szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lakástakarékok beszántásakor azért indultak meg az emberek, hogy az utolsó pillanatban még szerződést kössenek, a túlóratörvénynél már tüntettek is. Nőnek a bérek, de így is egyre nehezebb dolgozókat találni. Ezek voltak 2018 legfontosabb gazdasági ügyei.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Szinte semmi nem olyan érdekes, mint a fizetésünk: 2018-ban a hvg.hu-n a legolvasottabb gazdasági cikkek között nagyjából mindent vittek a bérekről szóló anyagok. Megértjük, mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a Lidl 720 ezer forintra emeli a boltvezetők bérét, de az Aldi is olyan bértáblával állt elő, amelyet nehezen hittünk volna el pár éve. Aztán jóformán az összes nagy áruházlánc beállt a sorba a béremelésekkel – és ez csak egy ágazat a sok közül, ahol nagy a harc azokért az emberekért, akik még Magyarországon próbálnak munkába állni.

©

A bérelemelések az olvasottságtól függetlenül is 2018 egyik legnagyobb sztoriját jelentették. Az ugyanis önmagában nagyon jó, ha nőnek a bérek, problémát az jelent, hogy ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a munkaerőhiány. Mi is sokat elemeztük, mennyire nehéz dolguk van a cégeknek, amikor képzett dolgozókat próbálnak találni, az pedig már a következő évek izgalmas kérdése lesz, hogy a növekvő bérek pozitív hatása lesz-e erősebb, vagy a munkaerőhiány okozta károk. Tovább ront a helyzeten az, hogy mennyire sok a kivándorló. Ugyan az aktív korú lakosságnak csak valamivel több mint 5 százaléka él külföldön - ez mérsékelt kivándorlást jelent európai összehasonlításban -, de a felsőfokú végzettségűek elvándorlásában Európa-csúcstartók vagyunk. És ha ez nem lenne elég, a fiatalok és a vállalkozók is nagy számban hagyják el az országot. Főleg a vendéglátóipar, az építőipar, a feldolgozóipar és az egészségügy az, ahol nagy a baj.

Az ön fizetése nőtt idén?

A munkaerőhiánynak köszönhető 2018 egyik legnagyobb botránya is: ha már nincs elég dolgozó, több túlórára küldik az embereket. November végén adta be Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a törvényjavaslatot, amely szerint az addigi 250 (néhány esetben 300) helyett 400 órára emelné az éves túlórakeretet. Már erre is felháborodás volt a reakció, de az, ahogyan a parlamenten keresztülverték a javaslatot, pillanatok alatt felkavarta a magyar politikát.

Ellenzéki képviselők tiltakozása a rabszolgatörvény ellen
©

A túlóratörvénnyel (illetve eggyel keményebb nevén: rabszolgatörvénnyel) sikerült elérni azt, ami még hetekkel korábban is elképzelhetetlennek tűnt: a mínuszokban többször is ki tudott vinni az ellenzék tömegeket tüntetni. Azt még nem látjuk, mi lesz a történet vége, annyi biztos, hogy Áder János csütörtök délután aláírta a törvényt, azzal az indoklással, hogy nem sérülnek a munkavállalók érdekei.

Megmarad a mostani formájában a túlóratörvény?

2018 egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy Márki-Zay Péter megnyerte a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást, egy kis ideig még az ellenzék is elhitte, hogy van esély a parlamenti választáson legyőzni a Fideszt. Aztán Márki-Zay munkába állt, és megpróbált kezdeni valamit a város gazdálkodásával.

Márki-Zay Péter
©

Egyik első munkanapján belenézett a költségvetésbe, és úgy látta, hogy négymilliárd forinttal tartozik a város, ezért nincs lehetőség az építményadó eltörlésére. A testület fideszes többsége azonban úgy döntött, töröljék csak el, ha már Márki-Zay megígérte. A helyi képviselők és a polgármester között azóta is folyamatos a feszültség: 2,5 milliárd forinttal csökkentik a város kiadásait, így kellene nekifutni az újabb önkormányzati választás évének.

Mi lesz Hódmezővásárhelyen jövőre?

Az év képe: Lázár János azt mondta, nézzük meg Hódmezővásárhelyen bármikor, hogyan működik az Elios-féle közvilágítás. Megnéztük, így.

©

Az év egyik legszellemesebb videóját készítette el a MátészalkaLeaks nevű csoport egyik aktivistája. Kisebb világhírt sikerült szerezni azzal, amint csigának öltözve lefut egy menetrend szerinti vonatot a Mátészalka-Debrecen vonal egy szakaszán.

A csoport arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy mennyire lassan járnak itt a vonatok. A vasút 1 óra 49 perc alatt teszi meg a 78 kilométeres távot. A MÁV a nyáron, amikor elkészült a videó, megígérte, hogy lesznek még felújítások.

Ön mit kérne a MÁV-tól 2019-ben?

Az év végi tüntetéssorozat mellett már-már elfelejtenénk, de két hónappal ezelőtt még azon dühöngtek sokan, hogy a Fidesz megszüntette a lakástakarékok állami támogatását. Ahogy a túlóratörvényt, ezt is egyéni képviselői indítványként adták be – Bánki Erik vette a nevére -, de ezt annál gyorsabban, alig 24 óra leforgása alatt nyomták át a parlamenten. Az állami támogatás összege addig legfeljebb évi 72 ezer forint lehetett, azóta semmi.

©

A nép aztán a lábával szavazott, és ez most nem tüntetést jelentett: tömegek mentek el a javaslat benyújtása és a hatályba lépése közötti pár órában szerződést kötni, amíg lehetett. Nem is csoda, a csokkal ellentétben ezt fel lehet venni lakásfelújításra, társasházak rendbe tételére, és a gyerekteleneket sem zárják ki.

Mi legyen a lakástakarékok sorsa ez után?

Simicska Lajos bedobta a törölközőt. A Fidesz egykori első számú oligarchája két nappal a választás után bezárta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, három hónappal később pedig majdnem minden üzleti érdekeltségét átadta Nyerges Zsoltnak. Már akkor megindult a pletyka, hogy nem Nyerges lesz a végállomás, arra viszont egészen novemberig várni kellett, hogy Mészáros Lőrinc egy bizalmasa, Vörös József ügyvéd legyen a tulajdonos a legtöbb egykori Simicska-cégben.

De magának Mészáros Lőrincnek is aktív éve volt. Annyira, hogy még az államot is megsegítette: eladta a visontai erőművet, a komplett médiabirodalmát pedig egyszerűen odaajándékozta a frissen létrejött Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. De tőzsdei cége, a Konzum szárnyal, a tokaji borvidéket állami milliárdokkal megsegítve gyűri maga alá a Búzakalász 66, és útjára indult a 2rule is, az NB I utolsó négy helyezettjéből három is Mészáros szerelésében játszik.

Mi 2018 igazi sikertörténete?

Határérték feletti DON-mikotoxin-tartalom miatt azonnali hatállyal elrendelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bizonyos gluténmentes zab alapanyagok és termékek forgalomból kivonását. Ha ön is úgy érzi, hogy évtizedek múlva, amikor visszatekint az életére, 2018-ról nem ez a hír fog először eszébe jutni, minden bizonnyal igaza van – mi is meglepődtünk, amikor ez lett az idei második legolvasottabb gazdasági cikkünk.

Újságírónak lenni amúgy jó dolog, szeretünk a mélyére ásni egy témának. Aztán néha azt vesszük észre, hogy vadul pörögni kezd a hír a mérgező zabkásáról, amit három perc munkájával írtunk meg, és még két nappal később is csak hitetlenkedve nézzük, hogy még mindig ez a legolvasottabb cikkünk.  

Őszintén: ön rákattintott?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Így előzhetjük meg, hogy a gyerekeinket bántsák a neten

Így előzhetjük meg, hogy a gyerekeinket bántsák a neten

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte

Dél-koreaiak vonatbalesete: az egyik áldozat várandós volt

Dél-koreaiak vonatbalesete: az egyik áldozat várandós volt

Schilling Árpád: Annyit mondasz, magyar vagy, és lemondóan bólintanak

Schilling Árpád: Annyit mondasz, magyar vagy, és lemondóan bólintanak

Beidézte a rendőrség Kerpel-Fronius Gábort egy sajtótájékoztató miatt

Beidézte a rendőrség Kerpel-Fronius Gábort egy sajtótájékoztató miatt

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben