szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be.

Májusban már jóval többet fizettünk a kenyérért, mint az év elején, január óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik termék, a kakaós csiga maradt le a mindennapi kenyerünk és zsemlénk mögött a 30 százalékos drágulással. A malmok és a pékségek eddig a megemelt munkabéreket, és az energiaár emelkedését árazták be, valójában most jön a feketeleves, a gabonaárakkal együtt az étkezési búza árának a megduplázódása még csak ezt követően épül be a liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők szerint aligha rezonál a piac az aszály miatti terméskiesésére, mégis lehetnek olyan pluszköltségek a termés minősége miatt, ami tovább drágítja majd a péktermékeket.

Alig indult el az aratás, máris látszik, hogy míg az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti régióban kétségbeesnek a gazdák a betakarítás részeredményeit látva. Békés megyében az ősz óta tartó aszály miatt alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly. A megyében több gazda annyira elkeseredett, hogy azt követelik az Agrárkamarától, állítsák le két hónapra a jégkármérséklő berendezéseket, mert azok beindításával a felhők közé „lőtt” ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A kamara kénytelen most fórumokat tartani, hogy meggyőzzék a gazdákat arról, nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket, eső esett a Dunántúlon, pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.

Pataky Zsolt

Az elkeseredés érthető, hiszen a gabonatermelők az idén sok pénzt beletettek a gazdaságukba, a műtrágyától kezdve a gázolajon keresztül egészen a munkaerőig mindenért sokkal többet kellett fizetni, mint tavaly. Most pedig az alföldi gazdák egy jelentős részének azzal kell szembesülnie, hogy hiába bíztak a kedvező tőzsdei árak után kúszó bevételekben, jó, ha feleannyi hozammal fejezik be az aratást, szerencsés esetben nullszaldósan, kevésbé szerencsés esetben pedig jócskán veszteségesen zárják a szezont.

Világszerte csökken a termés, mindenütt tarol a forróság és a szárazság, a gabonaárak továbbra is az egekben, az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ez kétszer magasabb a tavaly nyári áraknál. Az pedig még jósolni sem lehet, hogy mennyiért tudják az aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket a malmok. A májusi termésbecslésekhez képest egész Európában 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon az átlag terméshozamot májusban még hektáronként 5,7 tonnára, júniusban 5,3 tonnára becsülték, de ezek az ország egész területére vetített átlaghozamok. Júniusban is voltak esők, csak éppen az alföldi megyék jelentős részén vagy alig néhány permetező eső volt, vagy még annyi sem.

Ráadásul, bár ez korábban is ismert volt, a Dél-Alföldön kiszáradt talajok nem kapták meg a várt csapadékot, van, ahol ősz óta nem esett, és van, ahol januárban volt utoljára némi csapadék. Nagy a szóródás, de a legtöbben a Tiszától keletre már beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint viszont aligha befolyásolja az aszályos körülmény a nemzetközi tőzsdei árakat, így szerintük a kevesebb termés nem vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni.

Másképp látja ezt a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, Pótsa Zsófia főtitkár szerint elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is.

A szárazságtűrő kukoricafajták még tartják magukat
MTI / Oláh Tibor

A szövetségnek egyelőre nincs információja arról, hogy most aktuálisan hol állnak a termésbecslések, a malmok és a feldolgozók arra készülnek, hogy a tavalyinál kevesebb gabona, és ami a malmok számára fontos, kevesebb étkezési búza is lesz a piacon, végeredményben a termelő és a kereskedő megállapodásától függ az ár. Pótsa emlékeztetett arra, hogy a feldolgozók többnyire még tavalyi készletei az elkövetkező hetekben fogynak ki, így most fogják feltölteni a következő időszakra a raktárakat.

„A 130-140 ezer forintos búza még nincs beárazva” – magyarázza a főtitkár azt, hogy bár az üzletekben már jócskán többet fizetünk a kenyérért, de a malmok és a pékek egyelőre a munkabéreket, az energiaárakat és egyéb költségeket árazták be, most jön az aratás után a készletek feltöltésével a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba. Tavaly nyáron 65-70 ezer forint volt egy tonna étkezési búza, a mostani vásárlási dömpingben pedig 135 ezer forint. Erre jöhet rá még az aszály felára, amit még most is, az aratások megkezdése után is csak óvatosan becslik, hogy az mennyibe is fog kerülni.

Ráadásul az aszály nem csak felezi, harmadolja a termést, hanem a minőségre is kedvezőtlenül hat. Sok üres, összeszáradt termést kell majd kiszűrniük, ez akár elérheti a 30 százalékot is. Ki kellene válogatni azt a malmi minőséget, amiből lisztet lehet csinálni, de a pluszmunka is sokba kerül.

Az aszályos dél-alföldi gabonatermelők közül még vannak, akik bíznak abban, hogy legalább nem lesz túl nagy veszteségük, ők többnyire a területüknek legalább egy részét öntözik. A gazdák előzetesen elkészítik a mezei leltárt, ebben pontosan megtervezik, hogy mekkora költséget emészt fel a termény előállítása hektáronként. Korábban több gazdálkodóval is beszéltünk, belekalkulálták a költségekbe a jócskán megemelkedett árú műtrágyát, üzemanyagot is. A mostani aszályban szükséges öntözési intenzitás költségeit számolgatta egy hajdúsági termelő, ami már terven túli: hektáronként 1 mm víz kiöntözése 1200 forintba kerül, (ennyi gázolaj szükséges az üzemeléshez), ami most hiányzik a földjéről, az közel 200 mm, ez pluszban 250 ezer forintot jelent ebben a szezonban. Sokaknak persze még lehetőségük sincs az öntözésre.

Búza aratása a Balaton mellett
Fazekas István

A kenyér árát is befolyásoló étkezési búza miatt főhet a fejük a malmoknak, végső soron a fogyasztóknak, de ez utóbbiakat a takarmánynövényekben esett kár is érintheti, de nagy területeken a legelők is kiégtek. Csongrádban már vannak olyan gazdaságok, ahol már inkább most, cső nélkül betakarítják a kukoricát, mert annyira besült, hogy nem látják értelmét tovább várni vele. Egy állattartó telepen, ahol ezer tehenet kell takarmányozni, öntözik a terület egy részét, itt jó is a termés, de ennek a kétszeresét kellene ahhoz öntözni, hogy ellássák az állatokat. Az öntözéshez pedig gázolajra van szükség, ez pedig szintén pluszköltség. A termelői árak ugyan nőttek az elmúlt hónapokban, az egyelőre nem látszik, hogy az aszály miatti pluszköltségeket vajon lehet-e majd érvényesíteni, ez az európai piaci áraktól is függ, de nem kizárt, hogy a szárazság az állati termékek árát is feljebb tolja majd, nem csak a kenyér fog drágulni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kákos Anna Gazdaság

Napi árfolyamon veszik az élelmiszert a kisboltosok, akik sokszor képtelenek betartani az árstop szabályait

Aki kényszerből vagy a veszteség csökkentése érdekében kevesebb árstopos árut tart készleten, akár többmilliós büntetésre is számíthat, de az sem megoldás, ha nem árulják tovább őket. Eddig még könnyítést jelentett az árstop előtt felhalmozott raktárkészlet, de ez júliusra elfogy, és október végéig nincs több segítsége a kereskedőknek. Az árstopos termékekből pedig, ha minden nap csak 10 darabot adnak el, az is több százezres veszteséget jelent egy hónapban.