válaszadók. Körükben a legnagyobb arányt két csoport képviseli: egyrészt a 15-19 éves – középiskolás – korosztály, valamint a felsőfokú iskolai végzettségű, egyedülálló, dolgozó férfiak.
(GfK Hungária)