Átkozhatják a devizahitelesek Matolcsy Györgyöt: hiába minden pozitív folyamat, a forint árfolyama nagyjából négy éve nem mozdul. Egy eurót szinte mindig 310 forint körüli összegért lehet venni 2014 óta, vagyis most sokkal gyengébb a forint, mint amilyen akkor volt, amikor a legtöbben felvették a devizahitelüket. A stabilitás ugyan jó, de az is látszik: az MNB akarata miatt áll így az árfolyam. A jegybank kiszórta a devizakészletet, elindított egy masszív kamatcsökkentést, és más eszközökkel is mindent megtett azért, hogy a forint nehogy kívánatos legyen a befektetők számára.

Az igazi nyerteseknek nem a termelő vállalatok, hanem a statisztikai adatokkal kiálló politikusok érezhették magukat az elmúlt időszakban. Az MNB pedig Matolcsy elnöksége óta rendre profittal zárta az évet – ennek a legfőbb forrása a devizaárfolyamból származó nyereség volt. A jegybank ebből a profitból 260 milliárd forintot egy hat alapítványból álló rendszerbe tolt ki. Vagyis csak egy nagyon szűk közösség élvezi a gyenge forint hasznát.

Egymásnak estek az új földesurak és azok a gazdák, akik általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt hosszú távra kibérelték az államtól. Amikor 2010-től az állami földek haszonbérletére pályázatokat írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, nem lehetett sejteni, hogy később a már bérbe adott földeket árverésre viszik, gyakran a bérlővel együtt.

Fülöp Máté

Akik megengedhették maguknak, hogy bérlővel együtt vették meg a földet, most azt csinálnak, amit akarnak: bérleti díjat emelnének a korábbi sokszorosára, vagy addig vegzálják a bérlőt, amíg az feladja. Mindeközben az új tulajdonosok álláspontja az az emelésről, hogy ők csupán az állami szerződésekben megszokott nyomott díjakat igazítják a piaci bérleti díjakhoz.

A spórolás feketeöves nagymestereivel van tele a parlament, már persze ha hiszünk a képviselők vagyonnyilatkozatainak. A fideszes Győrffy Balázsnak például a havi 747 ezer forintos fizetéséből sikerült 25 millió forint tartozást törlesztenie, igaz, csekély 222 milliós hitele így is maradt. Seszták Miklós a bruttó 65 milliós éves fizetése után befizette az adót, majd félrerakott 41 milliót a bankba, így már több mint 306 milliója van. Szatmáry Kristóf pedig a havi 1,1 milliós béréből tudott közel 14 millió forintot félrerakni. Bezzeg Orbán Viktor megtakarítása alig 251 ezer forinttal nőtt, vagyis havonta 21 ezer forintot tudott félretenni.

Facebook / Orbán Viktor

A vagyonnyilatkozatokból az is kiderült: Simicskó Istvánnak, Pócs Jánosnak, Simonka Györgynek, Vona Gábornak és Volner Jánosnak sincs lakása – mármint a saját nevén, persze azért nekik sem a parlamenti padsorokban kell meghúzniuk magukat a hideg téli éjszakákon. Hadházy Ákosnak pedig még mindig megvan a Trabantja.

A hét képe: Leisztinger Tamásnak szánták, végül mégis Mészáros Lőrincé lett a szegedi fürdő.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Európában egyedülálló kesztyűkészítő közösséget találtunk Pécsett. A városban nyolc cég gyárt hagyományos módszerrel bőrkesztyűket, hollywoodi szuperprodukcióknak és sok világsztárnak is. Egyszer például Madonna stábja hívta őket éjjel kettőkor azzal, hogy azonnal szükség van harminc párra – másnap hajnalra már ki is ért a szállítmány Kaliforniába.

Reviczky Zsolt

Tavaly megbolydult a kesztyűs piac itthon és külföldön is, idén pedig akár a 40 ezret is elérheti a termelés. Volt olyan cég, amelyiknek 20 százalékkal nőtt az exportja, de akad olyan is, amelyiknek a belföldi árbevétele ugrott meg 40 százalékkal. Az utánpótlás azonban még úgy is súlyos problémát jelent, hogy volt, aki tavaly 30 százalékos béremelést adott a fizikai dolgozóinak.

Jobban vagy rosszabbul élünk, mint tíz éve? Erre a kérdésre kerestük a választ, bár a nem reprezentatív felmérésünkben az olvasóink többsége azt mondta, 2008-ban volt jobb neki. Annyi biztos: nehezen tért magához a magyar gazdaság a válság után, és még mindig van, amiben rosszabbul állunk, mint tíz évvel ezelőtt.

Többeknek van munkája, a szegénység pedig kevesebb embert fenyeget, de még így is veszélyben van az ország negyede. Amikor pedig nem átlagokat számolunk, kiderül: a „középső magyar” alig él jobban, a tíz évvel ezelőtti 60-70 ezer helyett 82-94 ezer forint az egy főre jutó jövedelme a társadalom 5. és 6. „leggazdagabb” tizedének, miközben az árak 25 százalékkal nőttek. Egy kicsit kevesebbet eszünk, mint a válság előtt – a kivétel a hús és a tej -, az alkoholon és a kultúrán pedig annyira sokan kezdtek el spórolni a válság alatt, hogy a piac csak mostanra tér vissza a 2008 előtti szintre.

Saját zsebből kellene felújítani több százezer ingatlant. A Kádár-kockák és a nagy lakótelep-építések idején átadott lakások szavatossága is mostanában jár le, ennyi új lakást lehetetlen volna pótolni tömeges állami építkezések nélkül, a bontás pedig túl sok más problémát vetne fel.

A KSH felmérésében a legtöbben a pénzhiányt jelölték meg a felújítás akadályaként, akár házról, akár téglalakástól, akár panelről volt szó. A felújítási és korszerűsítési munkálatok között nagyon keskeny a határ, ugyanakkor a hitelezésnél nagyon lényeges szerep jut annak, hogy az adott munka minek minősül, ugyanis csak a korszerűsítésre igényelhető támogatott hitel.

Azt már korábban elismerte a Telenor, hogy van érdeklődő közép-kelet-európai érdekeltségeinek megvásárlására, most viszont az a hír terjed, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum csoport tett vételi ajánlatot. Az ajánlat mögött az is állhat, hogy a kormány régóta szeretne egy állami mobilcéget.

Fülöp Máté

A norvég központban egyébként sem lehetnek boldogok a vezetők. A vállalat elfogadható eredménnyel zárta ugyan 2017-et, de azt így sem ússzák meg, hogy a következő három évben hatezer dolgozót elküldjenek. A cég már tavaly is 2600 munkahelyet számolt fel, és most tovább folytatódik a leépítések sorozata. Ezúttal a szolgáltatások automatizálása és az átfedések felszámolása miatt kell sok dolgozótól megválniuk.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!