Sokkal rosszabb lehet a magyar gazdaság helyzete az idei év végén és 2022-ben, mint ahogy eddig várták – ezt vetítette előre a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek kommunikációja az elmúlt hetekben. Lehetett sejteni, hogy amikor eljön december 16-a, és az MNB menetrendszerűen közzéteszi a negyedik negyedéves Inflációs jelentését – amely a címével ellentétben a teljes magyar gazdaság jelenéről és jövőképéről részletes elemzést ad –, akkor igencsak pesszimista megállapításokat olvasatunk majd benne.

Az egyik legfontosabb számot ebből a jelentésből Matolcsy György már akkor elmondta, amikor két hete a Parlamentben beszélt a jegybank tavalyi beszámolójáról, és egy kicsit előre nézett a jövőbe is:

2022-re 4,7 és 5,1 százalék közötti inflációval számol az MNB.

A keddi kamatdöntés után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke még azt is hozzátette: 2022 első negyedévében még 6 százalék körüli lehet az infláció, először a jövő évi utolsó negyedévben – tehát az előző, szeptemberi Inflációs jelentésben előre jelzettnél fél évvel később – térhet vissza az MNB 2–4 százalékos toleranciasávjába, és csak 2023 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt.

Egyikük sem nevesítette, de biztosra vehettük, hogy ezeket a számokat már a publikálásra váró Inflációs jelentésből idézték. Amikor pedig megjelent az anyag, megtudtuk belőle:

• Idén 5,1 százalékos lehet az infláció (három hónapja még 4,6–4,7 százalékkal számolt az MNB), 2022-re valóban 4,7–5,1 százalék közötti inflációt jósol a jegybank az eddig várt 3,4–3,8 helyett, 2023-ra és 2024-re pedig 2,5–3,5 százalék közöttit, vagyis a három hónappal ezelőtti 2,8–3,2 százalékos jóslatnál sokkal nagyobb lett a bizonytalanság.
• Rontotta az MNB a GDP-növekedésről szóló előrejelzését is. Három hónapja azt írták, hogy idén 6,5–7, jövőre 5–6, 2023-ban 3–4 százalék lehet a növekedés, ehhez képest most 2021-re 6,3–6,5, 2022-re 4–5 százalékos növekedést várnak, csak 2023-ban lehet az előző prognózisban kiadottnál egy kicsit magasabb, 3,5–4,5 százalékos a mutató.
• Az átlagkereset idén 8,1–8,3, jövőre 10,2–11,2 százalékkal nőhet, de ennek jelentős részét elviszi az infláció, a reáljövedelem idén 3–3,2, jövőre 5–6 százalékkal nőhet.
• A költségvetési hiány idén 7,5 százalékos lehet, 2022-ben 5,9 – ahogy azt a kormány is várja –, és csak 2023-ban 3 százalékos.

Az infláció elérte a csúcsát, a novemberi 7,4 százalékról már lassan, de csökkenni fog az MNB szerint. A maginfláció viszont még tovább nő, 6 százalék környékére. Ez utóbbi mutató 2022 egészében sem sokat csökken majd, éves átlagban 5,3-5,5 százalékos lehet.

A 2022-re várt inflációt részletezték termékkörönként is.

A leglátványosabb ebből az a szám, hogy jövőre az élelmiszerek 6,9 százalékkal drágulhatnak, ami majdnem a duplája az idei 3,5 százaléknak.

De az is látszik a számokon, hogy csakis két tétel, az üzemanyag és a dohánytermékek áremelkedésének lassulása fogja egy kicsit visszahúzni az inflációt jövőre a jegybank szerint, a szolgáltatások és az ipari termékek ára is jobban drágulhat 2022-ben, mint idén.

Annak, hogy az infláció csúcsán miért lehetünk túl, az oka világos: 2021 januárjában és áprilisában is megnőtt a dohánytermékek adója, ennek a hatása hamarosan kifut, hiszen mindig a 12 hónappal korábbival összehasonlított árszint jelenti az inflációt. De nagyon lassú csökkenést látunk majd, hiszen a magas nyersanyag- és energiaárak, illetve a szállítási költségek fokozatosan gyűrűznek be egyre több termék árába. Az MNB szerint jövőre a feldolgozatlan élelmiszerek árában várható nagy emelkedés.

A gazdaság idei teljesítménye a pár hónapja előre jelzettnél gyengébb, de így is sokkal jobb lehet, mint amit még 2020 közepén várt a kormány, amikor megírták a 2021-es költségvetést. Ez pedig azt is jelenti, hogy sokkal több adó és járulék folyik be az államkasszába, mint ahogy azt tervezték.

A pluszbevételt azonban az utolsó fillérig el is költik a nyugdíjprémiumra, a 13. havi nyugdíjra, a gyerekesek adóvisszatérítésére, a 25 év alattiak szja-mentességére, valamint az adócsökkentésekre

– írja az MNB.

Az embereknek egyre több pénzük lehet a béremelések és a kormányzati osztogatás hatására, ez pedig segíthet, hogy a háztartások fogyasztása visszaálljon a válság előtti szintre. A vállalatok viszont visszafoghatják a beruházásaikat, vagy legalábbis az eddiginél alacsonyabb mértékű növekedést láthatunk majd náluk, amit az MNB a megugró energiaárakkal és a visszafogottabb külső kereslettel magyaráz.

A járvány kapcsán úgy számol a jegybank: ugyan okoz némi bizonytalanságot az egészségügyi helyzet, de eddig azt látjuk, hogy komoly lezárások nélkül fogjuk átvészelni a negyedik hullámot, így a gazdaságot sem fogja megrengetni. A szolgáltató szektor a leginkább érzékeny arra, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be, de itt tart a kilábalás – a kivételt a turizmus jelenti, ahol még sokáig lehet érezni a válság hatását. Az ipart csak a járvány első hulláma ütötte meg igazán, már a második és a harmadik hullámban sem volt gond a koronavírus miatti korlátozásokkal, csakhogy ott közben megjelent a globális félvezetőhiány, ami miatt egy éve gyakorlatilag stagnál az iparunk teljesítménye.

Az MNB szerint az előttünk álló néhány hónap egyik kulcskérdése az lesz, mennyire sokan hiszik el, hogy hosszú távon magas marad az infláció. Ez nem csak az érzés miatt fontos: ha magas az inflációs várakozás, akkor a vállalkozók könnyebb szívvel emelnek árat.

Fontos részlet az is: ugyan sikerült megelőzni, hogy a tavalyi recesszió mellett pénzügyi válság is kialakuljon, csakhogy ehhez arra volt szükség, hogy rengeteg pénzt öntsenek rá a gazdaságra.

Viszont mivel most sokkal több elkölthető pénz van az embereknél, ráadásul a járvány alatt elhalasztott vásárlásaik közül többet most pótolnának, és még a termelés is akadozik világszerte, tovább nőhetnek az árak.

Most pedig nagyon rövid távon érdemes lesz figyelni az Inflációs jelentésre adott reakciókat. A kormány korábban arra is utalt, hogy ha nagyon más számokat mutat be a jegybank most, mint amikkel eddig számoltak – különösen úgy, hogy a 2022-es költségvetést még fél éve fogadták el –, akkor módosíthatják a büdzsét is. Ennek az előszele volt az, hogy a nyugdíjakat 3 helyett 5 százalékkal emelik jövőre, a kormány egy múlt heti határozattal 350 milliárd forint értékben halasztott el beruházásokat, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy leghamarabb a választások után kerülhet állami kézbe a ferihegyi reptér.