Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Négy osztály szűnt meg az elmúlt nyolc hónapban a kazincbarcikai kórházban, melynek irányítását szeptemberben vette át az edelényi egészségügyi intézmény vezetője, fideszes országgyűlési képviselő, Daher Pierre. Úgy tűnik, az osztályok átszervezésével évtizedes politikai vita végére kerülhet pont, amit viszont a helyiek és a kórházvédők sérelmeznek. Hétfőn ülősztrájkot szerveztek a kórház leépítése ellen.
A kereszténydemokrata Mich József szerint súlyosan hibás érvelésen alapszik a német Gerlingen város polgármesterének az a döntése, hogy nem kíván átvenni egy magyar állami kitüntetést.
A Fidesz-frakció szeptember eleji kihelyezett frakcióülésén fogja meghallgatni a kormány tájékoztatóját arról, hogy a fűtési szezon beállta előtt tudják-e még tovább mérsékelni a villamos energia árát, illetve a fűtési költségeket - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap este.
Eltávolította a kormány nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a magyar kormányról szóló cikkeket gyűjtő oldaláról az egyik olasz napilap kabinetet dicsérő cikket. Kumin Ferenc egy olyan laptól idézett, amely a fasiszta és kommunista eszméket elegyíti, illetve az imperialista hatalmak ellen küzd. A helyettes államtitkár szerint hibáztak, amikor nem néztek alaposabban utána, milyen nézeteket vall a Rinascita szerkesztősége.
Utasíthatja ugyan Orbán Viktor a belügyminiszterét, vagy akár a rendőrséget, hogy kellő körültekintéssel járjanak el egy-egy tüntetés bejelentésének tudomásulvételekor, de kormányfői ukázra senki nem tilthat be jogszerűen egy rendezvényt – még ha az megbotránkoztató vagy ízléstelen is. Viszont minden alkotmányellenes, rendbontó tüntetés feloszlatható, sőt a sértő, embertelen nézetekkel szemben a legjobb fellépés, ha egy-egy politikus tekintélyét latba vetve, akár személyes jelenlétével véd meg egy kisebbséget. Jogi kisokos a radikális motoros vonulás betiltásáról.
Hosszú, több mint egyéves vitafolyam egyik főszereplőjévé válhat Magyarország Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint, aki úgy látja, bő egy évvel az EP-választások és öt hónappal a németországi voksolás előtt az európai baloldal minden eszközt felhasznál majd, hogy Magyarországon keresztül bírálja az európai jobboldalt.
"Agyagba döngölni a kommunistákat" – ezzel az 1989-ben elhíresült mondattal vált szélesebb körben ismertté a Fidesz egyik alapítója, Németh Zsolt. Az első és a második Orbán-kormányban is külügyi államtitkárként dolgozó politikust arról kérdeztük, hogy 25 év múltán még mindig érvényesnek tartja-e az 1989-ben kitűzött célt, miért nem megy a múlttal való szembenézés, és mit keresnek a egykori pártállami politikusok – többek között jelenlegi főnöke – a Fideszben.
Utcára vonultak az ózdi kórház dolgozói, miután több mint egy évvel a beígért emelés után sem kapták meg a fizetéskiegészítésüket. A kormány korábban azt ígérte, legkésőbb április 1-jéig rendezik a kérdést, ám mivel ez nem történt meg, a dolgozók a városháza elé vonultak.
Másfél milliárd forintot költött a kormány tavaly az ügyintézés megkönnyítésére, az építési engedélyeztetés egyszerűsítésére. Az új rendszer bevezetésével és mellette a közigazgatás átszervezésével felforgatta az építkezni, felújítani akaró állampolgárok és a velük foglalkozó hivatalnokok életét. A Belügyminisztérium szerint ezek csak átmeneti nehézségek, a hivatalnokok állítják, a digitalizálás visszájára fordult: több a papír, mint a hagyományos rendszerben.
Ismét kifogta az ellenzék vitorlájából a szelet a Fidesz. Bár a bizonytalanok kezét megkötő regisztrációt az Alkotmánybíróság kilőtte, a rezsicsökkentéssel egy olyan kampányfegyvert vetett be a kormánypárt, mellyel a magyarok legfőbb félelmeire, szorongásaira adhat választ. Hiába magas még mindig az elégedetlenek aránya, még a bizonytalanok körében is a Fidesz tudott újabb támogatókat szerezni.
Áder János március 25-én aláírta az alaptörvény negyedik módosítását – adta hírül a hvg.hu hétfőn este hét órakor az Országgyűlés honlapján szereplő adatok alapján. Hasonló értelemben tájékoztatott az Index és az Origo is. Csakhogy az Országgyűlés honlapján mára a köztársasági elnök aláírásának dátumát március 20-ára korrigálták. A határidőkön sok múlik, hiszen az Alkotmánybíróság szerepét pont az ilyen eljárási hibák vizsgálatára korlátozta a parlament fideszes többsége. Az Országgyűlés sajtóosztálya szerint nincs ügy, mindössze a nyilvántartásba vételkor történt elírás.
Elősegíthet-e egy esetleges választási csalást a határon túli magyarokra vonatkozó statisztikák eltitkolása? Mekkora veszélyt jelent a külhoni állampolgárokra, hogy a magyar állam a választások előtt hónapokig levelezget velük? Egyáltalán érdemes-e energiát ölni egy olyan csalásba, amely rájuk épít? Az elmúlt hetekben számos legenda kapott lábra, utánajártunk, van-e alapja a suttogó propagandának. Egyelőre a Fidesznek sincs ötlete a maga állította csapda kikerülésére.
Egymás ellen küzdött az MSZP és az Együtt 2014–PM egy olyan kerületben, ahol korábban sem tudott győzni baloldali jelölt, ahol még a civil jelölteket is többre tartották még pár éve, mint a pártok jelöltjeit. A Bajnai Godron fémjelezte mozgalom sikerként ünnepli a második helyezést, viszont a Fidesz úgy tudott győzni, hogy még növelte is a támogatói számát 2010-hez képest. Az MSZP-ben igyekeznek „túllépni” a negyedik hely jelentette fiaskón.
Mi az egyetlen akadálya a Fidesz nagyszabású társadalom- és rendszer-átalakító törekvéseinek? Miért beteg a hazai gazdaság, miért késztet százezreket fájdalmas váltásra a kormány? Mi hajtja a Fideszt a politikai berendezkedés teljes átszabására 2010 óta, milyen „demokráciadilemmák” foglalkoztatják Orbán Viktort, és miért van „szereptévesztésben" az Ab? Interjú a Miniszterelnökség vezetőjével a kormány 3 évéről.
A mentés kiválóan sikerült, a kommunikáció volt rossz – így értékelik a Fideszben és a kormányban forrásaink szerint a hókáosz kezelését. Szerintük hiba volt a „pattogós” Pintérre bízni a tájékoztatást, akinek ideje sem nagyon volt erre. A Fidesz felső vezetésében a kormányszóvivői irodát és az autópálya fenntartóját hibáztatják, és szigorúan név nélkül, de bírálják Orbán stábját is, amelyik szerintük csakis a kormányfő személyes reputációjával foglalkozott a kritikus napokban.
Ismét pattanásig feszült a helyzet az M1-es autópályán, amit a csütörtöki intenzív havazás a leginkább érintett, és amelyek több ezren a hó fogságába kerültek. Bár a rendőrség szombat délre az autósok többségét kiszabadította, estére ismét óriási dugó alakult ki. A rendvédelem hóátfúvásokra és jegesedésre panaszkodik, olvasóink szerint viszont az út csontszáraz és szélcsend van. Nem sokkal éjfél előtt rendőri felvezetéssel megindult a forgalom az autópályán.
Az autópályán sétáló kamionos párt vette fel a miniszterelnök az M1-en szombaton, amikor tájékozódni indult a helyszínre a katasztrófavédelem munkájáról.
A közutakon a havazással összefüggésben nincs mentésre váró személy, 182 jármű mentése folyamatban van – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a police.hu-n. Az elzárt települések száma 31, az elzárt utak száma 57, az elzárt útszakaszok száma 41.
Újabb hétszáz rendőrt irányított az M1-es autópálya térségébe szombat délelőtt az országos rendőr-főkapitány. Papp Károly ezt szombaton a mentést irányító műveleti központban jelentette be, ahol Pintér Sándor belügyminiszterrel és Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgatóval beszámolót tartottak az elmúlt napok rendkívüli, télies időjárása nyomán kialakult helyzet részleteiről.
Az MSZP arra hívta fel figyelmet szombaton, hogy a 2010-es kormányváltás óta a tízszázalékos rezsicsökkentésnél nagyobb mértékben nőttek az energiaárak és a közműszolgáltatások díjai.