Génjeink is közrejátszhatnak népszerűségünkben - állítják amerikai kutatók egy nagyszabású ikerkutatás alapján.
Maradandó káros hatásokkal jár a klímaváltozás, és legkorábban az évezred végén áll be fordulat a globális felmelegedés folyamatában még akkor is, ha sikerül visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) keddi számában.
Egy fogyasztói szokásokat vizsgáló tanulmány szerint az ösztöneikben bízó emberek általában pontosabban felmérik az eldöntendő kérdéseket, mint azok, akik hosszan töprengenek a választás előtt.
Az olvadó jéghegyekből kiváló apró vasrészecskék csökkenthetik az üvegházhatástól növekvő hőmérsékletet - állapították meg a leedsi egyetem kutatói.
Ha 2030-ra sikerül 70 százalékkal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátását, akkor 2 Celsius fokon belül tartható a légkör felmelegedése - vélekedik hétfőn Brüsszelben közzétett tanulmányában a McKinsey stratégiai és technológiai tanácsadó cég.
"A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az MTI-nek Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja. Az akadémikust az MTI kérdezte az emberi őssejtekből előállított sejtkészítmények klinikai kipróbálásáról.
A világszerte több mint 100 millió embert sújtó pikkelysömör (pszoriázis) hátterében két "pajzsgén" hiánya áll, amelyek nélkül a bőr képtelen a hámréteg (epidermisz) normális működtetésére, megrepedezik és megjelenik a pszoriázis - jelentették be olasz kutatók.
Egy gén serkentésével regenerálhatók idegsejtek, legalábbis ezt mutatja az a fonálférgeken végzett amerikai tanulmány, melynek eredményét csütörtökön tették közzé a Science tudományos magazinban.
A Magyar Feltalálók Egyesülete (www.inventor.hu) január 22-i budapesti Közgyűlésén közfelkiáltással elhatározta, hogy a "Magyar Feltalálók Napja" június 13-án legyen.
Olasz és brit kutatók DNS-vizsgálat céljából exhumáltatni szeretnék Galileo Galilei (1564-1642) csillagász földi maradványait, hogy kiderítsék, miként befolyásolták súlyos szembántalmai az asztronómus némely felfedezését.
Köd képződhet és ónos szitálás sem kizárt, a hét utolsó munkanapján továbbra is 0 fok feletti hőmérséklet várható.
Az Antarktisz, a bolygó egyetlen helye, mely eddig ellenállni látszott a klímaváltozásnak, szintén melegszik - állítják amerikai kutatók a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában.
Japán tudósok azonosították a gént, amely a dohánynövény gyökeréből a leveleibe szállítja a nikotint. A felfedezés a későbbiekben nikotinmentes cigaretta előállítását eredményezheti a The Daily Telegraph szerint.
Főként az űrbe néz a tudományos élet az elkövetkező tizenkét hónapban. Amerika a kereskedelmi űrutazáson dolgozik, Oroszország, Kína és Dél-Korea pedig űrszondákkal lép a csillagok közé. Mindeközben a Föld tudományos évfordulóktól lesz hangos: többek között idén ünnepelhetjük Darwin születésének 200. évfordulóját. Összeállításunk az idén várható jelentősebb tudományos pillanatokról.
Senki sem tudja, hogy valójában hogy nézhetett ki Mózes vagy Jézus; míg az egyiptomiak, görögök, rómaiak külleméről fogalmat alkothatunk a műalkotások révén, a zsidóknál a vallás tiltja az emberábrázolást, így hitelesnek tekinthető ókori portrék sincsenek.
A szerelmesek és tébolyultak nyugtalansága mindaddig megmarad, „ameddig a vérnek megigézés által kapott fertőzése bensőjükben fennmarad” – írta Marsilio Ficino olasz humanista a XV. században. Egy népdaltól meg azt tudhattuk meg, hogy a szerelem sötét verem. Azt hihetnénk, azóta se sejtünk többet a szerelem és a sóvárgás kémiájáról. Pedig dehogynem. A szerelem varázstalanítása korát éljük.
Egyre ritkábban fordul elő köd és pára Európa felett, ami segít megérteni, hogy miért melegszik a kontinens éghajlata a világátlagot jóval meghaladó ütemben.
Az emberi gének két hétig is emlékeznek egy nagyobb cukoradagra, a hosszasan rosszul megválasztott étrend pedig tartósan megváltoztatja a gének működését - állítják ausztrál kutatók.
Amikor arra kerül sor, hogyan élje túl az emlősök agya az éhezést, úgy tűnik, a természet a nőstényeket értékesebbnek tartja, mint a hímeket - állítják amerikai kutatók.
Kihaltnak hitt hat állat és egy növény gazdagítja a tudomány jelenlegi állása szerint a természet ismert világát. Ezeknek az "élő kövületeknek" a természeti értéke felbecsülhetetlen. Élőhelyüket a kutatók titokban tartják, nehogy az ember tönkretegye, amit a környezet megőrzött.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
