Vu Ja-csün a jövőre készült már időben, január elsejétől ezek az offshore alapítványok nem lesznek adókötelesek, de a többi offshore cég igen. A szupergazdagok szuper gyorsasággal vágnak bele hasonló alapítványok létrehozásába külföldön.

Augusztus óta 35%-al nőtt az ilyen alapítványok száma csak a Bank of Singapore-nál

Erről számolt be a bank egyik vezetője, aki a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott. Több mint ezermilliárd dollár vándorolhat így új búvóhelyre a sasszemű kínai adóhivatal elől. Miért csap le ily hirtelen a szupergazdagokra a pekingi vezetés?

Pénz kell az államkincstárnak 


Pekingben attól tartanak, hogy összedőlhet a hitelpiramis és meginoghat a pénzügyi stabilitás. Ennek az évnek a pénzügyi stabilizáció lett volna a központi gazdasági programja, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A kínai gazdaság irányítója, Liu Ho miniszterelnök-helyettes a helyett, hogy a pénzügyi stabilitással foglalkozna, jelenleg főtárgyaló az USA-val folyó létfontosságú kereskedelmi tárgyalásokon. De ettől még a probléma megmarad- erről is beszéltek azon az ünnepi fórumon, ahol megemlékeztek a gazdasági reform negyvenedik évfordulójáról. 1978 decemberében indította el Kínát a nyitás útján az akkor 75 éves Teng Hsziao-ping. A kommunista párt által szigorúan ellenőrzött kapitalizmus pompásan bizonyított: Kína a világ második számú nagyhatalma lett. De hogyan tovább? Pekingben egy másik tanácskozást is tartottak. Ezen ugyancsak Hszi Csin-ping elnökölt.

Kína első embere az ellenőrzés szigorítását szorgalmazta 

A szupergazdagok már kaphattak előzetest a hatalom elszántságából. Az ősszel eltűnt Fang Bin-bin, a Mennyei Birodalom egyik legismertebb színésznője, akinek kiváló kapcsolatai voltak a hatalommal. Néhány nap múlva kissé megviselten előkerült. Kiderült, adócsalás miatt vallatták. Majd rásóztak egy csillagászati büntetést, 128 millió dollárt. Vagyis Pekingben nem viccelnek. A saját embereiket sem kímélik. Persze a kiválasztás szempontjai távolról sem politikamentesek.

A hatalom emberei is dollár milliárdosok 

Ezt is meg is írta évekkel ezelőtt a New York Times, melynek a tudósítóját ki is utasították Kínából. Pekingben azt is kinyomozták, hogy ki köpött: a legfelső kommunista vezetés egy már nyugdíjba vonult tagja. Lefogták és 90 milliárd jüanos vagyont találtak a család számláin. Ez dollárban több mint 12 milliárd. A lebukott vezetőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ennek kettős haszna volt Hszi Csin-ping elnök számára, megszabadult egy politikailag kényelmetlen figurától, és a nép előtt bizonyíthatta, a legfelső vezetést sem kíméli, ha az korrupt.

Mindeközben négy év alatt megkétszereződött a kínaiak offshore vagyona 

A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. Csakhogy ez időigényes művelet. Aki későn ébredt, már lemaradt, mert január elsején életbe lép az új adótörvény. Az offshore számlák is adókötelesek lesznek, ha nem mentették a vagyont alapítványokba- külföldön.

A szaúdi megoldás 

A trónörökös bezáratta az oligarchák jó részét egy luxus hotelbe, és csak akkor engedte el őket, ha lemondtak vagyonuk legkevesebb 40%-áról. Az államkincstár feltöltésének ezt a kevéssé ortodox módját még nem alkalmazzák Kínában, de a szupergazdagok félnek. Egyre többen szereznek külföldi útlevelet és hoznak létre családi bizalmi vagyonkezelői alapítványt valamilyen adóparadicsomban valamelyik családtag nevére, hátha így elkerülhetik a sasszemű pekingi adó nyomozók figyelmét, és nyugodtan élvezhetik vagyonukat - külföldön.