Itt székel az ENSZ európai központja, valamint ennek Egészségügyi (WHO), Kereskedelmi (WTO) és Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO). Ezeken kívül a Nemzetközi Vöröskereszt, a CERN (Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa) és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet).

Még körülbelül 200 kormányügyi és nonprofit nemzetközi szervezet kerülhetne a listára – ha meg nem unnánk a felsorolást. Ezen intézmények magas és még magasabb rangú képviselői töltik meg a híresen csillogó négyplussz és ötcsillagos hoteleket, kóstolják a város hihetetlen választékú nemzetközi konyháját, hagyják ott pénzüket a bankokban, luxusékszer- és óraüzletekben, valamint a csokoládéshoppokban, melyekről a város híres.

Genfet globális városként jelemzik, de nem csupán a nemzetközi szervezetek központjai miatt. Semlegességét, pártatlanságát mindenhol respektálják, a világ diplomácia központjának tartják. Itt írták alá többek között a genfi egyezményeket - 1949-ben először - melyben fegyveres konfliktusok esetére fogalmaztak meg irányadó nemzetközi jogi szabályokat. Szívében, a Graduate Institute of International and Develpoment Studies-ban tanulnak a jövő diplomatái, fejlett kutatási és oktatási háttérrel készítik fel őket a jövő kihívásaira. Genf előkelő helyen szerepel a városok pénzügyi szempontból készített ranglistáján is, a Global Financial Centres Index szerint az előkelő hatodik legmeghatározóbb helyen áll, megelőzve Tokiót, Chicagót, Frankfurtot és Sydney-t. A Mercer 2009-es adatai pedig Zürichet is túlszárnyalva, a világ harmadik legmagasabb életszínvonalú helyére röpítették.

Flickr (Creative Commons) - 1suisse

Genf gazdasága elsősorban szolgáltatásorientált. A bankszektor legnagyobb múltú, a magánügyfelek vagyonkezelésére specializálódott tevékenysége mellett nagy hangsúlyt kap a nemzetközi kereskedelem finanszírozása és az árukereskedelem is, nem egy nemzetközi cég irányítja innen tevékenységét. A város neve egybeforr olyan óramárkákkal mint a Baume at Mercier, Charriol, Chopard, Franck Muller, Patek Philippe, Rolex, Raymond Weil, Omega, Vacheron Constantin, de parfümök szerelmesei is kedvelni fogják a az itteni shoppingolást. A Genfi Autóshow az egyik legfontosabb, és leglátogatottabb rendezvény a városban. Egy kis lírai átmenetként megemlíthetjük, a város irodalmi és filmes vonatkozásait is. Ihletett kapott írásaiban Genftől Coelho (11perc), Dan Brown (Angyalok és Démonok), Gabriel Garcia Marquez (Strange Pilgrims) és olyan filmek helyszíneként szerepel, mint például a Három szín:Piros vagy a Syriana Matt Damonnal.

Régebben kicsit másról volt nevezetes a város, mint az eddig olvasottak. Kálvin János a XVI. században a reformáció egyik európai központjává tette, akkoriban „protestáns Róma”-ként emlegették. Az óvárosban járva mindenhol e kor fontos helyszíneibe botlunk. A St. Pierre-katedrális szószékéről Kálvin maga is prédikált, a Bastion Parkban – amely eredetileg botanikus kert volt - Reformátorok falának emlékműve Bocskai Istvánról is megemlékezik. Hogy még egy magyar vonatkozásról el ne feledkezzünk, itt követtek el merényletet Erzsébet királyné ellen is. Itt halt meg Apponyi Albert gróf, magyar politikus és Török Aurél orvos, az MTA tagja. Liszt Ferencről teret is elneveztek, aki egy évet töltött itt, de évtizedeket élt ebben a városban a Szellemi Tulajdon Világszervezet főigazgatója, a magyar származású Bogsch Árpád is. Nem szép dolog a végére hagyni a város szülöttjeit, de most mi mégis így teszünk: Jean-Jacques Rousseau, filozófus, Jean-Étienne Liotard, rokokó festő és Henri Dunant, a Vöröskereszt megalapítója Genfben látta meg a napvilágot.

Flickr (Creative Commons) - 1suisse

Látnivalók nem csak az óvárosban találhatók, bár hangulatos tere, a Place du Bourg-de-Four, hamisíthatatlan francia hangulatával, kétségkívül ma is kedvelt találkozóhely. Nem csak az ENSZ székház lehet Genfben egy kötelező látnivaló, bár ahol évente 25 000 küldött jár, annál nagyobb látogatottsággal kevés múzeum bír. A Jet d’eaut a városba érkezvén nem lehet nem észrevenni (kivéve télen, mert csak márciustól október közepéig működik – a szerk.) - ez az óránként 200km/h sebességgel 130m magasra feltörő vízoszlop, ami másodpercenként 500l vizet mozgat meg, a város szimbóluma, s igen prózai módon, egy egyszerű biztonsági szelepként kezdte pályafutását. A másik jelkép - amely a híres óragyártással függ össze - a virágóra az Angolkert (Jardin Anglais) szélén. Ez télvíz idején nem látható, mégis közkinccsé tesszük a róla szóló információt: 1955 óta mutatja az időt majd 7000 virágával, és a világ leghosszabb óramutatójával.

A város klímája igen kellemes, plussz 10 és 23 között ingadozik egész évben, esztétikailag is vonzó: gyönyörű tó, megszelídült Rhône folyó, háttérben a Jura hegység hófehér mészkősziklái és Mont Blanc hófödte hegycsúcsai. Ha valakinek kedve támadna az "agyon-kozmetikázott", csodaszép parkokban sétálni, vitorlázni egyet a tavon, vagy évszaknak megfelelően síelni az Alpokban, ne habozzon egy genfi járatra jegyet foglaltatni.

Balla Réka