Nincs elég képviselője ahhoz a Jobbiknak, hogy törvényt megerősítő népszavazást kérjen az átmeneti rendelkezésekről és az egyházügyi törvényről. Az Alkotmánybíróság 2009-ben a szintén jobbikos Morvai Krisztina egyik kezdeményezését értékelve leszögezte, legalább a képviselők egyharmadának támogatása kell egy ilyen referendum kiírásához. A Fidesz a két nap múlva hatályát vesztő 1989-es alkotmányra hivatkozva mondott nemet a Jobbiknak.
Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.
A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.
Bátor, kockázatos húzás volt az LMP részéről, hogy nyíltan szembement a Fidesszel. Ám hiába állt össze a "Gyorskocsi utcai koalíció", az ellenzék még mindig nem tud elég nagy tömeget megmozgatni - írja Török Gábor a blogján.
A Magyar Szocialista Párt teljes támogatásáról biztosítja Nagy Navarro Balázsékat, akik még december 24-én is éhségsztrájkolnak a független magyar média jogaiért a Magyar Televízió Kunigunda utcai székházánál.
Az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) közleményben biztosította teljes támogatásáról az MSZP pénteki fellépését, amelynek során a párt képviselői Mesterházy Attila elnök vezetésével csatlakoztak a Parlament előtt tartott tiltakozó megmozduláshoz.
Nagy erővel zajlik a Demokratikus Koalíció (DK) tagtoborzása. Az újszülött Gyurcsány-párt 1500 tagnál tart, és a pártelnök becslése szerint hetente átlagban 400 fővel bővül a taglétszám. A baloldal új reménységének pécsi toborzásán jártunk, ahol az ünnepi időszakra tekintettel a Mikulás is képviseltette magát, Gyurcsány pedig az LMP-t dicsérte.
Töréspontig jutott a baloldali támogatottságú Szabó Lóránd dombóvári polgármester és a jobboldali többségű képviselő-testület viszonya, miután a Fidesz-KDNP képviselői felfüggesztették tisztségéből Szabót a költségvetési koncepció átírása miatt. Az ügy a bíróság előtt folytatódhat.
Önálló házőrség vigyázhatja jövőre a rendet a parlamentben és garantálná a mindenkori házelnök biztonságát – a hvg.hu értesülése szerint ezt tartalmazza a Kövér László stábja által kidolgozott sarkalatos törvénytervezet. A csapat a parlamenti beléptetést felügyelő és a házelnök védelmét ellátó rendőrökből verbuválódhat, tovább gyengítve az elsorvadásra ítélt Köztársasági Őrezredet. Kövér velük regulázhatná meg a botrányt keltő képviselőket is.
Gyurcsány Ferenc kiválása és az „öregek” háttérbe vonulása után megkérdőjelezhetetlen lett Mesterházy Attila hatalma az MSZP-ben. A pártelnöknek viszont alig fél éve van arra, hogy fiatalítson, átszervezze a pártot és növelje a szocialisták népszerűségét. Az MSZP-ben úgy vélik, ha ez a következő kongresszusig nem sikerül, újult erővel folytatódnak majd a belső harcok. Mesterházy a régi struktúrák megkerülésével próbálja ráncba szedni az MSZP-t.
Jelentős fizetésemelkedést eredményező ötletekkel bombázta szét a parlament illetékes albizottsága a képviselői juttatások átláthatóságát célzó koncepciót. A fideszes frakcióvezető eredetileg azért akarta megemelni az alapilletményt, hogy ne lehessen a különféle pótdíjakkal, költségtérítésekkel trükközni, ám a kormánypárti képviselők arra használják a tervezetet, hogy újabb plusz pénzeket szerezzenek. Nőhet a benzinpénz, jöhetnek a négycsillagos hotelszámlák és a magas pótdíjak.
Míg Orbán Viktor 2006-ban megbocsátandó bűnnek tartotta a lakosság eladósodását, addig a devizahitelezési boom idején az országot vezető Gyurcsány Ferenc tartott a kockázatoktól. Ennek ellenére a 2002 és a 2008 közötti kormányok szinte semmit nem tettek a devizahitelezés leállításáért, mert attól tartottak, hogy a lakosság haragudna, ha megfosztanák az olcsó hitelektől. A jegybankelnökök szerint közvetett módon a katasztrofális gazdaságpolitika szolgáltatta ki a fogyasztani akaró polgárokat. A cikksorozatunk második része a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány felelősségét firtatja.
Nemcsak a frakcióalakítás jogát veszítette el fél évre a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Párt, de az őt követő képviselők még a parlamenti bizottságokból is kiszorultak. Mivel az illetékes bizottság nem vette napirendre a kérdést, egyelőre nem vehetnek részt a testületek munkájában, ami jelentős pótdíjkiesést jelent. A hvg.hu úgy értesült, ez is a DKP és az MSZP közötti vitára vezethető vissza.
Hetek óta azon megy a vita az MSZP-ben, hogy Gyurcsány Ferencet és híveit a frakcióalakításuk megakadályozásával „szorítsák ki” vagy a konfliktusok békés lezárásával tegyék lehetővé a „kiválást”. Ezeken a kifejezéseken múlik ugyanis, hogy a Demokratikus Koalíció Pártjának lesz-e önálló képviselőcsoportja a parlamentben, ami nélkül a volt miniszterelnök támogatói több tízmilliós támogatástól, bizottsági helyektől és posztoktól eshetnek el. Az MSZP szakadásának története.
Terjednek Borsodban az ellenzék által bírált és antidemokratikusnak tartott intézkedések. Csütörtökön Miskolcon csonkítottak a képviselők véleménynyilvánítási lehetőségein. A megye második legnagyobb városában, Ózdon már korábban megszüntették a napirend előtti felszólalásokat, amit áprilisban tetéztek a széksértési rendelettel. A közigazgatási hivatal idáig nem emelt kifogást az intézkedésekkel szemben.
Több hamis hiedelem is kötődik az átalakulás előtt álló magyar választási rendszerhez: így soha nem iktatták az alkotmányba a 200 fős parlamentet, ahogy az Alkotmánybíróság sem követeli a parlamenttől a kisebbségek országgyűlési képviseletét. A Fidesz választási koncepciója arra utal, hogy a kormánypárt megkönnyítené a kétharmad újbóli megszerzését, a határon túliaknak adott „félszavazat” pedig nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért dupla vagy semmi alapon járna nekik a szavazati jog – állítja Jakab András, az alkotmánykommentár szerkesztője, a Heidelbergi Egyetemen oktatója a hvg.hu-nak adott interjúban.
Bár nincs nyilvánvaló ok a korábbi, az elmúlt húsz évben jól vizsgázott választási rendszer leváltására, a reform nagy lehetőség lenne a kulturáltabb politikai légkör, a párbeszédre alapuló kormányzás és parlamenti politizálás megteremtésére. Ám a kormánypártok eddigi javaslatai inkább az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot erősítené – elemezte a választójogi reformot a Közép-európai Egyetem docense, Enyedi Zsolt.
Komoly dilemmát okoz a Fideszben, hogyan teljesítse a párt a hazai kisebbségeknek – többek között a cigányságnak, németeknek, szlovákoknak, horvátoknak – a kedvezményes mandátumról tett ígéretét. A hvg.hu úgy tudja, a párt elnökségének hétfő ülésén Orbán Viktor és Kövér László között élénk vita folyt a kérdésről. A házelnök szerint félmegoldás lenne, ha csak a legnagyobb közösségek jutnának képviselethez a parlamentben.
Nincs kőbe vésve a Fidesz választási reformkoncepciója, a kormánypárt néhány alapvető tézistől eltekintve nyitott az ellenzék javaslataira – jelentette ki Lázár János egy keddi bizottsági meghallgatáson, ahol a többi parlamenti párt képviselőinek válaszolt. Pártja többek között kész csökkenteni a bejutási küszöböt, változtatni a kopogtatócédula-gyűjtés jelenlegi rendszerén, igaz, Lázár a legfontosabb kérdésekre nem válaszolt. Így arra sem, miért akarja túlkompenzálni a győztes képviselőket a Fidesz, és miért ragaszkodik a második forduló eltörléséhez.
Ha választásra kényszerül, inkább Gyurcsány Ferenc mellé áll az ügyészséggel és a Fidesszel szemben, igaz, a volt miniszterelnököt szívesen látná már a párton kívül. Nem tart attól, hogy Gyurcsány "magával viszi a tagságot", és nem zárja ki, hogy később pártközi alapon együtt tudnak majd működni, viszont ígéri, az MSZP-n belüli furkálódásnak erős kézzel fog véget vetni. A frakcióvezetőkkel készült interjúsorozatunk harmadik részében Mesterházy Attilát a szocialisták kitörési kísérleteiről, a várható pártszakadásról kérdeztük.
Bagdadba, az iraki magyar nagykövetség élére neveznék ki a korábban könnyített magyar állampolgársághoz jutó Oszama Naffát.
Forgatókönyvet vázolt fel a kormányközeli intézet a nem szimpatikus civilek megregulázására.
Az Oscar-díjas Saul fia rendezője a francia ellenállás legendás alakjáról forgatja következő filmjét.
Magyar szerint azt kellene vizsgálni, mely cégek építették a több mint 900 milliós ingatlant.
Egy évig tartott előkészíteni a hatalmas generátor háromszáz kilométeres útját.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
