Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A hvg.hu az alábbiakban teljes terjedelmében közli Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozatát – párba állítva forrásaival: saját egy évvel korábban megvédett doktori értekezése, illetve más magyar és idegen nyelvű szövegek részleteivel. Az ELTE lezártnak tekinti a vizsgálatot, ám a Tausz Katalin dékán által felállított vizsgálóbizottság mandátuma korlátozott volt, és a vizsgálat nem terjedt ki a plágiumgyanút megalapozó szövegegyezések jelentős részére.
Miután a kormány több milliárd forintot zárolt a költségvetésükben, az egész országban kényszerszünetekre készülnek az egyetemek a két ünnep között és a vizsgaidőszak elején. A mostani spórolási akciók nem sokat segítenek az eladósodott intézményeken, amelyek a rendszerváltás óta nem kaptak ilyen kevés állami támogatást.
Felszólították Semjén Zsoltot és egykori témavezetőjét, Molnár Attila Károlyt az ELTE professzorai: tisztázzák, hogyan kerültek a politikus 1992-ben írt szakdolgozatába azok a szövegek, melyeket a konzulens is publikált és a magáénak vall. A 12 professzor – többek között Semjén volt tanárai – szerint mindaddig, amíg ezt a kérdést nem válaszolják meg, a szakdolgozat nem tekinthető érvényesnek. Szombaton Semjén visszautasította az "etikai vádakat" és az oktatóit hibáztatta, amiért 20 évvel ezelőtt nem jelezték neki, hogy tudományetikai problémák merültek fel a dolgozatával kapcsolatban.
Benyújtotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyes törvényeknek a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó módosításáról szóló, úgynevezett salátatörvényt.
Az LMP törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás idején a közfoglalkoztatott folytathassa iskolarendszerű levelező tagozatos közép- vagy felsőfokú tanulmányait - közölte az ellenzéki párt szombaton az MTI-vel.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Magyar Nemzet szombati számában megjelent egyik cikkben nem Tarlós István főpolgármester véleményét ismertették, hanem a cikket készítő újságíróét.
Visszautasítja a ELTE álltal megfogalmazott észrvetételeket szociológiai diplomamunkája ügyében Semjén Zsolt, aki szombaton pár perces bejelentésben reagált az egyetem vizsgálatára. Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy számításba vette-e a lemondását. Az ELTE Társadalomtudományi Kara pénteken állapította meg, hogy jelentős egyezések vannak Semjén szakdolgozata és témavezetője írásai között, így az egyetem szerint a politikus "súlyos tudományos-etikai vétséget követett el".
A közoktatási rendszer átalakítása következtében az önkormányzatoknál kialakult bizonytalan helyzet miatt levélben fordul a szakminiszterekhez a Demokratikus Koalíció (DK) - jelentette be sajtótájékoztatóján Varju László pártigazgató, országgyűlési képviselő szombaton Budapesten.
Tarlós István főpolgármester örül, hogy az Orbán-kormány forrásokhoz juttatja a várost, de nem érti, a kabinet miért nem oldja meg végleg a BKV ügyét - írja a Magyar Nemzet.
Súlyos szakmai-etikai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni – ezt közölte Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. Ugyanakkor hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehetnek. Semjén Zsolt lezártnak tekinti az ügyet.
Több mint 15 éven át épített a tandíjellenességre a Fidesz: tiltakozott a Bokros-csomag ellen, majd 1998-ban kormányra kerülve eltörölte a Horn Gyula kormánya által bevezetett tandíjat. Amikor a második Gyurcsány-kabinet idején ismét napirendre került a bevezetése, népszavazással akadályozta meg újbóli kivetését. A 2008-as referendum mérföldkő volt a kétharmadhoz vezető szavazatgyűjtő úton. Most viszont a Gyurcsányéknál is súlyosabb anyagi hozzájárulást követel meg a hallgatóktól.
Megkezdjük sorozatunkat, amelyben – Semjén dolgozatait és forrásait párba állítva – közöljük a plágium gyanúját véleményünk szerint felvető részeket. Az alábbiakban pontokba szedve összegezzük Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes doktori értekezésével kapcsolatos állításainkat. Az ELTE cikkeink nyomán vizsgálatot indított, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem viszont végérvényesen lezártnak tekinti az ügyet.
Nem vitatják a 2006 és a 2010 közötti kormányok legfőbb tanácsadó cégei azt az összeget, melyet az előző ciklus költéseiről közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu-val. A Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet 16,8 milliárdos költéséből 5,9 milliárdot vitt el a kormányok 10 legfontosabb partnere, amiből a szaktanácsadásra költöttek a legtöbbet. Közülük 4 cég ma már veszteséges, ám vezetőik állítják, ezért inkább a válság okolható, nem az állami megrendelések elapadása.
A köztársasági elnök még csütörtökig kérhet előzetes normakontrollt a választási eljárási törvényre vagy vétózhatja meg a jogszabályt. A törvényben részletesen szabályozzák a korábban már alkotmányba emelt előzetes regisztrációt. Az utóbbi hetekben több ellenzéki politikus és alkotmányjogász is arra kérte Áder Jánost, ne írja alá, kérjen alkotmányossági vizsgálatot. A Népszava úgy tudta, kedden meghozza döntését, de nem így történt.
Míg a 3,1 milliárdos kormányzati megrendelése miatt a média megkülönböztetett figyelemmel követte az utóbbi hónapokban a Századvég-csoport tevékenységét, a szintén Fidesz-kötődésű Nézőpont Intézet kisebb megbízások révén, de az állam egyik legfőbb beszállítója lett. Az időközben új cégekkel bővült, több mint száz alkalmazottal bíró csoport állami megrendelés-állománya elérte az 1,5 milliárdot. Sorozatunk negyedik része a kormányzati tanácsadókról, kutatókról.
A hvg.hu kérésére kiadott adatok szerint 2006 és 2010 között az akkori kormányok és háttérintézményeik 16,8 milliárdot költöttek kutatásokra, tanulmányokra, szóbeli tanácsadásra. Az adatok hiányossága miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. Azt nem lehet tudni, mennyi volt a titkosított megbízások értéke.
Újabb, jelentős mértékben szövegazonos részeket találtunk Semjén Zsolt és egykori témavezetője, Molnár Attila írásaiban. Semjén 1992-ben született szociológiai szakdolgozatának második, javított kiadásából kb. kétoldalnyi szöveg lényegében megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy ugyancsak 1992-ben készült tanulmányával.
Nem először bírálta Izraelt és tett zsidóellenes kijelentéseket Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő, aki hétfőn arra szólította fel a kormányt, készítsen listát a kabinet és a parlament zsidó származású tagjairól. Az azeriekkel és irániakkal barátkozó radikális politikus sajátos pályát futott be: a diplomata apjának köszönhetően bejárta az iszlám világot, külföldön diplomázott, majd évekig dolgozott a világ két legnagyobb multinacionális tanácsadó cégénél. Ám hiába a radikalizmusa, két évvel ezelőtt őt sem kímélte a kuruc.info.
Mint arról beszámoltunk, eltér egymástól Semjén Zsolt 1992-ben az ELTE-n megvédett szociológia szakdolgozatának a hvg.hu által vizsgált első, illetve a kormany.hu-ra kikerült második változata. Az első miniszterelnök-helyettes szociológia dolgozatának nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában a „javítás” jelentős részben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával. Kié a szöveg valójában?