Besült fővárosi e-jegyrendszer: Először szólalt meg a kivitelező cég volt magyar vezetője
A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég megszüntette a nyomozást az egyik legkudarcosabb fővárosi beruházás, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszere ügyében, a témában még “nyomozó” fővárosi vizsgálóbizottság november 3-i ülésén folytatódott a befuccsolt projekt körüli vihar, és a felelősök keresése. Az ülésen ismét előkerült a volt BKK-vezér által a fejlesztéssel összefüggésben megfogalmazott korrupciógyanú, amelyre az érintettek eltérően emlékeznek.
Két állítás áll szemben egymással
“Ez magyar viszonylatban is nagyon gyenge korrupciós próbálkozás volt” – mondta a hvg.hu kérdésére az ügyről Dabóczi Kálmán, a BKK volt vezérigazgatója, aki jelezte: fenntartja állítását, amit erről a befolyásolási kísérletről a fővárosi vizsgálóbizottság október 7-i ülésén mondott. Akkor arra utalt, hogy az e-jegyrendszert szállító német Scheidt & Bachmann (SB) nevű német cég hazai leányvállalatának vezetője tett neki ajánlatot. Az ülés jegyzőkönyve szerint Dabóczi azt állította:
2016 nyarán annak a cégnek a vezetője tett egy – finoman szólva is – nem félreérthető ajánlatot (…) nem nevezett meg konkrét összeget (…) az üzemeltetési konstrukcióra tett olyan javaslatot, hogy tudunk-e olyan megoldást találni, ami számomra is anyagilag megfelelő és előnyös lesz.”
A volt BKK-vezér egyébként arra is utalt, hogy e “megkeresés” után az SB-vel szemben complience-vizsgálatot (a jogszabályoknak és a belső szabályoknak való megfelelőséget vizsgáló belső ellenőrzést – a szerk.) kezdeményezett, amelynek hatására az SB “hazai ügyvezető igazgatóját vissza is húzták a projekt vezetéséből”. Bár Dabóczi nem nevezte meg, a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. ügyvezetője akkor Hraboczki Márton volt. A hvg.hu megkereste az egykori cégvezetőt, aki tagadta a vádat. Hraboczki azt mondta:
Visszautasítom ezt, ilyesmiről nem volt szó, nem is tudtam volna ilyen ajánlatot tenni, mert az anyacég döntött mindenben, nem én”.
A volt ügyvezető azt mondta, nem is tudott arról, hogy complience-vizsgálat folyt, bár elismerte, hogy “valamikor 2017-ben egy jogászunk felhívott”. Azt sem tagadta, hogy idővel hátrébb vonták a projekttől, de állítása szerint nem emiatt, hanem mert az anyacégnél számos más feladatot bíztak rá, aztán végül 2018 végén távozott is a cégtől, de állítása szerint ez is független volt a fentiektől.
Hraboczki állításával szembesítettük Dabóczi Kálmánt is, aki azt mondta: a volt ügyvezetőnek “szíve joga azt állítani, hogy nem történt ilyen, én viszont továbbra is állítom, hogy történt, de mivel ez négyszemközt hangzott el, egy állítás áll szemben egy másikkal”. Megjegyezte, hogy az e-jegyrendszer kiépítése a térség legnagyobb közlekedésfejlesztési projektje volt akkoriban, őt pedig nem egyszer találták meg ilyen megkeresésekkel, befolyásolási kísérletekkel.
| Megszűnik a magyarországi leánycég |
Lakatos András, a Scheidt & Bachmann Hungary Kft. jelenlegi ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta: ebben a témában nem tud nyilatkozni, hiszen nem sokkal azelőtt, 2018 őszén érkezett a céghez, hogy a BKK felmondta volna az e-jegyrendszerre vonatkozó szerződést, így állítása szerint a complience-vizsgálatról sem bír információkkal. Az ügy jelenlegi állásáról pedig annyit mondott, hogy a német anyacég vitatja, hogy a BKK jogszerűen bontott szerződést, ezért is zajlik jelenleg választottbírósági eljárás. Arra a kérdésünkre, hogy miért számolják fel a magyarországi vállalkozást – a cégiratok szerint idén május 1-én indították meg a végelszámolási eljárást –, az ügyvezető azt válaszolta, hogy a projektcég “üzletileg kiürült”, nincs értelme fenntartani. |
“Sok mindenkinek vannak ötletei”
A befolyásolásokra amúgy Dabóczi a vizsgálóbizottság október 7-i ülésén általánosságban is kitért: “az ember piacon dolgozik (…) amikor egy 180 milliárdos éves főösszegű céget vezet, akkor nagyon sok mindenkinek vannak ötletei, hogy hogyan lehetne azt a forrást bölcsen és okosan fölhasználni”. Jegyzőkönyvbe mondta azt is: “minden ilyen dolgot eddig is és ezután is el fogok utasítani (…) nem vagyok hajlandó semmi ilyenhez a nevemet adni, akkor sem, ha az állásomba kerül.”
Dabóczi utóbbi félmondata a vizsgálóbizottság november 3-i ülésén is előkerült, méghozzá azzal összefüggésben, hogy Tarlós István akkori főpolgármester – pontosabban az ő javaslatára a Fővárosi Közgyűlés – menesztette Dabóczit a BKK éléről. A szerdai ülésen Havasi Gábor, a testület elnöke összefüggést vélt felfedezni Dabóczi fenti állítása és menesztése között, ám ezt Dabóczi a hvg.hu-nak “félremagyarázásnak” nevezte, a vizsgálóbizottsági ülésén pedig Tarlós István is hevesen visszautasította Havasi értelmezését: “Ne állítson fel olyan összefüggést, ami nincs (…) milyen alapon, kinek a megrendelésére próbál engem (…) kikérem magamnak.”
Az ülésen egyébként Tarlós István arra is utalt, hogy főpolgármesterként nem értesült a Dabóczi által jelzett befolyásolási kísérletről. Úgy fogalmazott: “Én a cégek vezérigazgatóit több ízben összehívtam az irodámba és jeleztem, hogy ha náluk korrupciós kísérlet jelentkezik, azonnal jelezzék, és bizonnyal meg fogom védeni őket. Ez Dabóczi úrra is vonatkozott. Ha nem jelezte, hogy volt nála ilyen kísérlet, az az ő lelkiismeretét terheli.” Megkérdeztük ezután Dabóczit, hogy miért nem jelzett Tarlósnak, mire azt mondta: úgy tűnik, máshogy emlékeznek a történtekre, mert ő jelezte Tarlósnak is, és a BKK igazgatóságának is ezeket az eseteket. Sőt, – tette hozzá – “amikor ilyen befolyásolási kísérlet volt, és ezt a főpolgármesterrel tudattam, mindig a támogatásáról biztosított.”
Kinek a hibája a fejlesztés kudarca?
A vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén a korrupciós szál boncolgatása mellett leginkább az e-jegyrendszer kudarcának felelőseit keresték a jelenlévők. A témában a bizottság előtt most először megszólaló Tarlós Istvánnak is nekiszegezték a testület tagjai ezt a kérdést, bár a volt főpolgármester már az elején közölte:
Nem kihallgatásra jöttem ide, hanem beszélgetésre: kérdés-felelet játékba nem tudok belemenni”
Azért végül kapott kérdéseket és adott is válaszokat Tarlós. Elismerte, hogy “ez kétségtelenül egy kudarcos projekt lett”, de a felelősség javát a BKK-ra hárította, mondván: az ügyben több szerződés is volt, ezek legtöbbjét a BKK kötötte, a Fővárosi Közgyűlés nem is látta ezeket. A legfontosabbat, a szállítói szerződést – amit a német SB-vel kötöttek – a BKK szintén saját hatáskörben írta alá, majd többször módosította 2015-től – mondta Tarlós, hozzátéve: “ezekhez nekünk már jogi értelemben nem volt közünk, bár bizonyos felelősséggel tartozik ezért a közgyűlés és a főpolgármester is”.
Tarlós úgy emlékezett, “Dabóczi Kálmán egyetlen egy vezetői értekezleten nem hozta szóba, hogy megoldhatatlan baja lenne az elektronikus jegyrendszer kapcsán.” Hogy keletkezett-e kára a fővárosnak a bedőlt projekt után, az a volt főpolgármester szerint “nem állapítható meg, a mértéke pedig különösen nem, amíg a polgári peres eljárás nem fejeződik be”. A főpolgármester a német cég kiválasztását úgy kommentálta: “Közbeszerzési eljárásokban soha nem vettem részt. Ez a BKK önálló szerződése volt. Hogy ki ez a német kivitelező, fogalmam sincs.”
Azt is mondta Tarlós, hogy 2015 elejei hivatalba lépésekor Dabóczi "egy kész szerződést kapott”, pontosabban örökölt. Viszont – tette fel a kérdést – “Ki módosította 21-szer a szállítási szerződést? Én vagy a Dabóczi?” Ezzel kapcsolatban Dabóczi Kálmán a hvg.hu kérdésére megjegyezte: a szerződésmódosítás eljárásrendje megfelelt a szabályoknak, a BKK igazgatósága látta ezeket, magasabb szintre nem is kellett őket bemutatni. A november 3-i vizsgálóbizottsági ülésen egyébként Dabóczi állítását megerősítette a BKK akkori igazgatósági elnöke, Szegvári Péter is, aki azt mondta: a szerződésmódosításokat jóvá kellett hagynia a BKK igazgatóságnak és a felügyelőbizottságának is, ők így is tettek.
Hogy hol csúszhatott el a projekt, mi a kudarc oka, arról megkérdeztük a német cég magyar leányának a korrupciós váddal illetett volt ügyvezetőjét is, Hraboczki Márton pedig azt mondta a hvg.hu-nak:
eleinte szépen mentek a dolgok, a kudarcnak pedig több oka is volt: a BKK, a Scheidt & Bachmann, és a politika”.
Tarlós István végül a vizsgálóbizottsági ülésen meghallgatását azzal zárta: “Én nem akarom bántani Dabóczi Kálmánt, mert egy becsületes fickó, és alig hiszem, hogy egy fillér is tapad a kezéhez”. Azt is hozzátette: “Piszkosnak látszó, vagy annak mondott, tárgyilagosan nézve is nehezen átlátható ügyeket valóban nehéz tisztázni és rendbe rakni. Ezt nálam jobban senki nem tudja, akinek a 4-es metró szerződéseket kellett helyrekalapálni, erről roppant érdekes dolgokat tudok mondani”. Erre egyébként lesz is módja, mert a fővárosi vizsgálóbizottság a 4-es metró beruházást is vizsgálja majd.
E-jegy: Demszky bicskája is beletört
A kudarcba fulladt BKK-beruházás előzményeként érdemes tudni, hogy a főváros régóta tervezte az elektronikus jegyrendszert, és már korábban is történt sikertelen kísérlet ennek megvalósítására. Demszky Gábor akkori főpolgármester már 2003-ban szándéknyilatkozatot írt alá az elektronikus jegyrendszerről – a költségeket akkor 10-20 milliárd forintra becsülte a főváros, de úgy számoltak, ez a beruházás a bliccelők kiszűréséből származó többletbevételekből 6-7 év alatt meg is térül.
Több határidő-hosszabbítás, és a drágának talált ajánlatok érvénytelenítése után a tervezett átadás évében, 2006-ban aztán le is fújták az Elektra névre keresztelt rendszert célzó projektet. Két évvel később, 2008-ban ugyan megint bejelentették, hogy a BKV hamarosan új nemzetközi közbeszerzési pályázatot ír ki az elektronikus jegyrendszerre, ám végül ki sem írták a tendert. Amikor 2010-ben Tarlós lett a főpolgármester, és a közösségi közlekedés átszervezésével együtt Vitézy Dávid irányításával megalakult a BKK, leporolták az e-jegy ötletét.
A BKK 2011-ben több mint 300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt készített az e-jegyről, és ebben akkor 49 millió euróra (akkori árfolyamon mintegy 14 milliárd forintra) becsülték a megvalósítás költségét. Újabb két év telt el, mire a főváros megteremtette a forrást is ehhez, méghozzá hitelből. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2013-ban kötötték meg a szerződést az e-jegy projekt hitelből történő finanszírozására, méghozzá 54,5 millió euró értékben, mert ekkora a tervezett projektköltség már 67,7 millió euróra nőtt – a különbséget a főváros állta volna.
Csakhogy még ez a becslés is alultervezettnek bizonyult, mert mire 2014-ben a német Scheidt & Bachmann cég megnyerte a BKK e-jegy tenderét, az ajánlatuk 28 milliárd forintra rúgott. A projekt kezdetben jól haladt ugyan, ám 2016-ban teljesen újra kellett tervezni a közben RIGO-nak elnevezett rendszert. Jogszabályi változások miatt is, illetve kiderült, hogy a projekt "tervezése nem volt kellően megalapozott". Elvileg 2017-ben már működnie kellett volna a rendszernek, ám 2018-ban is csak részeredmények voltak, lemaradtak a megvalósítással. Végül ez a helyzet oda vezetett, hogy 2018 végén a BKK felmondta a szerződést a céggel.
Ezután menesztette Tarlós a BKK-vezér Dabóczit, majd a főpolgármester rendőrségi feljelentést is tett az ügyben – ez zárult le nemrég érdemi eredmény nélkül. Még a Tarlós-érában, 2019 elején döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy új néven újra nekifutnak a megvalósításnak, aztán a 2019 őszén hivatalba lépett Karácsony Gergely főpolgármester is megígérte, hogy lesz e-jegyrendszer a ciklus végére, de a BKK legújabb vezérigazgatója nemrég nem nyilatkozott erről túl optimistán. Közben pedig kiderült, hogy a szerződésbontás után is történtek furcsa kifizetések, sőt, a BKK-t milliárdos veszteség érhette a projekt miatt. A BKK végül csaknem 3 évvel a szerződésbontás után, idén ősszel döntött arról, hogy választottbíróság elé viszi a befuccsolt e-jegyrendszer ügyét.
Budapest már 15 éve szerencsétlenkedik vele, máshol instant siker az új buszjegyrendszer
Miközben Budapest közlekedésügyi vezetői hosszú évek óta szerencsétlenkednek az e-jegyrendszer megtervezésével, vannak városok, ahol ugyanilyen régóta jól működik a dolog. Hab a tortán, hogy az utasok számára lényegében fillérekért.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Perre viszi az e-jegyrendszer ügyét a BKK
A soha el nem készült projekt eddig 37 milliárd forintba került.
„A kísértések folyamatosan fennálltak” – mondta a volt BKK-vezérigazgató az e-jegyrendszer körüli korrupciógyanúról
2011-ben döntött a főváros akkori vezetése az e-jegyrendszer bevezetéséről, most a város korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság foglalkozik a témával.
