Az átvészelt tél után „Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni”, azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta „vészjósló” jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában, miután egyeztetett Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel.

Szijjártó Péter nem részletezte, hogy szerinte kik járnak Európában nagy mellénnyel, az pedig egész egyszerűen nem igaz, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) kritikus ellátásbiztonságra figyelmeztető vészjósló jelentést adott volna ki. Tény, az IEA és a szervezet igazgatója, Faith Birol óvatosságra intenek a következő telet illetően, ugyanakkor Szijjártó Péter Moszkvában elmulasztotta idézni Birolt, pedig lett volna mit. Az IEA-igazgató az utóbbi pár hónapban interjúkban és publikációkban beszélt arról, hogy

Moszkva elvesztette az energiacsatát, kijátszotta az energiakártyát, és nem nyert, elvesztette szerepét a világban, mint az egyik legfontosabb energiaexportőr.

Európa ezzel szemben megnyerte az energiabiztonságáért vívott csatát – legalábbis az elsőt, a háborúnak még koránt sincs vége.

Historikusan alacsony gázfogyasztás

Ami azt illeti, a gázhelyzet Európában nem rózsás, de egész jó, és semmiképpen sem kritikus. Ehhez némi szerencse is kellett, a tél szokatlanul enyhe volt, ezért a gázfogyasztás elmaradt a korábbi évekétől. A fogyasztás visszafogásában az uniós tagállamok által meghozott intézkedéseknek is komoly szerepük volt.

És egyébként alighanem a visszaeső gazdasági teljesítménynek – a magyar gazdaság 2022 utolsó negyedéve óta technikai recesszióban van –, hiszen az alacsonyabb gazdasági aktivitás alacsonyabb energiafogyasztással jár. Továbbá a fogyasztás visszaesését erősítették a magas árak, amelyek mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat spórolásra ösztönözték – a magyar kormány augusztustól vezetett be egy második, többszörös díjakat tartalmazó ársávot a lakossági fogyasztóknak, a vállalkozások pedig mindig is piaci áron vásárolták a gázt és az áramot.

A lakosságot és a vállalkozásokat is spórolásra ösztönözték a magas energiaárak

Túry Gergely

Birol éppenséggel még határozottabb lépéseket sürget a gázfogyasztás visszafogásában is. A magyar kormány egyelőre nem vázolta, rövid távon hogyan kívánja tovább csökkenteni a fogyasztást, Szijjártó Péter csak annyit jelentett be, hogy

Magyarország idén is vehet a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségeknél több gázt Oroszországtól.

Az EU túlteljesítette a gázfogyasztás-csökkentési célt

Az Európai Unió összesített földgázfogyasztása 17,7 százalékkal csökkent a 2022. augusztus - 2023. március közti időszakban a megelőző öt év azonos időszakához képest – írja jelentésében az Eurostat. Az Európai Tanács az orosz energiahordozókról való leválás jegyében 15 százalékos fogyasztáscsökkentést irányzott elő, vagyis a célt sikerült teljesíteni.

A célt a legtöbb tagállam külön-külön is teljesítette, néhány kivétellel: Szlovákia (-1 százalék), Spanyolország (-10,8 százalék), Lengyelország (-12,5 százalék), Szlovénia (-13,8 százalék) Belgium (-14,5 százalék). A legnagyobb csökkentést Finnország (-55,7 százalék), Litvánia (-40,5 százalék) és Svédország (-37,2 százalék) valósították meg.

Magyarország a középmezőnyben végzett 20 százalékos fogyasztáscsökkentéssel.

A gázfogyasztás egyetlen tagállamban nőtt, Máltán, de a szigetország gázfogyasztása minimális.

Az adatokat 2022 januárjától nézve az látszik, hogy a fogyasztás már az első félévben a megelőző évekénél alacsonyabb szinten alakult, ám a második félév hónapjaiban jelentősen kevesebb gáz fogyott, különösen szeptemberben és októberben. A fogyasztás 2023 első hónapjaiban is a megelőző évek szintjei alatt alakult 15-19 százalékkal.

Jól halad a gáz betárolása

Az alacsony téli fogyasztásnak köszönhetően az európai gáztározók a szokásosnál kisebb mértékben ürültek le, így a jelenleg már zajló betárolási időszakban könnyebb visszatölteni őket a következő tél átvészeléséhez szükséges szintre. Április közepére a tározók feltöltése 11 hét előnyben van 2021-hez képest, vagyis abban az évben ezeket a töltöttségi szinteket csak 11 héttel később sikerült elérni – írja a Bloomberg. Ez az európai átlag, Magyarország 13 hét fórban jár, Németországé 15 hét, Spanyolországé 18, Ausztriáé 21.

A Morgan Stanley elemzői szerint

az idei évben a tározók feltöltése Európában szokatlanul korán, augusztus végére sikeresen lezárulhat.

2022-ben az év első felében még jelentős mennyiségű orosz import érkezett Európába. Ez idén már nincs így. Tavaly 77 milliárd köbméter orosz gáz hiányzott az európai ellátásból, ez idén 120 milliárd köbméter körül alakulhat – figyelmeztet elemzésében az Ifri nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó francia intézet elemzése. Vagyis tavalyhoz képest 30-40 milliárd köbméterrel több gázt kell más forrásból előteremteni. Ebből 20-25 milliárdot fedez a tározók tavaly év elejinél magasabb induló töltöttségi szintje, de

még mindig marad 5-15 milliárd köbméternyi gáz, amit tavalyhoz képest pluszban elő kell teremteni és/vagy ennek megfelelő fogyasztáscsökkentést kell elérni.

A probléma megoldásában segíthet, hogy elindult az EU új, közös gázbeszerzése, amelyből az előzetes hírekkel ellentétben részt vesz Magyarország is. Az unió nemcsak azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, de reményei szerint abban is segíthet, hogy alacsonyan tartja az árakat. A közös gázbeszerzés ötlete nem új, már 2014-ben felmerült, az EU akkor porolta le, amikor Oroszország elkezdte egyre durvábban manipulálni az európai gázszállításokat. Az Európai Tanács felkérésére az Európai Bizottság dolgozta ki a koncepció részleteit, tavaly júniusban meg is állapodtak róluk, a Tanács pedig decemberben már a közös beszerzéshez kidolgozott jogi alapot is elfogadta. A részletekről itt írtunk korábban:

Hiába ígérte Orbán, hogy kimaradunk belőle: indul a közös, EU-s gázbeszerzés, és nekünk is kötelező lesz

Az unió azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, miközben alacsonyan tartja az árakat. Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.

Túlkínálat LNG-ből

2022-ben az orosz gáz részleges kiváltásában kulcsszerepe volt a tankerhajókon szállítható cseppfolyósított földgáznak (LNG) és nem lesz ez másként idén sem. Az a kérdés, hogy lesz-e elég LNG, és milyen áron.

A lubmini LNG terminál Németországban

AFP / John Macdougall

A piaci helyzet Európa számára jelenleg rendkívül kedvező, a piacon túlkínálat van, ami lefelé nyomja az árakat. Ami azt illeti, a túlkínálat annyira jelentős, hogy teli tankerek várakoznak a világ óceánjain arra várva, hogy a kereskedők vevőt találjanak a rakományukra. A túlkínálat mögött egyrészt a kínálat bővülése áll, márciusra a globális LNG-export történelmi szintekre nőtt, részben az amerikai termelés visszapattanásának köszönhetően.

Másrészt a kereslet alacsony, a kínai gazdaság lassan áll helyre a járványügyi korlátozások feloldását követően: Kína még soha nem reexportált annyi LNG-t, mint az elmúlt időszakban (a kereskedők már megvásárolt mennyiségeket értékesítettek tovább). Japán, a világ egyik legnagyobb LNG-importőre szintén már megvásárolt mennyiségeket reexportál, hogy elkerülje a belföldi gáztúlkínálatot, hasonló a helyzet Dél-Koreában.

Sok a kockázat, de van egy aranytartalék

Tehát a helyzet Európa számára kedvező, de nem stabil, a kilátások pedig bizonytalanok – ezért int óvatosságra Fatih Birol. Április végétől több nagy LNG-üzemben tervezett karbantartások lesznek, ami rögtön véget vethet a túlkínálatnak. Nem látni, milyen lesz az időjárás nyáron, a nagy meleg magasabb gázfogyasztással jár a fejlett gazdaságokban – az épületek hűtését végző klímaberendezések sok áramot fogyasztanak, amit részben gáztüzelésű erőművekben kell előállítani. Nem látni, hogy az év második felében a kínai gazdaság mennyire fog visszapattanni a járvány után, így mekkora lesz a gázigénye. És akkor nem beszéltünk arról, hogy bármikor előfordulhatnak meghibásodások az LNG-létesítményekben.

Alapvetően még a következő két évben szűkös LNG-kínálatra kell számítani,

ahogy a piac alkalmazkodik a megnövekedett európai igényekhez. Azok ugyanis tartósan megmaradnak, kizárt, hogy az unió újra úgy támaszkodjon az orosz importra, mint korábban, az orosz importot pedig más csővezetékes lehetőségekkel kiváltani nem lehet.

A kilátásokat és a kockázatokat tükrözik a határidős jegyzési árak, amelyek a következő hónapokra (különösen a télre) magasabbak, mint jelenleg, és magas szinteken állnak egészen 2025 elejéig előre tekintve.

A 2023/2024-es télen az unió gázimport-helyzete kifeszített és törékeny lesz

– vélik az Ifri elemzői – az ellátásban bekövetkező akár csekély zavaroknak is hatalmas hatásuk lehet.

A Holland Kőolajipari Vállalat groningeni gázkitermelő telepe madártávlatból

AFP / ANP MAG / VINCENT JANNINK

A kockázatokat enyhítené, ha a hollandok nem vonnák ki a termelésből a groningeni gázmezőt októberre. A holland kormány – miután a mező fölötti terület megsüllyedt és a kitermelés számos földrengést okozott – elkötelezett a céldátum tartása mellett, a kitermelést legfeljebb még egy évig tartanák fenn, de csak ha Európában akkora gázhiány alakul ki, ami ezt indokolja. A mező későbbi használatáról pedig csak akkor lehet szó, ha a holland háztartások gázellátása múlik rajta.