szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyre többen gondolják úgy, hogy széteshet az euróövezet. Itthon egyre erősebb a vélekedés, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, a nemzetgazdasági miniszternek mennie kell. Ezt tetézve Matolcsy György zavaros víziókat vázoló növekedési tervet tett le az asztalra, amely még csak a módosított jövő évi növekedésünket sem tartalmazza. A bankok ugyanakkor érdemi javaslatokkal álltak elő a devizahitelesek megmentéséhez, az új munkatörvénykönyv pedig megakadt a kétharmados kormánypárt torkán. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Egyre nagyobb a baj, ugyanis egyre többen számítanak arra, hogy az euróválság miatt felbomlik az euróövezet. Ez valószínűleg több évig tartó, súlyos gazdasági visszaesést eredményezne Európában és az egész világon. A lehetőséggel már nem csak némelyik nagy elemzőház számol, kongatja a vészharangot a Moody’s is, a brit jegybank pedig vészforgatókönyveket készít. A Bank of England rendkívül súlyosnak tartja a helyzetet, és felszólította a brit bankokat, hogy készüljenek a fenyegetések elhárítására.

Nem lenne könnyű viszont az sem, ha a szétforgácsolódás helyett az integráció és a költségvetési unió felé indulnának el az eurózóna államai (jelenleg ez a legvalószínűbb lehetőség), ugyanis ez a költségvetési megszorítások miatt akár tízéves gazdasági depresszióval is járhat. A bajt látva a piac nem kegyelmez Európának: Olaszország már csak rekordáron képes finanszírozni magát (ami hosszabb távon fenntarthatatlan olasz adósságterheket eredményezhet), vagyis a befektetők csak minden eddiginél magasabb haszonért hajlandóak vagy mernek kölcsönadni az olasz államnak.

Mozgolódnak a hitelminősítők is: a Standard & Poor's jelezte, néhány napon belül negatívra változtathatja Franciaország hitelminősítésének kilátását, a Moody's pedig azt közölte kedden, hogy valószínű 87 euróövezeti bank leminősítése (félő ugyanis, hogy a likviditási gondokkal küzdő államok képtelenek lesznek kisegíteni őket). Emellett hétfőn leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az Egyesült Államok hosszú távú államadós-osztályzatának kilátását az eddigi stabilról a Fitch Ratings.

Kiúttalan helyzet

Az euróválság elleni védelem oldalán komoly problémák vannak: az euróvédelmi alapnak (EFSF) a jelek szerint nem lesz elég tűzereje ahhoz, hogy a bajban lévő országoknak és bankoknak segíteni tudjon. Obama szerint az európai bankóprés beindításával kellene friss pénzt juttatni az euróövezeti tagállamok gazdaságainak, a legnagyobb befolyással rendelkező németek azonban ezt nem akarják.

Barack Obama
©

Németország elutasítja a közös euróövezeti kötvényt is, ami a pénzügyi kockázatok kiegyenlítésével olcsóbb finanszírozást tenne lehetővé a bajban lévő tagállamoknak, viszont megdrágítaná Németországét.

A kiúttalannak tűnő helyzetet csak a legnagyobb központi bankok közös akciója enyhítette a héten. A kanadai, brit, japán, svájci, amerikai és euróövezeti központi bankok megállapodtak, hogy a dollárkamatok csökkentésével növelik a likviditást az egynapos devizacsereügyletek esetében (vagyis az eddiginél olcsóbban tudnak devizát kapni egymástól, ami segíthet abban, hogy ne száradjon ki a pénzügyi közvetítőrendszer).

Az euró sorsát döntően befolyásoló bejelentések a jövő hétre várhatók - kérdés, hogy nincs-e már késő.

Megbukott a kormány gazdaságpolitikája

Magyarországnak nemcsak az euróválság rengéshullámait kell menedzselnie, a kormány eddigi gazdaságpolitikájának kudarcát is túl kell élnie a kritikus környezetben. A Magyar Nemzeti Bank kedden 50 bázisponttal megemelte az alapkamatot, mert az országkockázati felárunk emelkedése és a forint árfolyama azt mutatta, hogy nagyon jelentős a bizalomhiány a befektetőkben, és ez veszélyezteti a gazdaság stabilitását - mondta el Simor András a héten.

Simor András beszéde a GKI által szervezett konferencián
©

A jegybankelnök szerint pénzügyi védőháló kell az országnak, ennek megszerzésére kapott időt a kormány a kamatemeléssel. Simor szavait alátámasztja, hogy kedden az Államadósság Kezelő Központ a múlt hetihez képest nagyon drágán tudott csak rövid lejáratú kölcsönhöz jutni.

Vagyis, a piac sokkal drágábban és szigorúbb feltételekkel ad pénzt a magyar államnak, mint a Nemzetközi Valutaalap, amely ellen több mint egy évig harcolt a kormány. A "gazdasági szabadságharc" hibás kiindulópontja és a rákövetkező hibák (elsősorban a meggondolatlan ötletelés, az önellentmondások, a bankadó, a válságadók, a kedvezményes végtörlesztés stb.) miatt egyre több hazai közgazdász látja úgy, hogy az Orbán-Matolcsy gazdaságpolitika kudarcot vallott, és már arra sem lesz elég, hogy visszanyerjük, amit a 2009-es visszaeséssel elvesztettünk.

Mi lesz Matolcsyval?

Orbán Viktor viszont úgy látja, hogy például a forint árfolyamának komoly kilengései semmiképp sem a magyar gazdaságpolitika, hanem az európai adósságválság következményei. Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, bár még nem kezdődtek el, "mi akár egy nap alatt is meg tudunk állapodni”.

Nem biztos azonban, hogy ilyen könnyű lesz kiegyezni a kiebrudalt hitelezővel, ugyanis Magyarország klasszikus készenléti hitelkeretet kaphat az IMF-től és az EU-tól (olyat, mint 2008-ban), ami azt jelenti, hogy komoly feltételek lesznek, amiket negyedévente felülvizsgál a szervezet.

Matolcsy György és Orbán Viktor a parlamentben
©

A januárban kezdődő IMF-tárgyalásra Orbán különös módon nem Matolcsy Györgyöt küldi (pedig az ő feladata lenne a kormány képviselete ebben az ügyben). A nemzetgazdasági miniszter helyett Fellegi Tamás, Pleschinger Gyula, a gazdasági tárca pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke megy tárgyalni, amire a hvg.hu szögesen ellentétes magyarázatokat hallott kormányzati és kormánypárti forrásoktól. Az egyik szerint ez Matolcsy távozásának nyitánya, mások szerint viszont Orbán éppen így akarja megóvni kedvenc miniszterét.

A kormányfő eddig Matolcsy Györgyről beszélve bizalmának adott hangot, és azt mondta, a nemzetgazdasági miniszter állítja össze a Magyar Növekedési Tervet, minden más teendőit hátrébb sorolta, mert ezen múlik az, hogy recesszióba esik-e a gazdaság. Végül Matolcsy előrukkolt a dolgozattal, ami valószínűleg kevés lesz arra, hogy visszaszerezze a befektetők elveszett bizalmát és megmentse az országot a recessziótól. A Magyar Növekedési Terv több ponton rendkívül zavaros, (még mindig csak) megfoghatatlan víziókat vázol, és a befektetők által várt növekedési tervszámot sem tartalmazza.

Mentenék a bankok a devizahiteleseket

A Magyar Növekedési Terv nem tartalmazza például azt, mihez akar kezdeni a kormány a bajba jutott lakáshitelesekkel és a magas lakossági devizahitelállománnyal, illetve, mi lesz a kedvezményes végtörlesztéssel, ami rövid távon térdre kényszerítheti a magyar bankrendszert (pedig a növekedésünk szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a bankok képesek legyenek hiteleikkel segíteni a gazdaságot).

A kormány ehelyett tovább ösztönzi a végtörlesztést, például azzal, hogy a munkáltatók 7,5 millió forintig adómentesen adhatnak támogatást munkavállalóiknak, ha végtörlesztenek. Ezzel várhatóan nem sok munkáltató fog élni, de az még benne van, hogy a közszféra devizaadósainak segítene ezzel a kormány kiszállni a devizahitelükből.

Ezzel a kormány felrúgta a bankokkal kötött megállapodást, mely szerint addig tartózkodnia kellett volna az újabb adósmentő lépésektől, amíg nem születik közös megoldás. Pedig a bankok komoly ajánlatot tettek le a kormány asztalára. A hvg.hu információi szerint több száz milliárdos áldozatvállalást tartalmazó csomagot dolgoztak ki a pénzintézetek, amely érintené a végtörlesztéssel okozott károkat, a bankadót, a bedőlt hiteleket forintosítanák és jelentős árfolyamkedvezményt adnának az átváltáshoz. A javaslatok között a kamattámogatás kiterjesztése és az eszközkezelő bővítése is szerepel. A fizetőképes adósokat az árfolyamvédelmi program átalakításával segítenék.

Cirkusz az új munkatörvény körül

A héten az új Munka törvénykönyve körül is izzott a levegő, főleg a parlamentben. Az ellenzéknek két alkalommal is sikerült elérnie, hogy a törvény megakadjon a kétharmados kormánypárti többséggel irányított törvényhozáson. Ugyanis megszavazták, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott több mint 700 módosítót ne egyben, hanem csaknem száz szakaszban tárgyalják meg.

©

Pénteken a kormány egy parlamenten kívüli ellentámadással megállapodást kötött a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről. Ez mindössze annyit jelent, hogy a szakszervezetek képviselői kiegyeztek a kormánnyal, és sikerült garantáltatniuk az érdekvédelem munkahelyi és területi működésének minimális szintjét.

A második áldozat

Megvan az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának második politikai vezéráldozata: Kármán András költségvetésért felelős államtitkár távozását követően benyújtotta a lemondását Bencsik János energetikai államtitkár, aki rövid időn belül másodszor zördült össze Lázár János frakcióvezetővel. Bár állítása szerint nem közvetlenül a vita van a döntése hátterében, joggal érezhette úgy, hogy elképzeléseihez nem kap a kormányban elég támogatást.

Főnöke, Fellegi Tamás azzal a kijelentéssel kavart vitákat a héten, hogy a Paksi Atomerőmű bővítését jövőre már tendereztetné - amiről megmutatttuk, hogy körülbelül mennyire "megalapozott".

Eközben dübörög a nyugdíjreform is, de lehet, hogy nem sok értelme van, a kormány ugyanis ezen a területen is zavaros célokkal és eszközökkel próbálja megteremteni a szerkezeti reform látszatát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!