Nem a tervek szerint halad az utóbbi napokban újabb fordulatokat hozó megfigyelési botrány, vagyis a Pegasus-ügy vizsgálatával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke – tudta meg a hvg.hu. A Péterfalvi Attila vezette hatóság három hónapja kezdett bele a Pegasus-kémprogram hazai felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott vizsgálatba.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke - még nem jutott a végére

MTI

A NAIH-vizsgálat pár héttel azután indult, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként a Direkt36 megírta:

magyar célszemélyek ellen is használhatták vélhetően állami szervek az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.

A botrányt az okozta, hogy a tényfeltáró anyag és az azóta is folyamatosan szivárgó újabb és újabb információk szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai – megfigyelésére használhatták a magyar állami szervek a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele:

Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Másfél hónappal a NAIH-vizsgálat megindítása után, szeptember második felében kérdezte meg először a hvg.hu Péterfalvit, hogy mikorra készül el a jelentésével. A hatóság elnöke akkor azt mondta, meglátása szerint kell még másfél hónap a vizsgálat lezárására. Azt is megjegyezte, hogy az ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra.

A másfél hónap leteltével, november 2-án ismét megkerestük Péterfalvi Attilát, hogy a vizsgálat állásáról érdeklődjünk, ám az elnök további türelmet kért. Akkor azt mondta, még 1-2 hétig eltarthat, mire eredményre jut. Egy hét elteltével, ismét rákérdeztünk Péterfalvinál az ügy állására, de most már csak annyit mondott:

a vizsgálat folyamatban van, és “egyelőre nem is látom a végét”.

Eközben az utóbbi napokban is fontos részletek derültek ki az ügyben. Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresztül vásárolta meg az izraeli NSO cég termékét. Bár a testület DK-s tagja, Vadai Ágnes szerint a vásárló valójában nem a Belügyminisztérium volt, Kósa beismerésének érdemi részét a kormány azóta sem cáfolta.

Kósa Lajos beismerte, hogy a magyar állam megvásárolta a Pegasus kémszoftvert

MTI / Máthé Zoltán

Aztán a 24.hu Kósa beismerése után az izraeli gyártóhoz fordult és megkérdezte, mit szólnak az NSO-nál a magyarországi fejleményekhez, lesz-e bármilyen következménye annak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoftvert. A cég röviden reagált a kérdésekre, azt írva: „Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO

nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását.”

Azóta közvetve Stummer János, az Országgyűlés egy másik bizottságának, a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a jobbikos elnöke is újabb részletekkel szolgált: eszerint jelenleg is él a magyar Pegasus-szerződés, és több mint 100 személlyel szemben vetették már be itthon a kémszoftvert. Stummer azt is mondta, az izraeli céghez, az NSO-hoz fordul, hogy megtudja, hogyan detektálja a cég a visszaélésszerű használatot, és mit tesznek ellene.

Kormánypárti politikusok is megszólaltak, Kósa nyilatkozatára reagálva. A Telexnek Halász János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes alelnöke például azt mondta, szerinte Kósának nem kellett volna elszólnia magát az ügyben. Úgy fogalmazott: ami a bizottsági ülésen elhangzik, azt "nem mondja el az ember", majd Kósára utalva hozzátette, hogy

jó lett volna, hogy ha Kósa Lajos is ehhez tartja magát"

Kerényi János fideszes képviselő szerint az ügy nem zavarta meg a kommunikációjukat, mivel szerinte "vidéken evvel olyan nagyon nem foglalkoznak". Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az RTL Klub Híradójának megismételte azt a korábbi kormányzati állítást, miszerint “minden megfigyelés törvényes volt Magyarországon 2010 óta”. A hvg.hu írta meg egyébként, hogy egyre nő a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések száma, az igazságügyi miniszter nyár közepéig idén csaknem ezerre adott engedélyt.

Szijjártó utóbbi megállapítása azért is érdekes, mivel mint arról korábban írtunk, éppen az a gond a törvényi szabályozással, hogy túlságosan tág teret enged a megfigyeléseknek. Pintér Sándor belügyminiszter például már 2016-ban kijelentette: “egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.