Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Becsempészett egy félmondatot a Fidesz a belügy egyik törvénytervezetébe, hogy felmentse a parlamenti képviselőket az egyik összeférhetetlenségi szabály alól. Ha megszavazzák a tervezetet, egyesen a parlamentből ülhetne át legalább két képviselő a havi 498 ezer fixet biztosító Független Rendészeti Panasztestületbe. Az Országgyűlés létszámcsökkentése miatt sokan jelenleg is keresik a menekülő útvonalat.
„Holokausztiparról”, „hullarablásról”, „bűnbakképzésről”, „elfolyatott” milliárdokról beszélt hétfőn egy jobbikos képviselő, amikor a parlament egyik bizottságában a holokauszt 70. évfordulójára épülő emlékközpontot bírálta. A bizottság fideszes elnöke, L. Simon László „kisstílű és pitiáner antiszemitának” nevezte Novák Elődöt, majd a Fidesz kedden közleményben ítélte el a jobbikos képviselő bizottsági felszólalását. Novák korábban már több pénzbüntetést is begyűjtött zsidózó kijelentései miatt.
Kokainvád Szombathelyen, százmilliós korrupciós gyanú Zuglóban, mocskos kampány Baján. A Fidesz az ellenzékre mutogat a sorozatos botrányokért, de valószínűbb, hogy az egymásnak feszülő helyi pártemberek kezdték nyírni egymást. A vezetőség képtelen kontrollálni a helyi konfliktusokat, és most üt vissza, hogy 2010 előtt ráerőltették a helyi szervezetekre a pártvezetés embereit.
Félévente „polipnak”, „elefántnak”, „uzsorásnak” titulálva szól be az OTP-vezérének, interjúiban nem kíméli a kormány minisztereit sem. A pártban állítják, hosszú évek után most került be először egy Kövér Lászlóhoz hasonlóan befolyásos politikus a Fidesz legfőbb döntéshozó testületébe. Hogyan lett a pártban sokáig csak „gyüttmentnek” tartott Lázár János a miniszterelnök jobbkeze, változtathat-e a párt irányán az új alelnök? A Miniszterelnökséget vezető államtitkár politikai portréja.
Rettegnek attól a kormánypolitikusok, hogy megcsúszott reformok miatt a minisztériumi tisztviselők sokat hibáznak majd a kampányban. Az apparátus viszont attól fél, hogy a politikusok diktálta rohamtempó miatt megúszhatatlanok a bakik, a felelősség pedig az ő nyakukba hullik. Kölcsönös félelmek bénítják az erőteljesen központosított kormányzat működését fél évvel a választások előtt. Lázár János már tavasszal arról beszélt lapunknak, 500-600 ember akadályozza meg az apparátusban hatékonyan a Fidesz országátalakító tevékenységét. A türelmetlenséget jelzi, hogy miniszteri biztost ültettek a Klik nyakába.
Két jelentős fordulat is történt az új médiahatósági elnök kinevezése után. Kommandós akció keretében fogták el Szalai Annamária volt főtanácsadóját, majd pár héttel később távozott a hatóságtól a második ember, a frekvenciaügyekkel foglalkozó Mátrai Gábor. Az ügyre rálátó források nem tudták megmondani, hogy a két ügy bármilyen formában összefügg-e, de azt elismerték, a két vezető között volt kapcsolat. A hvg.hu úgy tudja, a volt főtanácsadó a nemzetbiztonság embere volt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszegte a szolgálatok szigorú szabályait.
Mi köze a devizahiteleknek a Szent Koronához? Hogy került az echelon tanú, Molnár F. Árpád a parlamentbe? Valóban a Jobbikhoz köthetőek az otthonvédő szervezetek? A hvg.hu utánajárt, kiknek a vezetésével, milyen ideológiák és törésvonalak mentén szerveződnek az egymással is rivalizáló, egyik tüntetést a másik után szervező devizahiteles szervezetek.
Független államot teremtettek elődeink, mert tudták, hogy a függetlenségében sérült állam nem tudja szolgálni a hazát, a hazában élő magyarok és nem magyarok érdekeit - mondta Kövér László Kassán, a Löffler Béla Múzeumban, hétfőn.
Két évtizeden keresztül kizárólag jobboldali lapokat védett a bíróságon. Gyakran veszített a Magyar Nemzet és a Hír Tv elleni helyreigazítási perekben, legutóbb Orbán Viktor főtanácsadóját is képviselte. Kilenc éven keresztül Csurka István lapjának is dolgozott, a médiahatóság panaszbizottságában pedig kinyilvánította, hogy a Szent Koronából nem lehet viccet faragni. A milliárdos téttel bíró ügyeket már Szalai Annamária alatt lezárta az NMHH, így Orbán jelöltjére, Karas Monikára elsősorban a sajtószabadsággal foglalkozó elvi kérdések maradtak.
Lázonganak a legnagyobb budai zöldterület, a Tabán megmentéséért küzdő civilek a park közepére épített wellnessközpont és szórakozóhely ellen. A helyi lakosok szerint az éjjel is nyitva tartó terasz annyira hangos, hogy nem tudnak aludni tőle, ráadásul az Oxygen elé tervezett parkoló „sebet ejtene” a parkon. A szórakozóhely zajszintméréssel próbálja lezárni a vitát, az önkormányzat pedig fogadkozik, hogy nem tervez parkolót. Az iratok és egy polgármesteri levél viszont mást mutat.
Mi garantálja, hogy a hazai vásárlók által annyira kedvelt, „magyar termékként”, „hazai specialitásként” reklámozott élelmiszerek egyben jó minőségűek is legyenek? Biztosítja-e a hungarikum védjegy, hogy a karcagi birkapörköltbe első osztályú őrölt paprika kerüljön? A kormány erre törekszik, ám közben közleményháborúban áll az őt bíráló civilekkel. A hazai gasztronómiát megemelő egyesület viszont a maga tanúsítványával volt képes felpörgetni a minőséget garantáló családi gazdaságokat.
Hónapok óta sikertelenül keresi a miniszterelnök az áprilisban elhunyt Szalai Annamária utódát. A hvg.hu úgy tudja, már le is mondtak arról, hogy idén új elnököt válasszanak a médiahatóság élére, ám az átmeneti megoldásként kitalált törvénymódosítást Áder János megvétózta. A tét óriási: rövidesen dönteni kell a milliárdokat érő mobiltelefonos frekvenciákról, amely több millió embert érint. Egy alkotmányellenes megoldás újabb, elhúzódó perekhez vezethet, de a Fidesz még a választások előtt nyélbe ütné az ügyletet.
Leszedetné a hvg.hu oldaláról Orbán Viktor főtanácsadója a róla, utcán készült képeket, arra hivatkozva, hogy ő nem közszereplő. Habony Árpád jogi képviselője szerint a képekkel csak „gyalázkodó kommenteket” akartunk generálni. A tanácsadó máskor örömmel szerepelt a médiában, nyilatkozott az egyik színésznőhöz fűződő romantikus kapcsolatáról, számtalan kép jelent már meg róla, egyeseket maga Orbán Viktor helyezett ki a Facebook-oldalára.
Horn Gyulának az SZDSZ volt az igazi ellenzék, mellyel szüntelen küzdött miniszterelnöksége alatt – írta nekrológjában Tamás Gáspár Miklós. Az azóta letűnt párt 1992 és 1997 közötti elnökét kérdeztük Horn tárgyalási stílusáról, taktikai húzásairól. Pető Iván szerint az ösztöneire hallgató, a közhangulatra mindig figyelő volt kormányfő egyszer követett el súlyos hibát, melynek máig ható következményei vannak a baloldalon.
Még mindig a tavaszi válásból adódó poszttraumás tünetekkel küzd az ellenzéki térben helyét kereső LMP. A legkisebb ellenzéki párt a szakadárok távozása után elővette azok ötletét az „új pólus” megteremtésére, így olyan neveket igazolnának le, mint Sólyom László, Ángyán József vagy Tölgyessy Péter. Miként azt is firtatják, hogy a plebejus Orbánnal szemben miként lehet plebejus politikát folytatni.
A következő héten már a nyári vakációzásra készülhetnek a képviselők a Házban, ám két fideszes képviselőnek annyira sürgős lett egy nem túl jelentős ügy, hogy további munkára kényszeríthetik kollégáikat. Hétfőn döntenek arról is, melyik diktatúrára kell erősebben emlékezni, a múlt borzalmai közül melyik volt borzalmasabb.
Elkészült az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes szakértői, tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak az értékelése a magyar alaptörvény negyedik módosításáról. A szervezet szóvivője péntek este juttatta el az MTI-nek a dokumentumot, amelyben a VB üdvözli a kormány néhány lépését, viszont fenntartásai vannak az alaptörvény több előírásával kapcsolatban.
Ha keresztülmegy a parlamenten az alkotmányügyi bizottság javaslata, újra lesz LMP-frakció, Schiffer András pedig ismét az élére állhat. Ezt a döntést az Alkotmánybíróság kényszerítette ki az Országgyűlésből, ám az eddig szigorú bizottság most még az alkotmánybíráknál is engedékenyebb lett: javaslata alapján akár Gyurcsány pártja is megkaphatja a rég áhított frakciót. Igaz, a Fidesz szerint ez nem így van.
A politikai megosztottsággal magyarázható, miért nem tenné teljesen átláthatóvá a pártok kampányköltéseit a Fidesz. Az egyéni jelöltekre viszont szigorú szabályokat vezetnének be, a költési limitet pedig megemelik, mert az 1997-es szabályok már nem életszerűek. Ugyanakkor sem a pártok mellett kiálló civilekre, sem a plakátcégekre nem terjesztenék ki a szabályokat, mert a beterjesztő szerint ez túlszabályozottságot hozna, és alkotmányos aggályokat is felvett. A kampányfinanszírozási törvényről Gulyás Gergelyt, a Fidesz szakpolitikusát kérdeztük.
Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
Észrevette, hogy egyre kevesebb a pozitív hős? Megmutatjuk, miért volt kellemes a mozi a világháború után, és hogyan tűnt el a határ a hazugság és a valóság közül.