Kedden éjfél előtt néhány perccel Halász János fideszes országgyűlési képviselő benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot, amely alapján komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást.  

A javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítaná össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását és befolyásolni próbálják a közéletet. 

A listára kerülés következménye komoly forrásmegvonással és egyéb következményekkel jár: onnantól kezdve az adott szervezet nem gyűjthet adó 1%-ot, és a vezető tisztségviselőknek, alapítóknak, felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagoknak kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, és kiemelt közszereplőkké válnak. Ezen felül minden támogatótól magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy a támogatás nem külföldről jött. 

A benyújtott javaslatból világosnak tűnik az is, hogy minden külföldről érkező pénzt az ország szuverenitását veszélyeztető tényezőnek akar láttatni a kormány, így az átlátható pályázati rendszerekben szerezhető támogatások is veszélybe kerülhetnek, ilyenek például az EU-s pályázatok is.  

Amennyiben valaki engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, azt megbírságolják: az adott szervezetnek az elfogadott támogatás összegének 25-szörösét kell kifizetnie 15 napon belül a hatóságoknak. Amennyiben ezt nem tudja megtenni határidőre vagy másodjára is elfogad külföldi támogatást a tiltás ellenére, úgy a pénzmosás elleni szerv eltiltja a szervezetet a közéletet befolyásoló tevékenységtől.

A vizsgálódás részeként a hatósági szerv kivonulhat az érintett szervezetekhez, a helyszínen belenézhet bármilyen iratba, számítógépbe, adathordozóba, és ezekről készíthet másolatot is, valamint az intézkedéshez kérhet segítséget a rendőrségtől is.  

A törvényjavaslatra azért van szükség annak benyújtója szerint, mert „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra az elmúlt években. Az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Bebizonyosodott, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak” – olvasható a szöveg elején, amiben megfogalmazták azt is, mely esetekben veszélyezteti egy szervezet az ország szuverenitását. Ez minden olyan tevékenység, amely negatív színben tűnteti fel vagy sérti 

– az ország független, demokratikus, jogállami jellegét,

– a nemzet egységét és összetartozását, a határon túli magyarokért való felelősséget, 

– a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét,

– a békét, a biztonságot és az együttműködést más országokkal,

– az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját. 

A szövegben szerint külön veszélyt jelent a választói akarat és a demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység. 

A javaslat alapján az új szabályozás a törvény elfogadása utáni harmadik napon lép életbe, de a listára kerülő szervezeteknek csak a következő adóévtől lenne tilos adó 1%-ot gyűjteni. Az, hogy mikorra kell javaslatot tennie a kormánynak a Szuverenitásvédelmi Hivatal felé a listára szánt szervezetekből, nem derült ki. 

Nem volt előjel nélküli a keddi törvényjavaslat benyújtása: Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében azt mondta, hogy a nemzeti ünnep után jön a húsvéti nagytakarítás. „Átteleltek a poloskák” – tette hozzá. A kormányfő ezzel arra utalt, hogy hamarosan olyan törvényeket fogad majd el a parlament, amelyek segítségével „felszámolják a pénzügyi gépezetet”, amely szerinte „korrupt dollárokból” vett meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat. Az ikonikus poloskázós beszéd után Orbán hamar magyarázkodni kezdett, később a Fidesz politikusai, megmondóemberei és a párthoz közeli elemzők is igyekeznek relativizálni a miniszterelnök szavainak súlyát. A beszéd nagy felháborodást váltott ki többek között pszichológusok és segítő szakemberek körében is, ezért petíciót indítottak Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen címmel. Elutasítását fejezte ki közleményében a Magyar Bírói Egyesület is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az eset után úgy fogalmazott, hogy kommunikációs pokol szabadulhat el.

2023 végén fogadta el a kormány az Alaptörvény 12. módosítását, ezután hozták létre a Szuverenitásvédelmi hivatalt, amely elméletben a külföldi befolyást vizsgálja Magyarországon. Vezetőjévé Lánczi Tamás volt kormányhivatalnokot nevezték ki havi csaknem 5,5 millió forintos bruttó fizetéssel. A törvény szerint a hivatal egyedi ügyeket vizsgál, így tett az Átlátszó oknyomozó portállal, 444.hu-val, és a Transparency International magyarországi szervezetével is, de bármelyik civil szervezett érintetté válhat: Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint a hivatal egy újabb eszköz arra, hogy a célba vett civil szervezetek lejáratását, ellehetetlenítését, és az életük megnehezítését szolgálja.

A Transparency International Magyarország tavaly októberben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük nemcsak az Szuverenitásvédelmi Hivatal róluk készült jelentése, hanem a hivatal léte és az azt megalapozó törvényt is alkotmányellenes, mivel már homályos fogalmak alapján, konkrét bizonyíték vagy gyanú nélkül is vizsgálatot indíthat bárki ellen, a vizsgált személy vagy intézmény viszont minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben akár személyes vagy üzleti adatok is szerepelhetnek. 

Idén februárban a Lánczi vezette hivatal a 2022-es választási visszaélésre, és a USAID körüli botrányokra, valamint az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépéseire hivatkozva a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok szigorítását szorgalmazta – állt közleményükben. Azt írták, hogy szét kell választani a valódi civil szerveződéseket és azokat a közéleti szervezeteket, amelyek politikai tevékenységet folytatnak. Akkor azzal zárták le a közleményüket, hogy dolgoznak a javaslatokon, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a „külföldről finanszírozott közéleti szervekkel szemben”.

Nyitóképünkön Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke látható.