szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lakástakarékok beszántásakor azért indultak meg az emberek, hogy az utolsó pillanatban még szerződést kössenek, a túlóratörvénynél már tüntettek is. Nőnek a bérek, de így is egyre nehezebb dolgozókat találni. Ezek voltak 2018 legfontosabb gazdasági ügyei.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Szinte semmi nem olyan érdekes, mint a fizetésünk: 2018-ban a hvg.hu-n a legolvasottabb gazdasági cikkek között nagyjából mindent vittek a bérekről szóló anyagok. Megértjük, mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a Lidl 720 ezer forintra emeli a boltvezetők bérét, de az Aldi is olyan bértáblával állt elő, amelyet nehezen hittünk volna el pár éve. Aztán jóformán az összes nagy áruházlánc beállt a sorba a béremelésekkel – és ez csak egy ágazat a sok közül, ahol nagy a harc azokért az emberekért, akik még Magyarországon próbálnak munkába állni.

©

A bérelemelések az olvasottságtól függetlenül is 2018 egyik legnagyobb sztoriját jelentették. Az ugyanis önmagában nagyon jó, ha nőnek a bérek, problémát az jelent, hogy ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a munkaerőhiány. Mi is sokat elemeztük, mennyire nehéz dolguk van a cégeknek, amikor képzett dolgozókat próbálnak találni, az pedig már a következő évek izgalmas kérdése lesz, hogy a növekvő bérek pozitív hatása lesz-e erősebb, vagy a munkaerőhiány okozta károk. Tovább ront a helyzeten az, hogy mennyire sok a kivándorló. Ugyan az aktív korú lakosságnak csak valamivel több mint 5 százaléka él külföldön - ez mérsékelt kivándorlást jelent európai összehasonlításban -, de a felsőfokú végzettségűek elvándorlásában Európa-csúcstartók vagyunk. És ha ez nem lenne elég, a fiatalok és a vállalkozók is nagy számban hagyják el az országot. Főleg a vendéglátóipar, az építőipar, a feldolgozóipar és az egészségügy az, ahol nagy a baj.

Az ön fizetése nőtt idén?

A munkaerőhiánynak köszönhető 2018 egyik legnagyobb botránya is: ha már nincs elég dolgozó, több túlórára küldik az embereket. November végén adta be Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a törvényjavaslatot, amely szerint az addigi 250 (néhány esetben 300) helyett 400 órára emelné az éves túlórakeretet. Már erre is felháborodás volt a reakció, de az, ahogyan a parlamenten keresztülverték a javaslatot, pillanatok alatt felkavarta a magyar politikát.

Ellenzéki képviselők tiltakozása a rabszolgatörvény ellen
©

A túlóratörvénnyel (illetve eggyel keményebb nevén: rabszolgatörvénnyel) sikerült elérni azt, ami még hetekkel korábban is elképzelhetetlennek tűnt: a mínuszokban többször is ki tudott vinni az ellenzék tömegeket tüntetni. Azt még nem látjuk, mi lesz a történet vége, annyi biztos, hogy Áder János csütörtök délután aláírta a törvényt, azzal az indoklással, hogy nem sérülnek a munkavállalók érdekei.

Megmarad a mostani formájában a túlóratörvény?

2018 egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy Márki-Zay Péter megnyerte a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást, egy kis ideig még az ellenzék is elhitte, hogy van esély a parlamenti választáson legyőzni a Fideszt. Aztán Márki-Zay munkába állt, és megpróbált kezdeni valamit a város gazdálkodásával.

Márki-Zay Péter
©

Egyik első munkanapján belenézett a költségvetésbe, és úgy látta, hogy négymilliárd forinttal tartozik a város, ezért nincs lehetőség az építményadó eltörlésére. A testület fideszes többsége azonban úgy döntött, töröljék csak el, ha már Márki-Zay megígérte. A helyi képviselők és a polgármester között azóta is folyamatos a feszültség: 2,5 milliárd forinttal csökkentik a város kiadásait, így kellene nekifutni az újabb önkormányzati választás évének.

Mi lesz Hódmezővásárhelyen jövőre?

Az év képe: Lázár János azt mondta, nézzük meg Hódmezővásárhelyen bármikor, hogyan működik az Elios-féle közvilágítás. Megnéztük, így.

©

Az év egyik legszellemesebb videóját készítette el a MátészalkaLeaks nevű csoport egyik aktivistája. Kisebb világhírt sikerült szerezni azzal, amint csigának öltözve lefut egy menetrend szerinti vonatot a Mátészalka-Debrecen vonal egy szakaszán.

A csoport arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy mennyire lassan járnak itt a vonatok. A vasút 1 óra 49 perc alatt teszi meg a 78 kilométeres távot. A MÁV a nyáron, amikor elkészült a videó, megígérte, hogy lesznek még felújítások.

Ön mit kérne a MÁV-tól 2019-ben?

Az év végi tüntetéssorozat mellett már-már elfelejtenénk, de két hónappal ezelőtt még azon dühöngtek sokan, hogy a Fidesz megszüntette a lakástakarékok állami támogatását. Ahogy a túlóratörvényt, ezt is egyéni képviselői indítványként adták be – Bánki Erik vette a nevére -, de ezt annál gyorsabban, alig 24 óra leforgása alatt nyomták át a parlamenten. Az állami támogatás összege addig legfeljebb évi 72 ezer forint lehetett, azóta semmi.

©

A nép aztán a lábával szavazott, és ez most nem tüntetést jelentett: tömegek mentek el a javaslat benyújtása és a hatályba lépése közötti pár órában szerződést kötni, amíg lehetett. Nem is csoda, a csokkal ellentétben ezt fel lehet venni lakásfelújításra, társasházak rendbe tételére, és a gyerekteleneket sem zárják ki.

Mi legyen a lakástakarékok sorsa ez után?

Simicska Lajos bedobta a törölközőt. A Fidesz egykori első számú oligarchája két nappal a választás után bezárta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, három hónappal később pedig majdnem minden üzleti érdekeltségét átadta Nyerges Zsoltnak. Már akkor megindult a pletyka, hogy nem Nyerges lesz a végállomás, arra viszont egészen novemberig várni kellett, hogy Mészáros Lőrinc egy bizalmasa, Vörös József ügyvéd legyen a tulajdonos a legtöbb egykori Simicska-cégben.

De magának Mészáros Lőrincnek is aktív éve volt. Annyira, hogy még az államot is megsegítette: eladta a visontai erőművet, a komplett médiabirodalmát pedig egyszerűen odaajándékozta a frissen létrejött Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. De tőzsdei cége, a Konzum szárnyal, a tokaji borvidéket állami milliárdokkal megsegítve gyűri maga alá a Búzakalász 66, és útjára indult a 2rule is, az NB I utolsó négy helyezettjéből három is Mészáros szerelésében játszik.

Mi 2018 igazi sikertörténete?

Határérték feletti DON-mikotoxin-tartalom miatt azonnali hatállyal elrendelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bizonyos gluténmentes zab alapanyagok és termékek forgalomból kivonását. Ha ön is úgy érzi, hogy évtizedek múlva, amikor visszatekint az életére, 2018-ról nem ez a hír fog először eszébe jutni, minden bizonnyal igaza van – mi is meglepődtünk, amikor ez lett az idei második legolvasottabb gazdasági cikkünk.

Újságírónak lenni amúgy jó dolog, szeretünk a mélyére ásni egy témának. Aztán néha azt vesszük észre, hogy vadul pörögni kezd a hír a mérgező zabkásáról, amit három perc munkájával írtunk meg, és még két nappal később is csak hitetlenkedve nézzük, hogy még mindig ez a legolvasottabb cikkünk.  

Őszintén: ön rákattintott?

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Egy budapesti irodaházba vezetnek a balatoni luxuslakópark szálai

Egy budapesti irodaházba vezetnek a balatoni luxuslakópark szálai

Milliók szeretnék, hogy ne legyen Brexit

Milliók szeretnék, hogy ne legyen Brexit

Korrupciógyanús ingatlanbiznisz miatt lemondott egy miniszter, no nem Magyarországon

Korrupciógyanús ingatlanbiznisz miatt lemondott egy miniszter, no nem Magyarországon

„Három okból nem vágták még ki Orbánt a Néppártból, sőt az EU-ból”

„Három okból nem vágták még ki Orbánt a Néppártból, sőt az EU-ból”

Hétfőn megkezdik az EP-választási értesítők kézbesítését

Hétfőn megkezdik az EP-választási értesítők kézbesítését

Egymillió ember demonstrált Londonban

Egymillió ember demonstrált Londonban