Egyre nagyobb a baj, ugyanis egyre többen számítanak arra, hogy az euróválság miatt felbomlik az euróövezet. Ez valószínűleg több évig tartó, súlyos gazdasági visszaesést eredményezne Európában és az egész világon. A lehetőséggel már nem csak némelyik nagy elemzőház számol, kongatja a vészharangot a Moody’s is, a brit jegybank pedig vészforgatókönyveket készít. A Bank of England rendkívül súlyosnak tartja a helyzetet, és felszólította a brit bankokat, hogy készüljenek a fenyegetések elhárítására.

Nem lenne könnyű viszont az sem, ha a szétforgácsolódás helyett az integráció és a költségvetési unió felé indulnának el az eurózóna államai (jelenleg ez a legvalószínűbb lehetőség), ugyanis ez a költségvetési megszorítások miatt akár tízéves gazdasági depresszióval is járhat. A bajt látva a piac nem kegyelmez Európának: Olaszország már csak rekordáron képes finanszírozni magát (ami hosszabb távon fenntarthatatlan olasz adósságterheket eredményezhet), vagyis a befektetők csak minden eddiginél magasabb haszonért hajlandóak vagy mernek kölcsönadni az olasz államnak.

Mozgolódnak a hitelminősítők is: a Standard & Poor's jelezte, néhány napon belül negatívra változtathatja Franciaország hitelminősítésének kilátását, a Moody's pedig azt közölte kedden, hogy valószínű 87 euróövezeti bank leminősítése (félő ugyanis, hogy a likviditási gondokkal küzdő államok képtelenek lesznek kisegíteni őket). Emellett hétfőn leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az Egyesült Államok hosszú távú államadós-osztályzatának kilátását az eddigi stabilról a Fitch Ratings.

Kiúttalan helyzet

Az euróválság elleni védelem oldalán komoly problémák vannak: az euróvédelmi alapnak (EFSF) a jelek szerint nem lesz elég tűzereje ahhoz, hogy a bajban lévő országoknak és bankoknak segíteni tudjon. Obama szerint az európai bankóprés beindításával kellene friss pénzt juttatni az euróövezeti tagállamok gazdaságainak, a legnagyobb befolyással rendelkező németek azonban ezt nem akarják.

Barack Obama

AP

Németország elutasítja a közös euróövezeti kötvényt is, ami a pénzügyi kockázatok kiegyenlítésével olcsóbb finanszírozást tenne lehetővé a bajban lévő tagállamoknak, viszont megdrágítaná Németországét.

A kiúttalannak tűnő helyzetet csak a legnagyobb központi bankok közös akciója enyhítette a héten. A kanadai, brit, japán, svájci, amerikai és euróövezeti központi bankok megállapodtak, hogy a dollárkamatok csökkentésével növelik a likviditást az egynapos devizacsereügyletek esetében (vagyis az eddiginél olcsóbban tudnak devizát kapni egymástól, ami segíthet abban, hogy ne száradjon ki a pénzügyi közvetítőrendszer).

Az euró sorsát döntően befolyásoló bejelentések a jövő hétre várhatók - kérdés, hogy nincs-e már késő.

Megbukott a kormány gazdaságpolitikája

Magyarországnak nemcsak az euróválság rengéshullámait kell menedzselnie, a kormány eddigi gazdaságpolitikájának kudarcát is túl kell élnie a kritikus környezetben. A Magyar Nemzeti Bank kedden 50 bázisponttal megemelte az alapkamatot, mert az országkockázati felárunk emelkedése és a forint árfolyama azt mutatta, hogy nagyon jelentős a bizalomhiány a befektetőkben, és ez veszélyezteti a gazdaság stabilitását - mondta el Simor András a héten.

Simor András beszéde a GKI által szervezett konferencián

Fülöp Máté

A jegybankelnök szerint pénzügyi védőháló kell az országnak, ennek megszerzésére kapott időt a kormány a kamatemeléssel. Simor szavait alátámasztja, hogy kedden az Államadósság Kezelő Központ a múlt hetihez képest nagyon drágán tudott csak rövid lejáratú kölcsönhöz jutni.

Vagyis, a piac sokkal drágábban és szigorúbb feltételekkel ad pénzt a magyar államnak, mint a Nemzetközi Valutaalap, amely ellen több mint egy évig harcolt a kormány. A "gazdasági szabadságharc" hibás kiindulópontja és a rákövetkező hibák (elsősorban a meggondolatlan ötletelés, az önellentmondások, a bankadó, a válságadók, a kedvezményes végtörlesztés stb.) miatt egyre több hazai közgazdász látja úgy, hogy az Orbán-Matolcsy gazdaságpolitika kudarcot vallott, és már arra sem lesz elég, hogy visszanyerjük, amit a 2009-es visszaeséssel elvesztettünk.

Mi lesz Matolcsyval?

Orbán Viktor viszont úgy látja, hogy például a forint árfolyamának komoly kilengései semmiképp sem a magyar gazdaságpolitika, hanem az európai adósságválság következményei. Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, bár még nem kezdődtek el, "mi akár egy nap alatt is meg tudunk állapodni”.

Nem biztos azonban, hogy ilyen könnyű lesz kiegyezni a kiebrudalt hitelezővel, ugyanis Magyarország klasszikus készenléti hitelkeretet kaphat az IMF-től és az EU-tól (olyat, mint 2008-ban), ami azt jelenti, hogy komoly feltételek lesznek, amiket negyedévente felülvizsgál a szervezet.

Matolcsy György és Orbán Viktor a parlamentben

Túry Gergely

A januárban kezdődő IMF-tárgyalásra Orbán különös módon nem Matolcsy Györgyöt küldi (pedig az ő feladata lenne a kormány képviselete ebben az ügyben). A nemzetgazdasági miniszter helyett Fellegi Tamás, Pleschinger Gyula, a gazdasági tárca pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke megy tárgyalni, amire a hvg.hu szögesen ellentétes magyarázatokat hallott kormányzati és kormánypárti forrásoktól. Az egyik szerint ez Matolcsy távozásának nyitánya, mások szerint viszont Orbán éppen így akarja megóvni kedvenc miniszterét.

A kormányfő eddig Matolcsy Györgyről beszélve bizalmának adott hangot, és azt mondta, a nemzetgazdasági miniszter állítja össze a Magyar Növekedési Tervet, minden más teendőit hátrébb sorolta, mert ezen múlik az, hogy recesszióba esik-e a gazdaság. Végül Matolcsy előrukkolt a dolgozattal, ami valószínűleg kevés lesz arra, hogy visszaszerezze a befektetők elveszett bizalmát és megmentse az országot a recessziótól. A Magyar Növekedési Terv több ponton rendkívül zavaros, (még mindig csak) megfoghatatlan víziókat vázol, és a befektetők által várt növekedési tervszámot sem tartalmazza.

Mentenék a bankok a devizahiteleseket

A Magyar Növekedési Terv nem tartalmazza például azt, mihez akar kezdeni a kormány a bajba jutott lakáshitelesekkel és a magas lakossági devizahitelállománnyal, illetve, mi lesz a kedvezményes végtörlesztéssel, ami rövid távon térdre kényszerítheti a magyar bankrendszert (pedig a növekedésünk szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a bankok képesek legyenek hiteleikkel segíteni a gazdaságot).

A kormány ehelyett tovább ösztönzi a végtörlesztést, például azzal, hogy a munkáltatók 7,5 millió forintig adómentesen adhatnak támogatást munkavállalóiknak, ha végtörlesztenek. Ezzel várhatóan nem sok munkáltató fog élni, de az még benne van, hogy a közszféra devizaadósainak segítene ezzel a kormány kiszállni a devizahitelükből.

Ezzel a kormány felrúgta a bankokkal kötött megállapodást, mely szerint addig tartózkodnia kellett volna az újabb adósmentő lépésektől, amíg nem születik közös megoldás. Pedig a bankok komoly ajánlatot tettek le a kormány asztalára. A hvg.hu információi szerint több száz milliárdos áldozatvállalást tartalmazó csomagot dolgoztak ki a pénzintézetek, amely érintené a végtörlesztéssel okozott károkat, a bankadót, a bedőlt hiteleket forintosítanák és jelentős árfolyamkedvezményt adnának az átváltáshoz. A javaslatok között a kamattámogatás kiterjesztése és az eszközkezelő bővítése is szerepel. A fizetőképes adósokat az árfolyamvédelmi program átalakításával segítenék.

Cirkusz az új munkatörvény körül

A héten az új Munka törvénykönyve körül is izzott a levegő, főleg a parlamentben. Az ellenzéknek két alkalommal is sikerült elérnie, hogy a törvény megakadjon a kétharmados kormánypárti többséggel irányított törvényhozáson. Ugyanis megszavazták, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott több mint 700 módosítót ne egyben, hanem csaknem száz szakaszban tárgyalják meg.

Fazekas István

Pénteken a kormány egy parlamenten kívüli ellentámadással megállapodást kötött a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről. Ez mindössze annyit jelent, hogy a szakszervezetek képviselői kiegyeztek a kormánnyal, és sikerült garantáltatniuk az érdekvédelem munkahelyi és területi működésének minimális szintjét.

A második áldozat

Megvan az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának második politikai vezéráldozata: Kármán András költségvetésért felelős államtitkár távozását követően benyújtotta a lemondását Bencsik János energetikai államtitkár, aki rövid időn belül másodszor zördült össze Lázár János frakcióvezetővel. Bár állítása szerint nem közvetlenül a vita van a döntése hátterében, joggal érezhette úgy, hogy elképzeléseihez nem kap a kormányban elég támogatást.

Főnöke, Fellegi Tamás azzal a kijelentéssel kavart vitákat a héten, hogy a Paksi Atomerőmű bővítését jövőre már tendereztetné - amiről megmutatttuk, hogy körülbelül mennyire "megalapozott".

Eközben dübörög a nyugdíjreform is, de lehet, hogy nem sok értelme van, a kormány ugyanis ezen a területen is zavaros célokkal és eszközökkel próbálja megteremteni a szerkezeti reform látszatát.