Keresés a levegőből

MTI

A gép maradványai - fémrészek és más anyagból készült darabok - öt kilométer hosszan terülnek el a vízen a Brazíliához tartozó Fernando de Noronha szigetcsoporttól több száz kilométerre. A brazil védelmi miniszter bejelentése előtt néhány órával a dél-amerikai ország hatóságai közölték: fémdarabokat, egy repülőgépülést és kerozinnyomokat láttak a vízen a brazil partoktól 650 kilométerre északkeletre.

A roncsdarabokat 24 órával a gép eltűnése után, ahhoz a területhez közel fedezték fel, ahol még utoljára kapcsolatba tudtak lépni az AF-447-es járattal. A repülőgép felkutatására a francia haditengerészeti erőknek az Atlanti-óceán térségébe küldött három felderítő gépéhez csatlakozik egy Awacs típusú felderítőgép is, de brazil, amerikai és spanyol repülőgépek és hajók részt vesznek keresésben. A térségbe irányították a két tengeralattjáró robottal felszerelt Pourquoi Pas nevű kutatóhajót is, amely elvileg hatezer méteres mélységig be tudja azonosítani a repülőgép két "fekete dobozát". Ezek a katasztrófát követően egy hónapig bocsátanak ki jelzéseket. A kutatási területen francia források szerint átlagosan 4700 méter mély a tenger.

Isabelle Birem, az Air France vezérigazgatója

MTI

A roncsdarabok feltételezett helyéről először egy brazil pilóta adott hírt, aki narancssárga fényeket látott a horizonton nagyjából azon az útvonalon, amelyen a párizsi járat közlekedett. A TAM brazil légitársaság pilótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének időpontjával.

A francia hadsereg vezérkara szerint "nincs kétség", az Air France A330 Airbusének roncsait találták meg az Atlanti-óceánban. Mindazonáltal Christophe Prazuck vezérkari tiszt szerdán úgy vélekedett, hogy még szükség lesz a katasztrófa hivatalos megerősítésére. Mint elmondta, az Atlantique 2 francia haditengerészeti járőrgép az elmúlt órákban szintén átrepült ama tengeri zóna felett, ahol a brazil légierő kedden megtalálta a 228 utassal a fedélzetén eltűnt Airbus roncsait. Nelson Jobim brazil védelmi miniszter már ekkor úgy nyilatkozott, hogy minden kétséget kizáróan a szerencsétlenül járt francia gép maradványaira bukkantak. A szerdai nap folyamán érkezik a térségbe egy francia AWACS felderítő radarrepülőgép, amely feltérképezi a szétszóródott roncsokat, megpróbálja pontosan meghatározni a baleset helyszínét, és elősegíteni a gép "fekete dobozának" megtalálását - tette hozzá Prazuck kapitány.

Magyar áldozatok is vannak

MTI

Az Air France légitársaság kedden közölte a járat utasainak az állampolgárságát, köztük a négy magyarét is. A gépen 31 ország polgárai utaztak. A 12 fős légi személyzet egy brazil tagját leszámítva mind francia állampolgár volt. A gépet az 58 éves kapitány irányította, aki 1988 óta volt a francia légitársaságnál. Az Airbus A330/A340 típusokra kapott kiképzést 2007 februárjában. Tizenegyezer órát repült, ebből 1700-at a A330/A340-es típuson. A két másodpilóta 37 és 32 éves volt. 1999-ben, illetve 2004-ben került a légitársasághoz. Egyikük hatezer órát repült, ebből 2 ezer 600-at az A330/A340-es típuson. Társa háromezer órát repült, amiből 800 órát az A330/A340-es típuson.
   
A budapesti Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének rektori tanácsa kedd délután közölte az MTI-vel, hogy munkatársuk, Szarvas Rita konduktor utazott az eltűnt repülőgépen, aki brazíliai kiküldetéséből volt hazatérőben.

Még nincs hivatalos magyarázat

MTI

Bajnai Gordon miniszterelnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzésesét Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek az Atlanti-óceánba zuhant Air France repülőgép katasztrófája miatt.

A francia nemzetgyűlés nevében Francois Fillon miniszterelnök szolidaritását és együttérzését fejezte ki azokkal, akik az Air France szerencsétlenül járt gépén utazókat gyászolják. A képviselők és a szenátus tagjai egyperces néma vigyázzállással tisztelegtek a 228 áldozat emléke előtt.
   
A katasztrófa okáról továbbra is csak elméletek vannak. Önmagában a villámlás és a turbulencia ritkán okoz repülőszerencsétlenséget; e két körülményen kívül további tényezők egyidejű összjátéka vezethetett a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia utasszállító repülőgép hétfői eltűnéséhez - mondták el szakértők.
   
A repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat, mint amilyen az Air France feltételezhetően szerencsétlenül járt gépe is volt, átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket - amelyek kisebb magasságon repülnek - ennél is gyakrabban, évente egyszer.

Az elmúlt napok eseményeiről készült fotógalériát megtekintheti bármelyik képre kattintva.

MTI