A Budapest 2030 konferencián Budapest jövőjéről és a kormány által már többször meglebegtetett, a fővárossal közösen kialakított fejlesztési programról is beszéltek, mely 2030-ig tartana.

Az igen hivatalos és propagandisztikus hangvételű, feszített programú konferencián az összes fontos jelenlegi fővárosi  döntéshozó felszólalt. Bár sokan a párbeszédet és a széleskörű kooperációt hangoztatták, kérdezni nem lehetett.

A legfontosabb üzenet az volt, hogy

a fővárosban új modell lép életbe, az eddig megszokott kormány-főpolgármester-kerületek megszokott hármas közigazgatási struktúrát felváltja egy új rend, melyben a kormánynak sokkal jelentősebb ráhatása lesz a dolgokra, de az eddiginél erősebb szava lesz a főpolgármesternek is.

Az egyik új intézmény a tavasszal bejelentett Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság lesz Fürjes Balázs vezetésével, a másikat a napokban lengették be, miután Orbán Viktor és Tarlós István megegyezett a jelenlegi főpolgármester újraindulásáról.

Tarlós István a mostani eseményen be is jelentette: Gulyás Gergellyel, Fürjes Balázzsal és Orbán Viktorral Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa néven létrehoztak egy szerveződést, amelynek feladata lesz egy közös terv kialakítása Budapest jövőjéről. Az új szervezet Tarlós szerint az Osztrák-Magyar Monarchia korában működő Közmunkák Tanácsához hasonló lesz, ennek célja az összehangolt állami és kormányzati fejlesztések megvalósítása.

A tanácsnak 5-5 tagja lesz a kormány és a főváros részéről, Orbán Viktor és Tarlós István lesz a társelnöke, abban a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József is jelen lesz. A tanács november 17-én tartja alakuló ülését.

Nagyobb hatalma lesz Tarlósnak is

Az új struktúrában azonban az újraindulásáról sokáig gondolkozó Tarlós István is kiharcolta, hogy változás legyen abban, ami miatt sokan kritizálják őt, miszerint átnyúlnak a feje fölött, és számos ügyben a kormány dönt a főváros helyett.

Fürjes Balázs saját maga mondta el, hogy "megkötötték a kormány kezét Budapest ügyében" azzal, hogy a kormányzat csak a főpolgármester egyetértésével indíthat bármilyen projektet is Budapesten - vagyis a főpolgármesternek vétójoga lesz. Mostantól minden fontos ügy a tanácsban dől el, (az pedig csak a kormány és a főváros egyetértésében lehetséges az 5-5 résztvevő miatt), és csak a tanács által elfogadott budapesti ügyeket tárgyalhatja meg a kormány.

Új híd, hosszabb HÉV-ek, vasúti alagút

A konferencián konkrétumok is elhangzottak arról, hogy melyek azok a projektek, amelyeket a felszólalók 2030-ig szeretnének megvalósítani Budapesten. Látható, hogy a HÉV- és vasútfejlesztések előtérbe kerültek a metró- és villamosfejlesztésekkel szemben.

Homolya Róbert, a MÁV vezérigazgatója ismét felvetette a Déli és Nyugati pályaudvar között kiépített alagút tervét a 2030-ig megvalósítandó prioritások között - erről részletesen itt írtunk - de mindhárom felszólaló megemlítette a HÉV-vonalak felújításának szükségességét 2030-ig,

a csepeli és ráckevei vonalat pedig a Kálvin térig hoznák be (5-ös metró-koncepció).

De újra felmerültek egyéb régóta pedzegetett fejlesztések is, Tarlós a 3-as metró felújításának befejezését és Káposztásmegyerig tartó meghosszabbítását, az aquincumi híd megépítését (Újpest és Óbuda között), a BKV járműcseréjének folytatását és a fogaskerekű felújítását említette.

Felmerült továbbá egy újabb régi adósság, a reptéri vasút megépítése is, Homolya elmondása szerint 20 percenkénti vonatkapcsolatot szeretnének kialakítani a belvárossal.

Fürjes Balázs elmondta, mindenki számára nyitott párbeszédet szeretnének, ezért létrehoznak egy honlapot is, ahol véleményezni lehet a terveket.