Két év börtönre ítélte Hernádi Zsoltot első fokon egy horvát bíróság, Ivo Sanader volt miniszterelnök hat évet kapott. A vád szerint a Mol elnök-vezérigazgatója volt a valódi feladója annak az 5 millió eurónak, amelyet két ciprusi cég küldött egy svájci vállalatnak, a végső címzett pedig Ivo Sanader volt, aki így segített, hogy az INA energetikai cég kerüljön a Mol irányítása alá.

Az ítélethirdetés után a Mol közleményt adott ki arról, hogy a cég „továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen”. Hernádi ügyvédei német és brit jogi szakértőket kértek fel arra, hogy készítsenek szakvéleményt a perről, ők pedig arra jutottak, hogy komoly szabálytalanságok kísérték az eljárást.

Túry Gergely

Megette a rozsda a 3-as metróvonal felújított orosz szerelvényeinek padlólemezeit. A felújításról elsőként visszaérkezett hat kocsit már ki is kellett vonni a forgalomból, annyira rossz állapotban vannak.

A 4-es metró új Alstom-szerelvényeiről pedig az derült ki, hogy nincs belőlük elég: a csúcsforgalom 2 és fél perces követési időközét csak úgy lehetne csökkenteni, ha az akkor közlekedő 13 mellé új szerelvényeket is forgalomba állítanak. A BKV eközben a béremelésről - azaz annak hiányáról - magyarázkodhatott. December 30-án az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője azt mondta, ez az első év, amikor nem volt tárgyalás a fizetésemelésről, a cég erre válaszul kiadott egy közleményt arról, hogy elkötelezett a béremelés mellett, de hogy ez végül lesz-e, az nem derült ki.

MTI / Máthé Zoltán

Elsütötte a kormány az év végi pénzágyút: mint szinte minden év utolsó napjaiban, kihasználva, hogy a két ünnep között néhány elszánt újságírót leszámítva senki nem figyel a gazdasági hírekre, gyorsan szétszórt és átcsoportosított néhány tízmilliárd forintot. A rákoskerti Makovecz-templomra például egymilliárd forint jutott, a Magyar-Turán Alapítvány 400 milliót kapott, Csengeren 600 millió forintból épül műfüves focipálya, az egyházi feladatokra pedig 4,5 milliárdot szántak. De fontosak a határon túli fejlesztések, beruházások is – legalábbis a szavak szintjén, valójában a határon túliaknak adott pénzek nagy része, közel 14 milliárd forint futballklubokhoz kerül.

A költségvetésen belül 36 milliárd forintot rendeztek át a két ünnep között, december 23-án pedig 47 milliárdot. Az egész összeget az uniós fejlesztésekre szolgáló GINOP-ból vették el, a legnagyobb győztes pedig a Miniszterelnöki Kormányiroda, amelynek a nem túl konkrét címkézésű „egyéb többletfeladataira” 44 milliárd forintot adtak.

A hét képe: a mohácsi vágóhíd és az újévi malac, amelyik 2019-ben, a disznó évében szerencsét és szerencsétlenséget is hozott.

Máté Péter

Az élővilág pusztul, viszont lassacskán megnyílnak a hajózási útvonalak, és kitermelhetővé válnak a természeti kincsek – valljuk be, ez azért nem a legbiztatóbb mondat, amit olvashatunk az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban. Az Arktisz kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, az évszázad közepén valószínűleg már lesznek teljesen jégmentes időszakok.

Ennek drámai hatása lesz az élővilágra és az emberi közösségekre, nem csak helyben. De új lehetőségek is megnyílnak, és ezzel együtt új konfliktusforrások is. Már csak azért is, mert a tengeri átjárókat Kanada és Oroszország is saját belvizének tekinti, olaj és földgáz bőven van vitatott területeken, a sarkvidék jogi helyzete rendezetlen, ha pedig a jogi viták közben erőt kellene mutatni, az oroszok vannak a legjobb helyzetben.

2019. november 30-a volt a határidő, ameddig le kellett volna zárni a trieszti magyar kikötő adásvételét – igaz, már ezt is csak akkor tudtuk meg, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium októberben kiadta nekünk a szerződést, addig a kormánykommunikációban arról volt szó, hogy már megvásárolták a kikötőt. Most pedig azt is megtudtuk: a tranzakciót még mindig nem zárták le.

A minisztérium nem árulta el nekünk, hogy miért. Azt írták, hogy „a tranzakció akkor tekinthető befejezettnek, amikor minden, az adásvételi szerződésben szereplő feltétel teljesült.”  A jelek arra utalnak, hogy nem bukik a projekt, csak csúszik, a kormány legalábbis nem állt el az ügylettől, ahogy akkor tehette volna, ha az eladó nem teljesíti valamelyik feltételt.

Fazekas István

Nagyjából 10 évünk van arra, hogy ne okozzunk visszafordíthatatlan károkat – így számol a klímaválsággal ifj. Chickán Attila. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke annak legalább örül, hogy „mostanra bekerült a téma a top 3-ba is a cuki cicák mellé”.

Szerinte az egyik legfontosabb tennivaló az lehet, hogy mindenki figyeljen oda a körforgásos gazdaságra: annyit vegyen, amennyi kell, ne akarjon többet, használja, ameddig lehet, ha elromlik, javíttassa meg. Ehhez nem aszkétának kell lenni, „a lényeg a reális fogyasztás, a folyamatos növekedési kényszer elkerülése” - magyarázta.

Biztossá vált, hogy Budapesten rendezik meg a 2023-as atlétika világbajnokságot. A kormány ugyanis alig egy nappal a határidő előtt, december 30-án késő este közzétett egy határozatot arról, hogy elfogadja a Fővárosi Közgyűlés feltételeit.

Így aztán 50 milliárd forintot kapnak a kerületek az egészségügyi ellátás fejlesztésére, a közlekedésfejlesztési megállapodás érvényben marad, a stadion megépítésével pedig tilos lesz csökkenteni a zöldfelület nagyságát, sőt, új, minőségi zöldfelületeket kell létrehozni.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: