A hét, amikor meglett Orbán kulcsa a hitelkapuhoz
Kiegyezés látszik jegybanktörvény-ügyben, biztossá vált, hogy nem vesznek el tőlünk kohéziós pénzeket, és még Európa is egy icipicit fellélegzett a görög választások eredménye miatt. A felhőtlen égboltot néha betakarta egy-egy viharfelhő: a tranzakciós illetékkel komoly bajok lehetnek, a költségvetést pedig az ÁSZ is komolyan megkritizálta. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egész Európát és főként: az eurót veszélyben tartotta a vasárnapi görög választás, ám a viharfelhők egy időre kissé oszlani kezdtek, miután Antonisz Szamarasz Új Demokrácia pártja nyert, és az államfő őt nevezte ki miniszterelnökké. A kormányt alakító három párt (az Új Demokrácia mellett a szocialista Paszok és a szintén baloldali Dimar) összesen 179 hellyel rendelkezik a 300 fős parlamentben. A Paszok vezére, Venizelosz szinte menetből jelentette be: az új kabinet első dolga, hogy újratárgyalja a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitelcsomag feltételeit.
A trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) ezzel kapcsolatos álláspontját a hét elején az osztrák külügyminiszter osztotta meg, amely hűteni próbálta a görög várakozásokat: eszerint a görög segélyprogramnak legfeljebb pragmatikus kiigazítására kerülhet sor, ami a növekedésre tekintettel bizonyos feltételeken enyhíthet, illetve a végrehajtását elnyújthatja. A görög kormány azonban a szombaton megjelent kormányprogrammal elébe ment a tárgyalásoknak, és a tavaszi második görög hitelprogramhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések jelentős felpuhítását kérte. Így például 2014-ről 2016-ra halasztaná azt a céldátumot, amikorra az előírt három százalék alá kellene csökkenteni Görögországnak a GDP-arányos államháztartási hiányát. Egyebek mellett kitűzte célul, hogy a 150 ezer fős közalakalmzotti leépítés ne történjen meg, csökkentsék a vedéglátóhelyek szolgáltatásainak az áfáját és emeljék azt a jövedelemhatárt, ami a legalsó szja-kulcs alatt adózik. Noha a választás eredményeire mind a forint, mind az euró, mind pedig a görög állampapírpiac jól reagált, kérdés, mi történik hétfőn, amikor megint nyitnak a piacok. Vasárnap mindenesetre mind az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, mind pedig Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nemtetszését fejezte ki a görög tervekkel kapcsolatban.
Megúsztuk, de ...
Csütörtökön megszüntette a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntését az Európai Unió Gazdasági- és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin). Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón - többek között a hvg.hu tudósítója előtt - elmondta, nem volt vita a döntésről. Az Európai Bizottság (EB) május 30-án kezdeményezte, hogy az Európai Tanács oldja fel azt a február 22-én az EB által kilátásba helyezett szankciót, amely Magyarországtól elvett volna 495,2 millió euró kohéziós támogatást. Igaz, a végső szót az ügyben a június 22-i Ecofin-ülés mondta ki, de azt már akkor lehetett sejteni, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának májusi kezdeményezése Magyarországra nézve kedvező lesz. A csütörtöki döntést azonban az elemzők szerint a piac már beárazta, így az nem hozott jelentős változásokat.
A nemzetgazdasági tárca vezetője a döntést követően bejelentette: az uniós döntés után itt az ideje a növekedési programok megindításának. "Azt kérem majd a kormánytól, hogy a következő hetekben adjon zöld jelzést egy olyan programnak, amely épít a Széll Kálmán-tervre, és arra, hogy az EU elismerte a sikeres költségvetési konszolidációnkat, de figyelembe veszi azt is, hogy nincs növekedés. Növekedés nélkül pedig végképp nem tudjuk megnyerni a következő éveket” - mondta a miniszter. Kérdés, hogy a megszorítás és növekedés egyszerre hogyan oldható meg, de Matolcsy legújabb heti válaszos könyvrecenziójában a nyugati és keleti kultúra eltérő stratégiáiról értekezve a magyarokat Szun-ce tanítványainak titulálta. Szóval, az elmúlt hetek kommunikációját ismerve, amikor egy-egy új lépés eredőjét a hetilapban lehetett olvasni, megint itt lehet valahol a kulcs...
Kibe mar a tranzakciós kígyó?
A tranzakciós adó következményeit latolgatva a szakértők és végső soron Varga Mihály is arra jutottak, hogy akár pénzügyi összeomlást is hozhat a tranzakciós adó, ha a kormány nem változtat. A tranzakciós adó jelenlegi formájában akár Magyarország pénzügyi armageddonja is lehet, hiszen könnyen azt okozhatja, hogy a vállalati likviditás jelentős része külföldre távozik, a pénzforgalmat külföldi számlákon bonyolítják, a készpénzt pedig már az illeték bevezetése előtt kiviszik az országból. A szomszédos országokban a magyar tranazkciós adóra pedig külön iparág épülhet. A hazai bankrendszerből ezzel szemben kimegy a likviditás, tovább drágul a hitelezés, és leépül a szektor.
A Nemzetazgasági Minisztérium ezzel együtt kitart amellett, hogy bár a tranzakciós adó szabályai még változhatnak, de a bevezetésére szükség van. És úgy fogják megalkotni, hogy a pénzmozgásokat ne érje meg külföldön intézni. Balog Ádám, a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára a bankszektor terheiről azt mondta: az idén bankadó címén 105 milliárd forintot vár a költségvetés, jövőre a belépő tranzakciós illetékből 280 milliárd, bankadóból 68 milliárd, 2014-ben tranzakciós illetékből 320 milliárd forintra számítanak.
Pénteken az Állami Számvevőszék a 2013-as költségvetésről szóló elemzésében kritizálta az új illeték előkészítetlenségét. Bajosnak látta a tranzakciós illeték tervezett volumenét, és azt is, hogy a kormánynak fogalma sincs, miképp változtatja meg ez az adófajta a bankok és az ügyfelek magatartását. De nemcsak ez csípte az ÁSZ szemét: ugyanúgy kifogásolta a számvevőszék, hogy az önkormányzati és az állami feladatok átstrukturálásával kapcsolatos forrásfinanszírozás sincs kellően kiegyensúlyozva és jogszabályilag megalapozva. Az ÁSZ-nak összességében nem tetszett, hogy az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés alátámasztottságát. A Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasította az Állami Számvevőszék kritikai észrevételeit, mondván: azt a Számvevőszék nem kellően körültekintő munkája eredményezte. Az ÁSZ rekontrájában arra hivatkozott, hogy az általa felvázolt "kockázat objektíven akkor is fennáll, ha a szükséges számítások és jogszabályok hiánya nem a kormányzat hibájából ered".
Varga beadta a derekát
Csütörtök Varga Mihály benyújtotta az Országgyűlésnek az új MNB-törvényt, az elfogadásával elképzelhető, hogy az összes akadály elhárul a hiteltárgyalások megindulása előtt.
Az új jegybanktörvény-módosítás hosszú vita végére tehet pontot, ami abból eredt, hogy a január elsején életbe lépett új jegybanktörvény több elemét az Európai Bizottság, illetve az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap is kifogásolta, mondván: az sérti a jegybank függetlenségét. Az EB kötelességszegési eljárást is indított Magyarország ellen az MNB-törvény ügyében, melyet április végén szüntetett meg azzal a feltétellel, hogy a kormány kész a módosítására, illetve hogy a nyitott kérdésekről az Európai Központi Bankkal, illetve a valutalappal megállapodik.
A kedélyek további nyugtatása érdekében azonban Varga Mihály törvénymódosítóját megelőzően a kormány öt levelet is szétküldött a nemzetközi szervezeteknek ez ügyben. Orbán Viktor José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. Ugyanilyen tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Olli Rehn pénzügyi biztosnak. Varga Mihály, valamint az MNB elnöke, Simor András levele pedig a törvényjavaslat előtt lezajlott egyeztetésekről, a megszületett megegyezésről számolt be Christine Lagarde IMF-vezérigazgatónak, Mario Draghi EKB-elnöknek és Olli Rehnnek.
BKV, MÁV: az egyiket össze, a másikat szét
A héten leendő döntések előkészítéséről egyeztettek a közösségi közelekedés két állatorvosi lova, a MÁV és a BKV működtetésével kapcsolatban.A BKV-t a tervek szerint legalább két részre szedik szét (autóbusz-szolgáltatásra és minden más közlekedési szolgáltatásra), ezen kívül úgy tűnik, valóban sikerült megállapodni a cég hiteleinek állami garanciavállalásáról (vagyis az állam 100 százalékban készfizető kezességet vállal a BKV adósságállományának megújítására szolgáló hitelszerződésre, összesen legfeljebb 62,675 milliárd forint értékben).
A MÁV-nál a legfrissebb információk szerint újranyitják a Cargo dossziét, és felmelegítik a korábban értékesített áruszállítási cég részbeni visszavásárlásának korábban sokszor elvetélt ötletét. A legújabb elképzelés szerint a MÁV az osztrák kézben lévő Rail Cargo Hungariába térne vissza, és az osztrák vasúttal közösen jelenne meg a balkáni és kis-ázsiai piacokon.
A jövő évi költségvetésből a MÁV-ra vonatkozóan az olvasható ki, hogy bár a cég működési kerete 30 milliárd forinttal nőhet, az állam pedig 50 milliárd forint keretösszegig állami garanciát biztosíthat fejlesztési hiteleihez, a Széll Kálmán-tervben is vállalt megtakarításoknak se híre, se hamva. Hacsak a szociálisra átnevezett utazási kedvezményrendszerből nem következik, hogy az állam az érintettek többségétől elveszi - részben vagy egészben - a kedvezményeit. A héten - olvasói visszhangra reagálva - annak is utánajártunk, van-e arra mód, hogy a kedvezményeket csak a magyarok kapják. Europeer módon nincs.
Kéne a nagy sztori
A magyar gazdaság legnagyobb problémájának tartja a héten a hvg.hu-nak interjút adó Simó György, a Magyar Telekom egykori vezérhelyettese , hogy miközben a kormányzat olykor tárgyalást színlelve valójában csak átnyúlkál az asztal felett és felmarkolja a pénzt, nem látni Orbánék tudatos törekvését arra, hogy "nagy sztorikat" alapozzon meg. "Ha sikeres lenne az a kormányzati szándék, hogy a szektoradót a költségvetési hiányfoltozás helyett a gazdasági kilábalásra fordítják, akkor ezt az adót az európai szabályozás szellemében összekötnék az innováció-élénkítéssel. De sajnos ennek az ellenkezője igaz. Olyan mennyiségű pénz vonnak ki, amire a szereplők a költések lefékezésével válaszolnak. A probléma nem csak az, hogy forrásokat vonnak el, hanem hogy nem látható, hogy melyek volnának azok az innovatív, versenyképességet növelő, új, nemzetközi értelemben is harcra kész iparágak és részterületek, amire a magyar gazdaság húzóágazatként számíthatna" - mondta Simó.
Reagált a mozgásokra a forint
A hét eseményeit - ha nagy vonalakban is, de lekövette a forint mozgása is. Az előző hét 300 forint közeli eurós árfolyama folyamatosan javult, kedden hathetes csúcsra futott, és csütörtökön az eurót már 286 forinton jegyezték (a dollárt 225-ön, a svájci frankot valamivel 238,6 forint felett). A forint erősödése aztán csütörtök-péntekre kissé ismét meggyengült. Pénteken este az eurót 287 forint felett jegyezték a nemzetközi devizakereskedelemben. A svájci frank 239 forint fölé került, a dollárért pedig 228,77 forintot adtak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
